message=
A magyarban háromféle nazális hangnak van betűjele:m, n, ny. Az ng, nk és mv, mf betűkapcsolatok ejtésekor az n és m képzési helye megváltozik. Ez a hangot is kissé megváltoztatja. A nazális hangok ejtésekor az orrüreg nyitott, a szájüregben viszont akadályt képezünk. Ezért ezeket a hangokat félzárhangnak is nevezhetjük. A zárképzés az artikulációs csatornában mindegyik hangnál más ponton jön létre. Az m, mv, n, ng egyszerű szerkezetű, folyamatosan ejthető. Az ny hang összetett szerkezetű, nazális zöngéből és zárfeloldódásból áll.
A nazális hangok képzésénél üregváltás történik. A szájüreget lezárjuk, ugyanakkor az ínyvitorla (uvula) leengedésével az orrüreget kinyitjuk. A nazális hangzást az orrüreg rezonanciája hozza létre. A hang befejezésekor a szájüregben az akadályt megszüntetjük, és az ínyvitorlát újból felemeljük, így a levegőáramlás a szájüregben folytatódik. Amennyiben az ínyvitorla nem zár tökéletesen a beszélőnek a teljes beszéde úgynevezett orrhangzós lesz.
A nazális hangok időtartamai a folyamatos beszédben változó értékeket mutatnak. Ez az időtartam, egyrészt a hangkörnyezettől függ, másrészt attól, hogy a hangot folyamatos beszédben ejtik, vagy izolált szóban, esetleg szó végén. Izolált szóban és szó végén a nazális hang általában hosszabb, mint folyamatos beszédben. A nazálisok közül átlagosan az n a legrövidebb. A nazális hangok időtartamarányait illetően az állapítható meg, hogy azok két magánhangzó közötti helyzetben rövidebbek, mint más hangkapcsolatokban. A nazálisok hosszú változata a rövid hang 160-200 százaléka. Az ny hangnál ekkor csak a zárszakasz nyúlik meg.
Azmhang
Az m (bilabiális) nazális zöngés félzárhang. A hang egyszerű szerkezetű, időben nem tagolódik, folyamatosan is ejthető. A hang képzésében az orrüreg mint nyílt, a szájüreg mint zárt üregrendszer vesz részt. Az m hang 4-8 dB-lel kisebb intenzitású, mint a hozzá kapcsolódó magánhangzó. A szájüregi zár feloldódásakor a hang folyamatosan beleolvad a magánhangzó kezdeti szakaszába. Az m kis mértékben nazalizálja a hozzá kapcsolódó magánhangzót, hiszen az orrüreget nem tudja a beszélő az ínyvitorlával a hang befejezése után azonnal teljesen lezárni. A hosszú m hang közel kétszer olyan hosszú, mint a rövid.
Ha az m hangot magánhangzó követi, akkor a zár feloldódásakor meredek intenzitásnövekedés jöhet létre, főleg gondos artikulációnál. Folyamatos beszédben az m hang intenzitása közel ugyanolyan szintű is lehet, mint az őt követő magánhangzóé.
Hangsorzáró helyzetben gondos artikulációnál gyenge zárfelpattanás fejezi be a hangot.
Az m formánsaira a nagy sávszélesség jellemző. A formánsok értéke: mF1: 250-300 Hz; mF2: 800-1300Hz; mF3: 1900-2300 Hz. A formánsok közül az első a legintenzívebb, ez adja a nazális hangzást. Az mF2 mozog a hanghoz kapcsolódó magánhangzó függvényében. Minél magasabb a magánhangzó F2-je, annál magasabbra tolódik az mF2 a megadott sávban. A legmagasabb értéket a mi hangkapcsolatban éri el. Az m hanghoz kapcsolódó magánhangzó F1-e nem simul az m első formánsához, formánsugrás történik a két hang kapcsolódásakor. A magánhangzó F2-je viszont mindig az mF2 értékéről indul a zár feloldódásakor és rövid átmeneti szakasz után eléri a tiszta fázisra jellemző értéket.
Az m hangból a magánhangzóba való átmenet a zárfeloldódáskor szinte ugrásszerűen zajlik le. Ez fontos jellemzője az mV kapcsolatnak. A gyors formánsmozgás annak tudható be, hogy amikor a két ajakkal képzett zárat felnyitjuk, a formánsképződés azonnal megindul a szájüregben.
Az m hangnak nincs jellemző mikrointonációs szerkezete és a hozzá kapcsolódó magánhangzóban sem alakul ki jelentős alapfrekvencia-változás. Az m hang és egy magánhangzó kapcsolódásakor a hangképzés tulajdonképpen folyamatos, nem szakad meg. Ezért nincs a hangkapcsolatban mikrointonációs változás.
Az mv, mf kapcsolat
Az m képzése módosul, ha v, illetve f hang kapcsolódik hozzá (kámfor). Ez az m hang még nazálisabb színezetű lesz, mint a két ajakkal képzett. A hangszínezet-változás annak a következménye, hogy itt az mF1 sávszélessége megnő. Az ilyen hangkapcsolatban már az m előtti magánhangzóban erős nazalizálódás jön létre. Ezért ezt a hangot az m - mv variánsának szokták tekinteni.
Az mv, mf kapcsolat hatása a megelőző magánhangzóra igen erős. A magánhangzó erősen nazalizálódik, amit a nagy formáns-sávszélességek is mutatnak.
