Etológia vizsga

Barta Zoltán
2008 április 29.

A vizsga menete

Vizsgaidőpontok

Május:
6, 14, 19, 22, 26, 29

Június:
2, 5, 9, 12, 16, 19, 23, 26, 30

Július:
3

Tételsor

Etológia

  1. A viselkedés definíciója, a viselkedéskutatás kérdései. A viselkedésbiológia története.

  2. A viselkedés egységei (reflexek, ÖMM), tulajdonságaik. A kulcsinger és a szupernormális inger.

  3. Döntéshozás és motiváció.

  4. A viselkedés egyedfejlődése: genetikai hatások.

  5. A viselkedés egyedfejlődése: környezeti hatások.

  6. Tanulás.

Viselkedésökológia

  1. Természetes szelekció, adaptáció, a szelekció egysége.

  2. Csoport szelekció, rokonszelekció.

  3. Optimalitás modellek, kompetició a forrásokért.

  4. Evolúciósan stabil stratégiák.

  5. Az állati kommunikáció.

  6. Szexuális szaporodás evolúciója, ivararány és anizogámia.

  7. Intraszexuális szelekció.

  8. Interszexuális szelekció.

  9. Párzási rendszerek, utódgondozás.

  10. Az állatok társas élete, euszociális állatok.

Fogalomtár

  1. Proximális kérdés A viselkedés közvetlen kiváltó okaira vonatkozó kérdések.

  2. Ultimális kérdés A viselkedés funkciójára, "céljára", evolúciós kialakulására vonatkozó kérdések.

  3. Kulcsinger Az öröklött mozgásmintázat kiváltására alkalmas környezeti tényező.

  4. Szupernormális inger Olyan inger, amely a természetes viselkedésnél erősebb választ vált ki, pl.: a dankasirály a nagyobb tojást választja a sajátja helyett.

  5. Homeosztázis modellek A homeosztázis a belső környezet egyensúlyi állapotban tartása (W. Cannon). Visszacsatolásokat tartalmazó szabályozási hálózatok és állapottér modellek.

  6. Motiváció egy belső állapot, ami serkenti bizonyos viselkedés megjelenését, pl. éhség, szomjúság.

  7. Vákuum viselkedés Látszólag külső inger nélkül megjelenő viselkedés, pl. a ketrecben élő tyúk porfűrdőzése.

  8. Maturáció Olyan környezet indukálta viselkedési változások, amik a növekedéssel (pl. izmok erősödése) állnak kapcsolatban, pl.: madarak repülése során.

  9. Kapcsolási pontok Az egyedfejlődés olyan kritikus pontjai, amikor a környezeti tényezők hatására a genetikailag meghatározott fejlődési út alternatív, de szintén genetikailag meghatározott fejlődési útra térhet.

  10. Korai tapasztalatok Az egyedet az egyedfejlődés korai szakaszában érő környezeti hatások, melyek nagy mértékben befolyásolhatják későbbi viselkedését (pl. szociális környezet megvonása a Rhesus majmoknál).

  11. Hormonális hatások Az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő hormonok viselkedést befolyásoló hatásai.

  12. Common garden experiments klasszikus módszer annak meghatározására, hogy a populációk közötti fenotipus különbségek genetikailag meghatározottak, pl.: eltérő területről származó, eltérő viselkedést mutató egyedeket azonos körülmények között tartanak, és megnézik, hogy a viselkedésbeli eltérés fennmarad, avagy sem (utóbbi esetben valószínűsíthető a környezeti hatás).

  13. Fejlődési homeosztázis Bonyolult szociális viselkedés megjelenése még erősen degenerált környezetben is, pl.: holland városokban éhező gyermekek.

  14. Ikervizsgálatok A viselkedési változatosság mögötti genetikai változatosság felderítése egypetéjű ikrek vizsgálatával.

  15. Mesterséges szelekciós kísérletek Valamely jelleg mögötti genetikai variabilitására irányuló vizsgálat, melynek során a természetes szelekció működését imitálják.

