message=A zár-rés hangok tulajdonképpen két hang kombinációjából állnak, a zárhangok zár részét és az ugyanolyan képzési helyű réshang elemét tartalmazzák. Ezért akusztikai szerkezetük is ezen hangokhoz hasonlóan épül fel a képzés során. Ezt a hasonlóságot a beszédtechnológiai fejlesztéseknél fel lehet használni.
A magyarban négyféle zár-rés hangnak van betűjele: dz, c, dzs, cs. Ezek a hangok összetett szerkezetűek. Zár és rés kombinációjából állnak. Gerjesztésük lehet zöngés-zörejes (kevert), illetve és tisztán zörejes. A zár-rés hangok képzésekor a szájüreg adott helyén először zárat képezünk, majd a zárat fokozatosan réssé alakítjuk. A hang frekvenciaszerkezetét a zárképzés helye határozza meg.
A zár-rés hangok a leghosszabb időtartamú hangok a magyarban. E hangok teljes időtartama egyrészt a hangkörnyezettől függ, másrészt attól, hogy a hangot folyamatos beszédben ejtik-e, vagy izolált szóban. A réshangok hosszú változata a rövid hang 180-200 százaléka. Ekkor a zár-szakasz nyúlik meg, a rés időtartama ugyanaz, mint a rövid változatnál. A zár-rés hangok átlagosan rövidebbek két magánhangzó között, mint más hangkörnyezetben.
A dz hang
A dz (dentális) zöngés-zörejes gerjesztésű zár-rés hang, amely zönge szakaszra és zöngés-zörejes gerjesztésű zárfeloldódási részre bontható. A zönge időtartama hosszú, 120-140ms, a zárfeloldódásé 50-80 ms hangsorbelseji helyzetben. A hangsorvégi dz elemei még ennél is lényegesen hosszabbak lehetnek. A zönge a d jéhez hasonló szerkezetű, intenzitása 15-25 dB-lel alacsonyabb, mint a követő magánhangzóé. A zár feloldódásakor az intenzitás lassan növekszik és a hang ezután beleolvad a magánhangzó kezdeti szakaszába. A rés szakaszban a z zöngés-zörejes eleméhez hasonló szerkezetű hang keletkezik. A dz hang utáni magánhangzóban is ugyanolyan formánsmozgások zajlanak le, mint amilyenek a z-hez való kapcsolódásnál.
A dz zár-rés hang zárfeloldódása hasonlóan kapcsolódik a követő magánhangzó kezdeti szakaszához, mint a z.
A dz hang zönge része hasonló mikrointonációs tulajdonságokat mutat, mint a d hang zöngéje. A dz hangot követő magánhangzóban pedig ugyanolyan mikrointonációs változások zajlanak le, mint a z hangot követőben.
A c hang
A c (dentális) zöngétlen zár-rés hang, amely néma zárszakaszból és az azt követő zörejes részből áll. A zárszakasz a hang mintegy kétharmadát teszi ki. A hangzó zörej két szakaszból, egy, a zár feloldódásánál keletkezett intenzív részből és az azt követő lecsengő zörejből áll. A zörej intenzitásának maximuma 10-15 dB-lel alacsonyabb szintű, mint a hangot követő magánhangzó. A lecsengő részben az intenzitás szinte nullára csökken. A zár feloldódása és a lecsengő rész CV kapcsolatban együttesen 70-80 ms, hangsorzáró helyzetben megnyúlik 100-110 ms-ra is. A hosszú c hang zárszakasza közel kétszer olyan hosszú, mint a rövid hangé. A hang zörej elemének időtartama viszont ilyenkor sem változik.
A c zár-rés hang zörejes része jól elválik a hozzá kapcsolódó magánhangzó induló szakaszától, hiszen a zörej intenzitása a magánhangzó előtt már szinte nulla. A c utáni magánhangzó intenzitása meredeken növekszik, egy-két periódus alatt eléri a maximális szintjét.
A c zár-rés hang zöreje a 4000-9000 Hz-es sávban tartalmaz frekvencia-komponenseket. A c hangban két intenzív zörejgóc található: cZ1: 4000-5000Hz; cZ2: 7000-9000Hz. A Z1-ben a zörejkomponens alsó határa kissé mozog a csatlakozó magánhangzó F2-jének a függvényében. Tehát a c kissé sötétebb hangzású a cú hangkapcsolatban, mint a cí-ben. A hangot követő magánhangzó formánsaiban kismértékű mozgás van jelen az átmeneti fázisban, hasonló, mint a dz hangnál, hiszen hangpárról van szó.
