A molibdén- és vanádiumrétegek, közöttük az elmosódott rész: a határfelület

Az elméletet igazoló modellszámításokat elsősorban Erdélyi Zoltán fizikus végezte el, majd - két tanszéki kollégával közösen - egy tanulmányt írt, melyet a legbefolyásosabb fizikai folyóirat, a Physical Review Letters közölt 2002-ben. Az elméleti kutatások után kísérletekkel is igazolni kellett a felfedezést. A kutatók magnéziumoxid felületen váltakozva 25-25 darab, körülbelül15- 20 atomsor vastagságú molibdén- és vanádiumréteget hordtak fel egymásra. Szintén újdonság volt, hogy a szabályozottan változó kémiai összetételű határfelületekkel azt vizsgálták, hogy a rétegek, illetve a köztük levő határfelület hogyan reagál a hőkezelésre. A mérések kisebb részét itthon, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Atommagkutató Intézetében, míg nagy többségét a berlini atomerőmű mellett létesített szinkrotronforrásra épülő Bessy kutatóintézetben végezték el. A mért adatok kiértékelése szintén Debrecenben történt - ez is főleg Erdélyi Zoltán érdeme. A kísérleti eredményekről írt tanulmányt fogadta be aztán a Science magazin tavaly decemberben. (Habár a cikk német-osztrák-magyar szerzőket jegyez, a munka nagy részét Debrecenben végezték el.)

A felső képek és grafikonok mutatják a klasszikus keveredést, míg az alsó képek és grafikonok a debreceni kutatók által megfigyelt új keveredési formát

A cikket jól fogadta a szakma. A Science magazin megjelenése után egy nappal már a Harvard Egyetemről érkezett gratuláló levél Debrecenbe, és a hazai és külföldi fizikusok méltató szavai mellett a tudomány egyéb területein is felkapták a fejüket. Példaként lehetne említeni annak a klímakutatással, ezen belül a sarkvidéki jegekben lezajló diffúziós folyamatokkal foglalkozó kutatónak az érdeklődését, aki azt szeretné megvizsgálni, miként tudná felhasználni az új eredményeket saját szakterületén. Vannak már érdeklődők az ipari szektorból is, például egy német világcég kért lenyomatot a cikkről.

A kutatásokat természetesen elméleti és kísérleti síkon is folytatják Debrecenben. Különféle magyar és európai kutatási pályázatok segítségével igyekeznek további eredményeket elérni. Tervek vannak arról is, hogy európai kutatási projektet indítanak többek között francia, holland, dán partnerekkel. A kutatók állítják: az általuk választott kutatási terület nagyon izgalmas és viszonylagos érintetlensége miatt azzal kecsegtet, hogy hasonló szintű felfedezéseket érnek el a közeljövőben.