text=Folyamatos beszédben a beszédhangok időtartamát sok tényező határozza meg. Ilyenek a hangot megelőző és követő hang, a hang és a szó kapcsolata (szótagszám, a hangok típusai a szóban, a hangsorrend a szóban, kérdőszó-e stb.), a hang elhelyezkedése a szóban, a szó elhelyezkedése a mondatban, a mondat szerkezete (egyszavas, egyszerű vagy összetett mondat), a mondanivaló (az értelmi tartalomból adódó lassítások, gyorsítások) és egyéni ejtési sajátosságok. A specifikus időtartam elméleti fogalom és a beszéd legalsó (rejtett), úgynevezett szegmentális szintjén létező hangidőtartamot fejezi ki. Ennek az időtartamnak a kialakulását csak a beszéd során folyamatosan végbemenő artikulációs mozgások befolyásolják. Egy adott hang specifikus időtartamát meghatározásunk szerint csak a hangot megelőző és a hangot követő hang artikulációs mozgássorozata befolyásolja. Ezért elviekben a folyamatosan ejtett beszédben minden beszédhangnak saját, jellemző, a közvetlen környezetétől is függő specifikus időtartama van. A magyar beszédhangok specifikus időtartamait 1999-ben határozták meg.