Az n hang
Az n (dentialveoláris) nazális, zöngés félzárhang. A hang egyszerű szerkezetű, időben nem tagolódik, folyamatosan is ejthető. A hang képzésében az orrüreg mint nyílt, a szájüreg mint zárt üregrendszer vesz részt. Az n hang 4-8 dB-lel kisebb intenzitású, mint a hozzá kapcsolódó magánhangzó. A szájüregi zár feloldódásakor a hang folyamatosan beleolvad a magánhangzó kezdeti szakaszába. Az n kis mértékben nazalizálja a hozzá kapcsolódó magánhangzót, hiszen a beszélő a hang befejezése után, az orrüreget nem tudja az ínyvitorlával azonnal teljesen lezárni. A hosszú n hang közel kétszer olyan hosszú, mint a rövid.
Ha az n hangot magánhangzó követi, akkor a zár feloldódásakor meredek intenzitásnövekedés jöhet létre, főleg gondos artikulációnál. Folyamatos beszédben az n hang intenzitása közel ugyanolyan szintű is lehet, mint a hozzá csatlakozó magánhangzóé. Hangsorzáró helyzetben gondos artikulációnál gyenge zárfelpattanás fejezi be a hangot.
Az n formánsai a következők: nF1: 250-300 Hz; nF2: 1200-1600Hz; nF3: 2600-2800 Hz. A formánsok közül az első a legintenzívebb, ez adja a nazális hangzást. Értéke stabil. Az nF2 mozog a hangot követő magánhangzó függvényében. Minél magasabb a követő magánhangzó F2-je, annál magasabbra tolódik az nF2 a megadott sávban. Az n hanghoz kapcsolódó magánhangzó F1 formánsa nem simul az nF1-hez, a kapcsolódáskor formánsugrás jön létre. A magánhangzó F2-je viszont mindig az mF2-ről indul a zár feloldódásakor és hosszú átmeneti szakasz után eléri a tiszta fázisra jellemző értéket.
Az n hanghoz kapcsolódó magánhangzó második formánsának átmeneti fázisa sokkal hosszabb, mint az m hangnál volt. Ez fontos jellemzője az nV kapcsolatnak.
Az n hangban nem jön létre jellemző mikrointonációs változás és a hozzá kapcsolódó magánhangzóban sem. Az n hang és egy magánhangzó kapcsolódásakor a hangképzés tulajdonképpen folyamatos, nem szakad meg. Ezért nincs a hangkapcsolatban mikrointonációs változás.
Az ng, nk kapcsolat
Az n képzése a hozzá kapcsolódó g és k hangok hatására megváltozik. Ezt a változást a g képzési helye határozza meg. Az ng kapcsolat n hangja még nazálisabb színezetű lesz, mint a nem így képzetté. Ez annak a következménye, hogy az F1 feljebb, 350Hz-re tolódik, sávszélessége megnő. Az ilyen hangkapcsolatban már az n előtti magánhangzóban erős nazalizálódás jön létre (a VF1 sávszélessége megnő). Ezért ezt a ng hangot az n variánsának szokták tekinteni, amit írásban nem jelölünk.
Az ny hang
Az ny (palatális) nazális, zöngés félzárhang. A hang két részből áll, a nazális zönge és a zár nyitódása. Ez utóbbi akusztikai szerkezete hasonló hangsor kezdetén és hangsor belsejében, hangsorzáró helyzetben azonban más. Mind a zönge, mind a zárnyitódási rész általában ugyanolyan intenzitású, mint a hangot követő magánhangzó. A zár nyitódása a teljes hanghosszúságból CV helyzetben 25-30 ms-ot tesz ki; hangsorzáró helyzetben ez az érték lényegesen hosszabb: 60-80 ms. A hosszú ny hang közel kétszer akkora zöngeszakasszal rendelkezik, mint a rövid. A zárnyitódásra fordított idő viszont ilyenkor sem változik.
Ha az ny hangot magánhangzó követi, akkor a két hang határát az intenzitásviszonyok alakulásából szinte nem lehet megállapítani. Csak a frekvenciakép ad igazi támpontot a hanghatár kijelölésére.
Az ny hang zöngerésze egy 300 Hz-en lévő, viszonylag széles sávú frekvenciakomponensből áll; a zárfeloldódási rész stabil frekvenciaszerkezettel rendelkezik: nyF1: 300-350Hz; nyF2: 2100-2300 Hz; nyF3: 3500-3700 Hz. A zárfeloldódáskor kialakuló formánsok stabilak, egyáltalán nem hajlanak a hanghoz kapcsolódó magánhangzóhoz. Az ny után következő magánhangzó formánsai maximálisan hajlanak az ny zárfeloldódási formánsértékeihez, teljes mértékben illeszkednek az ny hanghoz a hangátmenet során. Ezért a nyV kapcsolatokban a magánhangzók többségében igen aktív formánsmozgás található. Az ny hang és egy magánhangzó kapcsolódásánál tehát nem beszélhetünk kölcsönös illeszkedésről, csak a magánhangzó illeszkedik. Hangsorzáró helyzetben a ny hang zárfeloldódása ugyanezekkel a formánsértékekkel jön létre.
Az ny hangnak nincs jellemző mikrointonációs szerkezete és a hozzá kapcsolódó magánhangzóban sem alakul ki jelentős alapfrekvencia-változás. Az ny hang és egy magánhangzó kapcsolódásakor a hangképzés folyamatos, akadály nélküli. Csak a nazális üregről váltunk át a szájüregre a képzés során. Ezért nincs a hangkapcsolatban mikrointonációs változás.