message=A magyar l és r hangot külön tárgyaljuk, mivel ezek egyedi hangok. Az l egyszerű szerkezetű, folyamatosan is ejthető. Az r időben összetett szerkezetű, hiszen a nyelvhegy pergetésével képezzük a magyarban. Mindkét hang gerjesztése zöngés.
Az l hang képzésénél a nyelv hegyét a felső fogmederhez szorítjuk Ezzel egy időben a nyelv két oldalán lévő résen keresztül áramlik a levegő. Ezért hívják ezt a hangot oldalréshangnak is.
Az r képzésénél a nyelv hegyét nem szorítjuk a felső fogmederhez, csak lazán oda közelítjük. A kipréselt levegő a nyelv hegyét megpergeti, ezért ezt a hangot pergő hangnak is hívják.
Az l és r hangok időtartam-eloszlása széles időskálán mozog a folyamatos beszédben. Időtartamukat az határozza meg, hogy milyen hangok között képezzük őket a hangsorban. Az r hang átlagosan a legrövidebb hang a magyarban. Mind az l, mind az r hang átlagosan rövidebb két magánhangzó között, mint más hangkörnyezetben.
Az l hang
Az l (dentialveoláris) zöngés oldalréshang. A hang egyszerű szerkezetű, időben nem tagolódik, folyamatosan is ejthető. Az l hang 4-8 dB-lel alacsonyabb intenzitású, mint a hozzá kapcsolódó magánhangzó. A hangkapcsolódásban a magánhangzó intenzitása az l értékéről indulva meredeken növekszik. Az l hanghoz kapcsolódó magánhangzó meredek intenzitásnövekedéssel indul. Ez főleg azokra a magánhangzókra jellemző, amelyeknek az F2-je magasabb, mint 1500Hz.
Az l hang magánhangzó jellegű zengő hang, ezért magánhangzószerű formánsszerkezettel rendelkezik: lF1: 300-350 Hz; lF2: 1300-1600Hz; lF3: 2500-2700 Hz.
Az lF1 frekvenciaértéke stabil.
Az lF2 frekvenciaértéke (a megadott sávon belül) enyhén követi VF2-jének értékét.
Ha VF2 alacsony, akkor lF2 is alacsony és ellenkezőleg.
Az l hangot követő magánhangzó átmeneti fázisában a VF2 formánsok hajlanak az l formánsaihoz. A VF1-nél pedig határozott formánsugrás jön létre, mert a magánhangzó első formánsa és az l első formánsa nem hajlik egymáshoz. Ez annak a következménye, hogy az l képzése után a nyelv hegyét hirtelen távolítjuk el a felső fogmedertől. Ez a mozzanat alakítja ki a hangsorbeli l hang speciális hangzását. A koartikulációs frekvenciailleszkedés tehát csak a második formánsra érvényes.
Az l hang képzési helye igen közel van az r és az sz hang képzési helyéhez. Ezt ki lehet használni bizonyos beszédtechnológiai fejlesztéseknél, valamint a hangsebészetnél.
Az l hangban nem alakul ki jellemző mikrointonációs változás, sem a hozzá kapcsolódó magánhangzóban. Ez annak a következménye, hogy a képzés során nincs különösebb akadálya a levegő áramlásának.
Az r hang
Az r (dentialveoláris) zöngés pergő hang. Időszerkezete összetett, a hang egy, illetve több perdületből is állhat. Hangsor elején a hang egy magánhangzószerű rövid, 40-50 ms-os zöngés elemmel kezdődik, majd egy vagy több perdület következik. Hangsor belseji helyzetben általában csak egy perdülete van a hangnak. A perdületekben az intenzitás 20-25 ms alatt hirtelen lecsökken. Ez az intenzitásminimum adja meg az r hang jellemző hangzását. Az r-hez kapcsolódó magánhangzó hirtelen intenzitásnövekedéssel éri el a végleges intenzitás szintjét. A hosszú r hangban a perdületek száma növekszik meg. Az r hang képzési helye közel van az l, az sz és az s hang képzési helyéhez. Ezt ki lehet használni bizonyos beszédtechnológiai fejlesztéseknél, valamint a hangsebészetnél.
Az r hang kialakításában a magyarban a nyelv hegye vesz részt. Fontos, hogy a nyelv hegye a képzés során legalább egyszer igen közel kerüljön a felső fogmederhez, majd hirtelen eltávolodjon onnan. Ez az elzáró mozgás okozza a hirtelen intenzitáscsökkenést, majd növekedést. Ez minden perdületnél létrejön. Ez adja a pergő hangot.
Az r hang képzési helyének megfelelő formások a következők: rF1: 300-500 Hz; rF2: 1500-1700Hz; rF3: 2500-2700 Hz. Ezekhez a formánsokhoz hajlanak az r hangot követő magánhangzó formánsai az átmeneti fázisban. A koartikulációs frekvenciailleszkedés tehát inkább a magánhangzóban jön létre.
Az r hang megformálásánál az intenzitásminimum létrehozása a lényeg. Ezért hangsorbelseji helyzetben az r hangban a formánsok csak elméletileg vannak jelen, hiszen a hang intenzitása szinte nulla. A korrekt hangzást az alakítja ki, hogy a formánsok az r hangot megelőző, illetve követő magánhangzóban hajlanak ehhez a képzeletbeli formánsstruktúrához. Az r hangnak létezik zöngétlen változata is, amikor csak a pergetés zöreje van jelen a hangban, a hangszalagok szintjén nincs zöngeképzés (például: sport, harc). Ezt a hangot írásban nem jelöljük.
Az r hang mikrointonációs képe a következő. Az alapfrekvencia enyhe csökkenést mutat, majd a hangot követő magánhangzóban gyorsan emelkedik. Az r hangban létrejövő alapfrekvencia-csökkenés az intenzitásminimum létrehozásának a következménye. Ez a mikrointonációs változás a folyamatos beszédben is jelen van és regisztrátumokon kimutatható.