  16. Tanulás olyan folyamat, amely adaptív változásokat hoz létre a viselkedésben a tapasztalatok alapján.

  17. Szenzitiváció Erős hatású tapasztalatok (pl. élelemadás) megnöveli az állat érzékenységét a külvilág ingerei iránt.

  18. Habituáció A lényegtelen ingerek átugrása.

  19. Klasszikus kondícionálás feltételes reflexek, Pavlov kutyái. Az állat egy új ingert (pl. csengő) köt össze egy már meglévő válasszal (pl. nyálelválasztás).

  20. Operáns vagy próba-szerencse tanulás Az állat egy ismert ingerre (pl. hal látványa) egy új választ (pl. zsinor meghúzása) ad.

  21. Belátásos tanulás Felteszik, hogy az állat modellezi a külső és belső környezetet és képes ezen agyi modellek manipulálásával tanulni.

  22. Elme elmélete (theory of mind) Felteszik, hogy az állat felismeri, hogy a társai hasonló elmeállapotokkal rendelkezhetnek mint ő saját maga.

  23. Viselkedés bármely, az egyedhez köthető jelleg, pl.: a pávafarok díszessége, a veréb begyfoltjának nagysága, a szarvasagancs mérete.

  24. Adaptáció Természetes szelekció révén olyan tulajdonságok terjednek el, amelyek jelentősen segítik hordozóik túlélését és szaporodását. Ezek az előnyös tulajdonságok az adaptív jellegek, kialakulásuk, megjelenésük pedig az adaptáció.

  25. Temészetes szelekció Az a folyamat, amely akkor jelentkezik, ha az egyedek eltérnek valamilyen tulajdonságban, ez az eltérés különbséget okoz a szaporodási sikerükben, és az eltérés öröklődik.

  26. Szelekció egysége Az a hosszú időn keresztül létező egység, amelynek gyakoriságát a természetes szelekció megváltoztatja. Az adaptív jellegek ezen egységek "érdekét" szolgálják. A szelekció egységének a gént tartjuk.

  27. Génszelekció Olyan jellegek kialakulása a természetes szelekció révén, mely az azt kódoló gén tovább terjedését segíti.

  28. Egyedszelekció Olyan jellegek kialakulása, mely az egyedek szaporodási értékét növeli. Oka, hogy a gének terjedése főleg az egyedek túlélése, szaporodása révén történik.

  29. Törvényen kívüli gének A legtisztább példái a génszelekciónak, saját szaporodási sikerét az őt hordozó egyed rovására növelő gén (pl. segregation distorter gen).

  30. "Túlélőgép" Biztosítják a gének reprodukcióját. A szoros kapcsoltság miatt általában ami jó a géneknek, az jó az egyednek is.

  31. Csoportszelekció Olyan jellegek létrejötte, amik a csoport érdekét szolgálják (Wyne Edwards, 1966). Fontossága manapság erősen vitatott.

  32. Önző gén A kifejezést egy oxfordi zoológus, Richard Dawkins tette közismertté. Minden jelleg az őt kódoló gén terjedését segíti, sokszor az egyed érdekeinek ellenében.

  33. EPC (extrapair copulation) Páron kívüli párzás, pl.: madaraknál a fészekalj tartalmazhat idegen hímek által megtermékenyített utódokat.

  34. Hamilton törvénye r b > c. Megadja annak a feltételét, hogy egy eredetileg ritka, "segítsd a rokonodat" gén mikor terjedhet el a populációban. r: rokonsági fok; b a segített egyed haszna; c a segítő egyed költsége.

  35. Rokonsági fok annak valószínűsége, hogy két egyed ugyanazt, a legközelebbi közös ősüktől származó ritka allélt hordozza.

  36. Rokonszelekció Egy gén nem az őt hordozó egyed sikere, hanem az egyed rokonainak (melyek nagy valószínűséggel szintén hordozzák a gént) sikerének növelése révén növeli a saját elterjedését. A génszelekció révén könnyen értelmezhető jelenség.

  37. Önzetlen (altruista) viselkedés Olyan viselkedés, amely csökkenti a segítő egyed szaporodási sikerét, míg növeli a megsegített egyed(ek) szaporodási sikerét. Leggyakoribb magyarázata a rokonszelekció.

  38. Optimalitás-modellek A természetes szelekció működése felfogható egy optimalizációs (maximáló) folyamatként is. Az optimalizációs modellek azt a viselkedést keresik, amely maximalizálja a szaporodási értéket.

