Ez az oldal azért készült, hogy egy helyre gyűjtve bemutassa, hogyan
tehettek szert hatalomra, befolyásra egy áltudomány képviselői, milyen
eszközöket alkalmaznak a naiv beszélők megtévesztése és a hatalomhoz jutás
érdekében, hogyan terrorizálnak egy egész nyelvközösséget, hogyan
bélyegeznek meg embercsoportokat anyanyelvük (anyanyelvváltozatuk) miatt.
A nyelvtudomány kutatási eredményei szerint
ugyanis a nyelvművelés egy
magát alkalmazott nyelvészetnek nevező áltudomány, a nyelvi megbélyegzés
intézményesített és államilag támogatott formája, olyan mesterséges szelekciós eszköz, melynek segítségével
a hatalmon lévő elit elkerülheti, hogy más csoportok tagjaival versengenie
kelljen, merthogy ezeknek a csoportoknak a tagjait egyszerűen félreállítja. A
nyelvművelés előíró (preskriptív) szemléletében rejtett lingvicizmus (nyelvi
rasszizmus) húzódik meg, ami hozzákapcsolódik általános emberi és nemzeti
értékekhez (hazafiság, nemzettudat, az ország függetlensége, irodalom), ezzel
elfedve a ligvicizmus okozta veszélyeket.
Az oldal készítője igyekszik idejétől,
kedvétől és a lehetőségektől függően minél teljesebben bemutatni azt, hogy
hogyan vélekedik a nyelvtudomány a magukat nyelvművelőknek, nyelvvédőknek
tituláló, Bolinger által rendkívül visszafogottan csak nyelvészeti
kuruzslóknak, vajákosoknak, sámánoknak nevezett nyelvcsőszökről, a
szellemi alvilág álnyelvész szélhámosairól. Ez az oldal készen
természetesen soha nem lesz, amíg lesznek olyanok, akik úgy gondolják,
hogy jogukban áll másokat nyelvhasználatuk miatt kioktatni.
Indulásképpen a reklámnyelv szabályozása
mögé bújtatott nyelvtörvény és az ezzel kapcsolatos reakciók közzétételét
kezdtem meg, de az oldalon
nyelvművelés egyéb vonatkozásai is helyet kaptak.
Ez az oldal céljai szerint segíteni igyekszik mind a nyelvműveléssel
mint kutatási tárggyal foglalkozó tudósokat, mind azokat az érdeklődőket,
akik osztják a nyelvészek véleményét, mely szerint „a nyelv az, amit az
emberek beszélnek, nem pedig az, amit egyesek szerint beszélniük kell”
(Mario Pei), és eddig is gyanakodtak rá, hogy a nyelvművelés a
legszemélyesebb, alapvető emberi jogainkba való jogsértő beavatkozás,
köztörvényes bűncselekmény (vö. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. § f) pontja).
– Felháborító! Bent is minden csak angolul
van kiírva!
(kép: Népszabadság – Lehoczki István)
Arany János:
Grammatika versben
El van már temetve ama korcs bennünket,
Nem ficamítja ki többé az eszünket,
Hacsak fel nem támad hetedszer is, mint a
Regényhőst életre hozza egy csöpp tinta.
Nosza, még a többit, ami nem fér főben,
Temessük el ím e kolerás időben;
Mert a nyelvnek is van pestises járványa,
Ha nem volna, csinál doktora, bábája.
Mi a nyelvet rontja, az a legfőbb veszély:
Hogy még a paraszt is mind magyarul beszél.
Grammatikát nem tud, hiába csináljuk,
Mégis egyre darál, egyre fecseg szájuk.
Ugy beszél mint apja, nem halad a korral,
Nemes oltvány helyett él ösi vackorral;
Azt se tudja: ki, mi; azt is összevéti;
Három szál fonal az íge pászmán néki. Ikes vagy nem ikes, azzal nem törődik,
Gyermeke ha csínt tesz, mondja megverődik;
Szóval annyi bűne, amennyi mondása:
Ez a paraszt beszéd nagy isten-csapása.
