s1=A bemutatott példában látható, hogy a hangsúlyozásbeli különbségnél megváltoznak az energia-, az időtartam- és az alapfrekvencia-viszonyok. A magyar nyelvben szabály, hogy a szó első szótagját hangsúlyozzuk (a).
&s2= A spontán kiejtésben azonban ettől eltérő realizációk is előfordulhatnak (b).
&s3=A beszélők közötti variáltságot biológiai tényezők, valamint az alaptermészeti különbségek is okozzák. A beszédképző szervek méretkülönbsége, az akusztikai paraméterek jelentős variáltságát okozza női, férfi, gyermekhangok esetében, de egy-egy csoporton belül is. Az ábrán a férfi és női ejtés közötti különbség érzékelhető. Ha más az alaphang frekvenciája, más a felhangok egymás közötti frekvenciatávolsága, ez kihat a formánsképzésre, vagyis változhatnak az energiamaximum-értékek is.
&s4=A zaj és a beszéd akusztikai szerkezete egymásba integrálódik. A beszédet a zajtól elválasztani igen nehéz.
A zaj frekvenciakomponensei a zaj milyenségétől függően a hang színképén is elkülöníthetők. A zajos környezetben elhangzó beszédet tehát más módszerrel kell vizsgálni (esetleg felismerni), mint a tiszta beszédjelet.