message=A hangrezgéseknek két típusát különböztetjük meg: egyszerű és összetett hangrezgések.
Egyszerű hangrezgések
A legegyszerűbb periodikus rezgés, amelyet egy hangforrás végezhet az ún. egyszerű vagy harmonikus rezgő mozgás. Ez a szinuszrezgés. Az amplitúdó és frekvencia nem változik az időben. Ez csak idealizált esetben képzelhető el, hiszen a rezgések felépülése és lecsengése nem teljesen periodikus, továbbá a valóságban a közegellenállás miatt a periódusok sem tudnak tökéletesen azonos amplitúdóval ismétlődni.
A speciális alakúra hajlított fémrudat, vagyis a hangvillát az jellemzi, hogy a megpendítés után rövid idővel már csak egy állandó frekvencián rezeg. Ezért a keltett hang oszcillogramja szinuszgörbét ad. Amplitúdómetszetén egyetlen frekvencia-összetevőt figyelhetünk meg, spektrogramján is csak egy adott frekvencián találunk energiasűrűsödést. A keletkező hangot érzetoldali benyomásunk alapján tiszta hangnak nevezzük.
Összetett hangrezgés
A hangforrások döntő többsége nem egyszerű rezgő mozgást végez. Például egy megpendített húrnak nem csak a teljes hosszán, hanem egyidejűleg különböző szakaszain is rezegések keletkeznek. Az anyagi részecskék nem vehetnek részt egyidejűleg két vagy több egymástól különböző mozgásban: a keltett hang az egyes rezgések eredőjével lesz jellemezhető, összetett hang keltődik.
Összetett periodikus hangokat létrehozhatunk szinuszos hangrezgések összetételével. A hangrezgések összegzésekor minden egyes időpillanatban összeadjuk a rezgések relatív amplitúdóját. A kapott periodikus hanghullám akusztikai tulajdonságait az összetevők amplitúdója, frekvenciája és fázisa határozza meg. Az összetett periodikus rezgés alapfrekvenciája mindig a összetevők frekvenciájának legnagyobb közös osztója lesz. Ez például azt jelenti, hogy mind a 100, 200 és 300 Hz-es, mind a 400, 500 és 600 Hz-es szinuszrezgésekből ellőállított hang alapfrekvenciája 100 Hz. Az eredő rezgésképét meghatározó további tényező az összetevők fázisa. A fázis a rezgések időzítésének egy adott referenciaponthoz való viszonyítása. Az azonos fázisú hangok rezgésképe ugyanazon időpillanatban metszi az időtengelyt. Halláskísérletek tanusága szerint a fázisok eltolodásának az észlelt hangminőségre gyakorolt hatása csekély.
Különböző amplitúdójú, frekvenciájú és fázisú rezgések összetételével végtelen sok különböző összetett hang hozható létre. Minden összetett hang felfogható úgy, mint véges vagy végtelen számú szinuszrezgés (frekvencia-összetevő), egyetlen rezgésben való összegződése. A rezgések ezen törvényszerűségén alapul az összetett hangok elemzésében használatos Furier-analízis.
Az összetett hangoknak két alaptípusát különböztetjük meg: a periodikus összetett hangrezgéseket, amelyek a zenei hangok érzetét keltik és az aperiodikus hangrezgéseket, amelyek a zörejek csopotját alkotják.
Zenei hangok
Zenei hangok érzetét olyan hangrezgések keltik, amelyekben a hullámalak ismétlődik. A zenei hangok oszcillogramja nem színuszgörbe, de a görbe periódusai szabályosan ismétlődnek. Az összetevőik szabályos, harmonikus rendbe illeszkednek: frekvenciájuk egymásnak egész számú többszöröse.
A zenei hangok legkisebb frekvenciájú összetevője az alaphang, a nagyobb frekvenciájú összetevőket pedig felhangoknak is szokták nevezni. Ha egy zenei hang alaphangja 100 Hz, akkor a hangban például 200, 300, 400 Hz-en vagy 300, 500, 700 Hz-en találunk összetevőket.
Zörejek
A zörejek képviselik az összetett hangokon belül a zenei hangok ellenpólusát. A zenei hangoktól eltérően a zörejek hangrezgésében nincsenek szabályosan ismétlődő periódusok. A hanghullámon belüli energiaeloszlás az időben véletlenszerűen változik. Példánkban a fehérzaj energia-eloszlását mutatjuk be. A fehérzaj a hang teljes frekvenciatartományában tartalmaz változó intenzitású összetevőket, ami az amplitúdómetszeten folytonos vonalként jelenik meg.
A zörejek határozatlan számú összetevőből állnak, amelyek között nem határozható meg alaphang. Ha azonban valamely frekvencián lényegesen nagyobb az energiakoncentráció, akkor a zörejt magas vagy mély jellegűnek, bizonyos esetekben határozott hangmagasságúnak halljuk.