A c hang képzési helye megegyezik a t hangéval. Ezért a c-hez kapcsolódó magánhangzó hangátmeneti részében a formánsok közel ugyanolyan mozgást írnak le, mint a t hanghoz való kapcsolódáskor. Az azonos képzési helyből adódó frekvenciaszerkezet azonosságait jól ki lehet használni beszédtechnológiai fejlesztéseknél és a hangsebészetben.
A c hangot követő magánhangzó hasonló mikrointonációs szerkezettel rendelkezik, mint a t utáni. Ennek legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a magánhangzó kezdetén az alapfrekvencia 10-15 Hz-cel magasabb, mint a hang végén, még monoton ejtésnél is. Az ilyen mikrointonációs változás hozzájárul a beszéd természetes hangzásához. A c hangot követő magánhangzóban lezajló, magasról induló és hirtelen csökkenő alapfrekvenciát a zörejes elem utáni hirtelen zöngeindítás okozza. Ez a mikrointonációs változás a folyamatos beszédben is jelen van és regisztrátumokkal kimutatható.
A dzs hang
A dzs (alveoláris) zöngés-zörejes gerjesztésű zár-rés hang, amely zöngeszakaszra és zöngés-zörejes gerjesztésű zárfeloldódási részre (rés) bontható. A zönge időtartama hosszú, 80-100 ms, a zárfeloldódásé 40-60 ms CV kapcsolatban. A hangsorvégi dzs a magyarban csak a bridzs szóban található meg. A zönge a d-jéhez hasonló szerkezetű, intenzitása 15-25 dB-lel alacsonyabb, mint a követő magánhangzóé. A zár feloldódásakor az intenzitás lassan növekszik, a hangban a zörej válik dominánssá. A hang ezután simán beleolvad a hozzá csatlakozó magánhangzó kezdeti szakaszába. A résszakaszban az s hang zörejes eleméhez hasonló szerkezetű hang keletkezik. A dzs hang utáni magánhangzóban is ugyanolyan formánsmozgások zajlanak le, mint amilyenek a zs-hez való kapcsolódásnál.
A dzs zár-rés hang zárfeloldódása intenzitás szempontjából hasonlóan kapcsolódik a hozzá kapcsolódó magánhangzóhoz, mint a zs.
A dzs hang zöngerésze hasonló mikrointonációs tulajdonságokat mutat, mint a d hang zöngéje. A csatlakozó magánhangzóban pedig ugyanolyan mikrointonációs változások zajlanak le, mint a zs hangot követőben.
A cs hang
A cs (alveoláris) zöngétlen zár-rés hang, amely néma zárszakaszból és az azt követő zörejes részből áll. A zárrész hosszú, 80-120 ms. A hang zörejes része egy, a zár feloldódásánál keletkezett intenzív részből és egy azt követő lecsengő zörejből áll. A zörej intenzitásának maximuma 2-10 dB-lel alacsonyabb szintű, mint a hangot követő magánhangzó. A lecsengő részben az intenzitás szinte nullára csökken. A zár feloldódásakor és a lecsengő részben létrejövő zörej CV kapcsolatban együttesen 70-80 ms, hangsorzáró helyzetben megnyúlik 100-110 ms-ra is. A hosszú cs hang zárszakasza közel kétszer olyan hosszú, mint a rövid hangé. A hang zörej elemének időtartama viszont ilyenkor sem változik.
A cs zár-rés hang zörejes része jól elválik a hozzá csatlakozó magánhangzó induló szakaszától, hiszen a zörej intenzitása a magánhangzó előtt már szinte nulla. A cs utáni magánhangzó intenzitása meredeken növekszik, egy-két periódus alatt eléri a maximális szintjét.
A cs hang zöreje hasonló frekvenciaszerkezettel rendelkezik, mint az s. A zörejkomponensek hasonlóan tolódnak el a magánhangzó függvényében, mint az s-nél. A magánhangzóban létrejövő formánsmozgások is hasonlóak, mint az s-hez való kapcsolódás esetén.
A cs hangot követő magánhangzó hasonló mikrointonációs szerkezettel rendelkezik, mint a s utáni. Ennek legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a magánhangzó kezdetén az alapfrekvencia 10-15 Hz-cel magasabb, mint a hang végén, még monoton ejtésnél is. Az ilyen mikrointonációs változás hozzájárul a beszéd természetes hangzásához.