  39. Döntési változó Az egyed rendelkezésére álló viselkedési opciókat reprezentálja az optimalitás modellben (pl. territórium méret).

  40. Célfüggvény megadja, hogy az optimalizálandó, fitnesszt becslő mennyiség (pl. hosszútávú energiafelvételi ráta) hogyan függ a döntési változótól.

  41. Kényszerek Specifikálják a döntési változó és a célfüggvény közötti kapcsolatot az optimalitás modellekben.

  42. A költség-haszon elv Minden viselkedésformának van költsége és haszna, az optimalizáció gyakorlatilag a nyereség (== haszon-költség) maximalizálását jelenti.

  43. Játékelméleti modellek Közgazdaságtanból erednek, az egyedek adaptív viselkedését a többi egyed viselkedésének függvényében vizsgálják, elsősorban szociális viselkedés tanulmányozására alkalmazzák.

  44. Foltidő modellek Arra a kérdésre keresik a választ, hogy mennyi ideig érdemes táplálkozni egy fokozatosan kimerülő táplálékfoltban.

  45. Optimális prédaválasztási modellek Több különböző profitabilitású préda közül melyiket érdemes választani, illetve mikor várható prédaspecializáció.

  46. Profitabilitás A préda nettó energiatartalma osztva a préda elfogyasztásához szükséges (kezelési) idővel.

  47. Rizikó érzékenységi modellek Nem a hosszútávú energiafelvételi rátát maximalizáló, hanem az éhenhalás valószínűségét minimalizáló táplálkozási modellek.

  48. Evolúciósan stabil stratégia (ESS) Olyan stratégia, amely ha egyszer elterjedt a populációban, akkor semmilyen más mutáns stratégia nem szoríthat ki.

  49. Keresgélő-potyázó játszma Az állatcsoportokban zajló táplálkozási folyamatokat leíró játékelméleti modell.

  50. Kommunikáció speciálisan erre kialakult jellegekkel, szignálokkal zajló információátadás, amelynek funkciója a másik egyed, a vevő, viselkedésének befolyásolása.

  51. Kooperatív kommunikáció mind az adó,mind a vevő előnyére szolgáló kommunikáció.

  52. Nem-kooperatív kommunikáció az adó kihasználja, manipulálja a vevőt a jelzéseivel (pl. horgászhal).

  53. Feromon Illékony kémiai anyag, melyet az egyedek az egymás közötti kommunikációra használnak.

  54. Fisher-féle megszaladó szelekció (runaway selection) Pozitív visszacsatoláson alapuló evolúciós folyamat, melynek alapja a hím jelleg és a rávonatkozó nőstény preferencia kapcsolt öröklődése.

  55. Zahavi-féle hátrányelv (handicap hypothesis) A szignálok becsületességét (valós információtartalmát) azok költségessége biztosítja. Ui. csak a jó minőségű egyedek képesek a költségek viselésére.

  56. Ritualizáció A hétköznapi viselkedésformák szignálokká alakulásának folyamata.

  57. Redundáns jelzés Ritualizáció általános jellegzetessége, amelyben azonos elemek ismétlődnek újra és újra pl.: Anolis gyíkok ismétlődő fejmozgató jelzése a territóriumon.

  58. Izogámia a különböző típusú/nemű iversejtek azonos méretűek.

  59. Anizogámia a különböző típusú/nemű iversejtek eltérő méretűek.

  60. Ivaros szaporodás meotikus osztódással létrejövő ivarsejtek egyesülésével történő szaporodás. Fontos tulajdonságai: egy egyednek két szülője van, és az egyed génkészlete a rekombináció miatt a szülők génjeinek keverékéből áll.

  61. Ivartalan szaporodás Egyetlen egyed hoz létre genetikailag önmagával azonos utódot.

  62. A szex kétszeres költsége Ivaros szaporodás során minden egyednek két szülője van, ivartalan szaporodás során csak egy. Emiatt az ivartalanul szaporodó alak kétszer olyan gyorsan képes szaporodni.

  63. Szexuális (ivari) szelekció a természetes szelekció speciális esete, amikor a nemek közötti különbség (anizogámia) adják a szelekciós tényezőt.

