text=Aszerint, hogy a be- és kilégzett levegő milyen célt szolgál (és milyen az egészségi állapotunk) a légzés ritmusa és a belégzett levegő mennyisége eltérő.
Nyugalmi állapotban úgynevezett élettani légzésről vagy más néven némalégzésről beszélünk. A normál, nyugodt légzés orron át történik. A be- és kilégzés időtartama kb. azonos, majd rövid szünetet tartunk. A belégzés : kilégzés : szünet aránya 1 : 1 : 0,5. A légzés szaporasága átlagosan 12-14 légvétel percenként (bár ez életkoronként és személyenként is változik), tehát egy légzési ciklus 2,1-2,5 másodpercig tart. Ilyenkor a tüdő jóval a maximális teljesítőképessége (vitálkapacitás) alatt dolgozik. Minden belégzéssel mintegy 0,5 liter levegő jut a tüdőbe (ez az átlagos vitálkapacitásnak - 3,5 - 5 liter - kb. 10-15 százaléka).
Beszéd közben többnyire a szájüregen át szívjuk be a levegőt, esetleg egyidejűleg vagy felváltva az orr- és a szájüregen keresztül. A belégzés rövid és gyors, a kilégzés hosszú és lassú. A belégzés : kilégzés aránya 1 : 5-8. A kilégzés időtartama akár a 20 másodpercet is elérheti. A légzés szaporasága ennek megfelelően csökken, percenként átlagosan 8-10 légvétel jellemző. Nagyobb levegőmennyiségre is van szükségünk: az átlagos vitálkapacitásnak minimum 30-40 százalékára. A levegőmennyiség-igényt elsősorban a hangerő szabja meg, hangos beszéd közben elérheti a vitálkapacitás 80 százalékát is.