message=A hangsebészet azt jelenti, hogy a beszédhangok időfüggvényét kivágással, betoldással megváltoztatjuk. Alapszabály, hogy zöngés hangokat csak a periódusok határán szabad elvágni.
Hol használjuk a hangsebészeti technikát? Elsősorban a beszédszintézis fejlesztéseknél, a kötött szótáras beszélő rendszerek üzenetrészeinek kialakításánál, finomításánál, a szövegfelolvasók hangelem-bázisainak fejlesztésénél, a hangelemek csiszolásánál. A médiák részére készítendő beszédanyagok editálásánál is hasonló műveleteket végez a vágó szakember.
Miért van szükség hangsebészetre? A beszédtechnológiában, a géppel előállított beszédjeltől elvárjuk, hogy jó hangminőségű legyen, ne legyenek benne torzítások, idegen hangok (például rekedt ejtésű hang), csonka, esetleg túl elnagyoltan ejtett beszédhangok stb. A bemondó által rögzített beszéd azonban mindig tartalmaz ilyen komponenseket. Továbbá a szövegfelolvasóknál a hangidőtartamok korrekt beállítása alapvető szükségesség. A hangadatbázisban tehát egyes hangrészeket nyújtani, másokat rövidíteni kell.
A hangsebészet akkor sikeres, ha a beszédjelen nincs hallható akusztikai torzulás a beavatkozás után. A kérdés tehát az, hogy hol szabad vágni, mennyit szavad kivágni, hová, illetve honnan szabad betoldani. A hangsebészetet akkor végezhetjük sikeresen, ha tudjuk, hogy a beszédhangoknak milyen a belső akusztikai szerkezete, hol milyen változás zajlik le a hangon belül, melyek azok a hangok, amelyeknek bizonyos részei egymással egyeznek. A hangsebészet alapja a hangok képzésekor kialakuló artikulációs konfiguráció ismerete. Az azonos képzés közel azonos akusztikai eredményt is ad. Tehát az ilyen hangok bizonyos részletei egymással helyettesíthetők. Ha a képzési hely távol van egymástól (például a gy és a v hang), akkor az akusztikumba töltelék hangrészek is bekerülnek. Ezek ismerete hasznos bizonyos hangrekonstrukciók végzésénél.
Néhány szabály.
1. A zöngés-zöngétlen párok meghatározott hangrészei egymással helyettesíthetők. Ilyenek a b-p, d-t, gy-ty, g-k, v-f, z-sz, zs-s. A hozzájuk kapcsolódó magánhangzóban a hangátmeneti rész igen hasonló. Ezek a magánhangzórészek egymással szintén helyettesíthetők. Példa: ha a sás és a zsozsó szó áll rendelkezésünkre, akkor abból előállítható a sós szó.
A művelet lépései: a zsóhangkapcsolatból kivágjuk az ó első részét. Ez kerül a sá kapcsolat á hangjának helyére. Ezután kivágjuk az ozs hangkapcsolatból az o részét. Ezt tesszük az ás hangkapcsolat á hangrésze helyére. Ekkor megkaptuk a sós hangsor durva változatát, amelyben az ó hangidőtartama még lehet túl hosszú vagy túl rövid. Az utolsó lépésben tehát beállítjuk az ó időtartamát úgy, hogy hangperiódusokat vágunk ki, illetve toldunk be az ó középső részébe, vagy a zsozsó szóból még egyszer kivágjuk a rövidebb, illetve hosszabb részt és az előbbi műveletsort újból elvégezzük.
2. A t, c, sz hangok, illetve az s, cs egymásból kialakíthatók, mivel csak idő- és intenzitásszerkezetben térnek el egymástól, a hangzó komponensük akusztikai szerkezete ugyanaz. Példa: a szár szóból előállítható a cár és a tár szó is. A művelet lépései: a szár sz hangjának első felében az intenzitást nullára változtatjuk. Ekkor kialakul a c zár-rés hang. Ha a c hangzó részét tovább kb. 15 ms-ra rövidítjük, akkor kialakul a t zárhang.
A csak szóból kialakítható a sakk szó. A művelet lépései: a cs hangzó részének közepéből kivágunk egy részt. Ezt megsokszorozzuk ugyanazon a helyen, amíg legalább 100 ms-os lesz. Ekkor kialakul az s hang. Ezután a k hang néma fázisát megnyújtjuk kétszeresére. Ekkor kialakul a sakk szó.
3. A d, t, c, sz, z, r, l mássalhangzókhoz kapcsolódó magánhangzókban a megfelelő hangátmeneti szakaszok egymással helyettesíthetők. Példa: a kása szóból az s hang időtartamának durva lerövidítésével kialakítható a kára szó. A várrom szóból kialakítható a vászon szó. A karám szóból kialakítható a kaszám szó.
4. A nazális mássalhangzók magánhangzó utáni szóvégi helyzetben egymással helyettesíthetők.
Példa: a vászon és a kaszám szavakból kialakítható a várom szó.
5. Az egymástól távoli artikulációval rendelkező hangok kapcsolódásai is létrehozhatók mesterségesen. Ilyenkor az ö hangot, mint a leendő töltelék elemhez legközelebb álló hangzású hangot (azt megfelelő rövidségűre és intenzitásúra beállítva) kell felhasználnunk a hangkapcsolat felépítésénél. Ezt mássalhangzók kapcsolódásánál kell leginkább használni.
Példa: a lábbal, gyakorlatias, fölösleges hangsorokból kialakítható a lábgyakorlat szó.