  64. Fegyverkezési verseny A gazda-parazita kapcsolatoknál az egymásra kölcsönösen szelekciós nyomást kifejtő fajok koevolúcióját gyakran fegyverkezési versenyhez hasonlítják. Ez azt jelenti, hogy az egyik fél evolúciós változása szelekciós nyomást fejt ki a másik félre, amely ott evolúciós változást okoz, és viszont. A gazdák védekeznek parazitáik ellen, de a paraziták számára ez támadás, és védekezni fognak ellene.

  65. Red Queen-hipotézis Az egymással fegyverkezési versenyben álló populációk látszólag változatlanok, de valójában az állandó adok-kapok miatt állandóan változnak. Ehhez nagy mértékű genetikai változatosságra van szükség, ezt biztosítja az ivaros szaporodás.

  66. Spermakompetíció Bizonyos fajoknál a nőstény több hímmel párosodik és a különböző hímektől származó spermasejtek versengenek a megtermékenyítésért.

  67. Intraszexuális szelekció A hímek versengése a nőstényekért pl.: párviadalokon.

  68. Interszexuális szelekció Párválasztás. Rendszerint a nőstény választ, mert ő a limitáló forrás az utódokba történő nagyobb mértékű befektetése miatt, de ez a rendszer bizonyos estekben megfordulhat.

  69. Operational Sex Ratio (OSR) Az adott pillanatban, a populációban elérhető szaporodóképes hímek és nőstények aránya.

  70. Nőstényvédő poligínia A hímek direkt módon a nőstényeket védik a többi hím elől (pl. hárem).

  71. Forrásvédő poligínia A hímek a nőstények számára fontos forrásokat védik. Itt az egyes hímek a forrásokat fölkereső nőstényekkel párzanak.

  72. Tülekedéses poligínia A hímek nem védenek territóriumot, hanem versengenek, hogy ki tudja előbb elérni a nőstényeket.

  73. Lek poligínia Egy olyan terület, ahol a hímek a szaporodási időszakban összegyűlnek, és olyan kis terülteket védenek, amelyeken nincs semmilyen, a nőstények számára fontos forrás. A nőstények mégis odagyűlnek párzani.

  74. Szülői befektetés A szülő által hozott idő és energiabeli befektetés a jelenlegi utódokba, amely csökkenti a jövőbeli szaporodás lehetőségét.

  75. Trade-off Csereviszony. A különböző életfolyamatokra fordítható források mennyisége véges, ezért az egyikbe való befektetés szükségszerűen csökkenti a másikba való befektetést pl.: jelenlegi szaporodási befektetés csökkenti a jövőbeli túlélést.

  76. Szaporodási rendszer az egy szezonban az egymással párzó hímek és nőstények száma.

  77. Poligínia Egy szaporodási szezonban egy hím több nösténnyel párzik.

  78. Poliandria Egy szaporodási szezonban egy nőstény több hímmel párzik.

  79. Monogámia Egy szaporodási szezonban egy hím egy nősténnyel párzik

  80. Információ centrum hipotézis Az egyedek a telepeket/éjszakázó helyeket arra használják, hogy információt szerezzenek a gyakran változó táplálék helyéről. Az információszerzés módja a sikeres (táplálékkal visszatérő) egyedek követése.

  81. Higulási effektus Az egy főre eső predációs veszély csökken a csapat méretének növekedésével, mivel a ragadozó figyelme több egyedre oszlik meg.

  82. "Sok lúd disznót győz" elve Sok egyed képes elkergetni a ragadozót, amire egyenként nem lennének képesek.

  83. "Sok szem többet lát" elve Ha többen figyelik a ragadozó felbukkanását, akkor az egy egyedre eső figyelési idő csökkenhet, úgy, hogy a csapat össz figyelési ideje nő.

  84. Önző csorda geometriája Az egyedek törekednek úgy elhelyezkedni, hogy köztük és a potenciális ragadozó között, más egyedek helyezkedjenek el. Ez az önző csorda összetömörülését okozza.

  85. Euszociális csoportok Állati társadalmak, ahol a generációk átfednek, az utódokat közösen gondozzák, és a munkamegosztás van (sokszor steril kasztokkal).

Z. Barta, University of Debrecen,

Last modified on 30 April 2008