Törvény kell a nyelvnek, mert különben elvész
Törvényét ki szabja, mint az a sok nyelvész,
Az a három, négyszáz tudós képviselő,
Kik egy-egy indítványt sürűn hoznak elő,
Sőt nem is indítványt, mert törvénnyé kenik:
Önnön bogarába szerelmes mindenik:
Ez az ás és-t leli olyan iszonyatnak,
Hogy talán a szószt is nevezi mártatnak;
Amaz ly betűtől sáppadoz és ünget,
Hogy ettől a hideg ki nem lél bennünket;
Más az oly és olyan különbségin épűl
S megöli a bűnöst könyörűlet nélkül;
Harmadik máglyára itélne valakit,
Ha nem ír és nem mond a ki helyen akit;
Van, ki dühös egy-egy régi jámbor szóra;
Mit vétett? ki tudná! nem tetszik az orra;
Van ki írt száz könyvet, s kérkedik hogy soha
Egybe sem tevé ez ártatlan szót: noha!
Csanádi Imre:
Nyelvművelés
Fejek főnek az Akadémián.
Mi mián? A helyesírás mián!
Merthogy – aszongyák – nincsen abban egység.
Nyesik hát, nyírják, csakhogy egyengessék.
Addig gyomláltok, addig nyelvmíveltek:
remekeltek erdőből – francúz kertet.
„én mégis inkább azt mondanám, hogy minden
nyelvőr valójában a nyelv gyászhuszára” (Dudás Attila)
Kontra Miklós:Sorozatszerkesztői előszó [A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén c. sorozat
köteteiben]
Kontra Miklós: Mi a
lingvicizmus és mit lehet ellene tenni?In: Közérzeti barangoló.
(Műhely- és előadás-tanulmányok). Szerk. Gábrity Molnár Irén és Mirnics
Zsuzsa. Szabadka, 2005. 175–202.
[2006.03.27.]
Kontra
Miklós: Félreértések a magyar lingvicizmus
körül.(Elhangzott a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok
Egyesületének (MANYE) 16. kongresszusán Gödöllőn, 2006. április 12-én)
[2006.04.18.]
Kontra Miklós–Cseresnyési László(2011): A magyar nyelv halála ( a Parlamentben,
2001-ben és 2011-ben). In: Híres-László Kornélia–Karmacsi Zoltán–Márku
Anita szerk.: Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi
jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. (A 16. Élőnyelvi
Konferencia előadásai). Budapest–Beregszász: Tinta Könyvkiadó–II.
Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete. 73–83. [2012.03.29.]
Kontra
Miklós (2012): A magyarul
beszélők néhány égető szociolingvisztikai problémája. In: Koutny
Ilona–Dávid Mária–Németh Szabolcs–Kornatowski, Paweł (szerk.):
Magyar–lengyel kapcsolatok: kontrasztív nyelvészeti, irodalmi és kulturális
kutatás. ProDruk: Poznan. I. kötet, 17–28. [2013.03.27.]
F.
Dornbach Mária–Kontra
Miklós (2013): Falusi történet. In:
Benő Attila–Fazakas Emese–Kádár Edit szerk.: „…hogy legyen a víznek
lefolyása…” (Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére). Erdélyi
Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2013. 99–119. [2013.09.08.]
Lanstyák
István (2007):
A
nyelvi tévhitekről.
In: Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó szerk.: Műhelytanulmányok
a nyelvművelésről. Dunaszerdahely–Budapest : Gramma Nyelvi Iroda–Tinta
Könyvkiadó. 154–173. [2007.08.17.]
Lanstyák István (2007):
Általános nyelvi
mítoszok.
In: Domonkosi Ágnes-Lanstyák István-Posgay Ildikó szerk.: Műhelytanulmányok
a nyelvművelésről. Dunaszerdahely–Budapest: Gramma Nyelvi Iroda–Tinta
Könyvkiadó. 174–212. [2007.08.17.]
Lanstyák
István (2010): A moralizmus mint
nyelvhelyességi ideológia. In: Csernicskó István–Fedinec
Csilla–Tarnóczy Mariann–Vančoné Kremmer Ildikó (szerk.): Utazás a magyar
nyelv körül. (Írások Kontra Miklós tiszteletére). Budapest : Tinta
Könyvkiadó. 58–67.
[2010.12.19.]
