message=A beszéd intenzitásszerkezete összetett, több szintet foglal magában, több tényező függvénye. A legalapvetőbb elem a beszédhangok közötti relatív intenzitásszinteket fejezi ki. Ez annyit jelent, hogy a beszédfolyamatban a hangoknak meghatározott specifikus intenzitásuk van. A relatív hangerősség-skála (ezzel a fogalommal fejezzük ki a hangok energiatartalmát ugyanazon megszólaltatási energia felhasználása esetén) azt mutatja meg, hogy a hangok egymáshoz viszonyítva szegmentális szinten milyen hangerősséggel vannak jelen a beszédben. Az, hogy az á hangzósabb, mint az i azt jelenti, hogy azonos levegőenergiával ejtve a két hangot az á mindig hangosabb lesz, mint az i.
Ezeken a hangerősség-szinteken akaratlagosan változtathatunk (például, ha ki akarunk emelni valamit a mondanivalónkból, akkor megemeljük a hangerőt az adott szón, szótagon).
A magánhangzókon belül a leghangzósabb az á hang, azt követi az a, e, ö, é, majd a leggyengébbek az ü, u, i . A mássalhangzóknál is hasonló sorrendet lehet megállapítani. Az egymáshoz képesti intenzitásszintek tehát (adott intervallumon belül) kötöttek.
Az intenzitást továbbá meghatározza a nyelv kiejtési szabályrendszere is. A hangsúlyos részek relatíve intenzívebbek, mint a nem hangsúlyosak.
A beszélő saját kifejezésmódja, akaratlagos ejtése is befolyásolja a beszéd komplex intenzitásszerkezetének a kialakulását.
Végül a beszéd intenzitásszintjét meghatározza az is, hogy a beszélőnek egy-egy közléshez meghatározott levegőmennyiségre van szüksége. Ha a levegő fogyóban van, az intenzitás csökken.
A beszéd intenzitásszerkezetének ismerete eredményesen felhasználható mind a beszédfelismerésben, mind a beszédszintézisben. A hangzósságot figyelembe kell venni a beszédszintetizátorok szegmentális szintű elemeinek a tervezésénél is. A helytelen intenzitásszerkezetű mesterséges beszéd darabos, huppogó, lüktető hangzású, ami a megértést erősen leronthatja.