text=A zöngeképzés egy periodusa alatt a következő folyamat játszódik le.
A hangrés teljesen zárt állásban van, ezért a gégefő alatt feltorlódik a levegő, megnő a szubglottális nyomás. Egy ponton túl a gége belső izmai már nem képesek fenntartani a zárat, a túlnyomás szétfeszíti a hangszalagokat, a felgyülemlett levegő nagy sebességgel kiáramlik. Az aerodinamikában Bernoulli-effektus néven ismert törvényszerűség következtében a hangrésnél ekkor a nyomás hirtelen lecsökken, ami mintegy befelé szívja a hangszalagokat. Az aerodinamikai hatás és a gégeizmok munkájának együttes hatására a hangrés újra zárt állásba kerül.
A hangszalagok a pajzs-, a gyűrűporc és a kannaporcok között kifeszülő rugalmas lemez felső, szabad végei. A nyitódási-záródási gombra kattintva a hangszalagok keresztmetszeti ábrázolásán megfigyelhetjük, hogy nyitódáskor először a hangszalagok alsó része távolodnak el egymástól, s csak ezután nyílik szét a felső rész, utat engedve a felgyülemlett levegőnek. A záródás a hangszalagok alsó részén kezdődik, s csak azután érnek össze a hangszalag felső végei.
A nyitódási-záródási ciklus nem abszolút szabályossággal ismétlődik, de a hangszalagok rezgése egészséges hangképzés esetén jó közelítéssel periodikusnak mondható. A hangrésen átáramló levegőmennyiség időfüggvénye periódikus, jellegzetesen fűrészfog alakú görbét ad. Ez a hangszalagok mozgását, a hangrés viszonylag gyorsabb nyitódását és relatíve lassabb záródását tükrözi. A keletkező hang, a zönge forrását a kiáramló levegőimpulzusok képezik.