Lanstyák
István (2011): Az elitizmus mint
nyelvhelyességi ideológia. Kozmács István–Vančoné Kremmer Ildikó
(szerk.): A csitári hegyek alatt. Írások Sándor Anna tiszteletére. Nyitra : Arany A. László Társulás–Konstantin Filozófus Egyetem,
Közép-európai Tanulmányok Kara. 145–155. [2011.03.02.]
Lanstyák
István (2011): Nyelvi problémák
és nyelvi ideológiák. In: Hires-László Kornélia, Karmacsi Zoltán,
Márku Anita szerk.: Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi
emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. (A 16. Élőnyelvi
Konferencia előadásai). Tinta Könyvkiadó–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai
Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete, Budapest–Beregszász. 48–58.
[2012.03.15.]
Lanstyák István 2016. Nyelvi
graficizmus. In: Misad Katalin–Csehy Zoltán szerk.: Ideológie,
identity a sebaprezentácia v multikulturálnom priestore. Ideológiák,
identitások és önreprezentáció multikulturális térben. Pozsony, Univerzita Komenského v Bratislave. 7–29.
[2016.11.06.]
Lanstyák István 2021. A nyelvtani
kontaktushatás visszaszorítása érdekében használt nyelvi ideológiák.
In: Csernicskó István–Kozmács István szerk.: Kétnyelvűség – oktatás –
nyelvmenedzselés. (Írások, tanulmányok Vančo Ildikó születésnapjára).
Nyitra, Közép-európai Tanulmányok Kara–Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem,
2021. 203–216.
[2021.10.05.]
Lanstyák
István 2021. Az elegantizmus mint nyelvhelyességi ideológia.Nova Posoniensia XI. (A pozsonyi magyar tanszék évkönyve). Pozsony, Szenczi Molnár
Albert Egyesület. 7–35.
[2021.12.17.]
Sándor Klára:
Az
élőnyelvi vizsgálatok és az iskola: kisebbségi kétnyelvűség.Regio,
6 (1995)/4: 121–2 = In:
Kontra Miklós és Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás?
Szerk. Kontra Miklós és Saly Noémi. Budapest, 1998. 369–70 = In: Nyelv,
nyelvi jogok, oktatás. Szerk. Sándor Klára. Szeged, 2001. 84–5.
Domonkosi Ágnes: Az értékelés és a minősítés a nyelvművelésben.
In: Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó szerk.:
Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Dunaszerdahely–Budapest: Gramma
Nyelvi Iroda–Tinta Könyvkiadó, 2007. 38–51.
[2008.04.04.]
Kálmán László: A nyelvművelés mint áltudomány.In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és
nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). Szerk. Büky László. Szeged, 2004.
63–82.
[2005.06.09.]
Kálmán László: Nyelv és haza. Élet és
Irodalom, 50. évfolyam, 05. (2006.02.03) [a kapcsolódó vitacikkeket ld. az
írás végén belinkelve]
[2006.02.22.]
Kálmán László: Mit
művelünk? Taní-tani 2010/1 (52. szám): 3.
[2010.04.11.]
Nádasdy Ádám: A betegség-metafora.
In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és
nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). Szerk. Büky László. Szeged, 2004.
117–122. [2005.06.09.]
Miért nincs szükség nyelvművelésre.
A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) e-nyelv.hu fórumán zajlott, majd diktatórikus módszerekkel betiltott
vita megmentett
szövege és egyéb ehhez kapcsolódó dolgok.
[2006.03.03.]
Az ÉS „pincei bogár”-vitája
(A nyelvművelés mint áltudomány)
Kálmán László: A pincei bogár. In: Élet
és Irodalom 49. évfolyam, 19. szám (2005.05.13.) (Eredeti
helyén) [2005.06.03.]
Kálmán László: A nyelvművelés mint áltudomány.In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és
nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). Szerk. Büky László. Szeged, 2004.
63–82.
[2005.06.09.]
Gonda
Zsuzsanna:A nyelv sokszor csak ürügy [Kontra Miklós válaszai a köztársasági
elnök magyar nyelvre vonatkozó javaslatai kapcsán feltett újságírói
kérdésekre]. Délmagyar.hu 2010.11.30. 11:53 (Szövege helyben)
[2010.11.30.]
