text=Magyarországon az MTA Nyelvtudományi Intézetének Fonetikai Laboratóriumában készítették el az első magyar nyelvű elektronikus szöveg-beszéd átalakító rendszert, amelyet HUNGAROVOX néven mutattak be 1983-ban. A rendszerben működő analóg áramkörökből felépített beszédszintetizátort (VOX-12) egy PDP-11/34-es DEC gyártmányú számítógéppel vezérelték. Ekkor a világon csak angol és svéd nyelvű hasonló rendszer működött.
A magyar fejlesztések nem álltak le. Az elkövetkező évtizedben, az MTA és a Budapesti Műszaki Egyetem összefogásával több digitális elvű beszédszintetizáló rendszert fejlesztettek ki és építettek meg, amelyeknek a hangminősége egyre javult. Ezekben a rendszerekben először a formáns elvű MEA8000, majd ennek utódja a PCF8200 szabadon programozható szintetizátor-chip szolgált a beszédhangok előállítására. Ezek a rendszerek dallamos beszédet szolgáltattak, azonban a beszéd hangszínezete gépies volt. 1987-ben került kereskedelmi forgalomba (gyártó: Megamicro Kisszövetkezet) az első ilyen magyar nyelvű beszédszintetizátor, amelyiket Commodore-64 számítógéppel lehetett használni.
A szabad programozási lehetőséget kihasználva a Fonetikai Laboratóriumban kialakították a német, finn, eszperantó, holland, spanyol és olasz beszéd szintéziséhez szükséges szabályrendszereket. Így a 90-es évekre a BME TTT-vel közös munkában megszületett a MULTIVOX több nyelvű beszédszintetizáló rendszer, amelyik ugyanazon a beszédszintetizátor- áramkörrel, csupán a vezérlő szoftver átkapcsolásával tudott a fenti nyelvek bármelyikén megszólalni.
A 80-as évek végén Király József fizikus készített egy olyan beszédszintetizátort, amelyben a beszédet emberi hangból kivágott hullámforma-részletekből állította össze (PC Talker). Ez monoton hangzású, kissé torz beszédet adott (ebben az időben még nem voltak hangkártyák).
1994-ben a NIKOL Gmk kifejlesztette a PC-ROBOT elnevezésű, PC-be dugható beszédszintetizátor-kártyát. Ez volt az első kereskedelemben is kapható PC-ben használható magyar szövegfelolvasó. Ilyen kártyákat használtak sok éven keresztül számos ipari vezérlő rendszerben, a változó tartalmú üzenetek beszéddel való megszólaltatására.
A 90-es évek közepétől a fejlesztési irány egyre inkább a tisztán szoftver alapú és emberi hangból építkező, a hangkártyákat mint megszólaltató eszközöket felhasználó beszédszintetizátorok felé fordult. A Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Telematikai Tanszékén kifejlesztették a PCF 8200 chipnek megfelelő szoftver szintetizátort, így a MULTIVOX rendszer hardverfüggetlenné vált. Ennek a szövegfelolvasó szoftvernek a legkésőbbi változata (1999) 2002-től ingyenesen hozzáférhető a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságnál és felhasználható a legkülönfélébb fejlesztésekre bárki számára.
A legújabb szövegfelolvasó fejlesztéseknél azt a célt tűzték ki a kutatók egyrészről, hogy a szintetizált beszéd minél jobban közelítse meg az emberi beszéd hangzását, másrészről pedig, hogy hosszú szövegek felolvasásánál (például regények, elbeszélések, könyvismertetők stb.) a szintetizált beszéd dallama, ritmusa, hangsúlyozása egyre természetesebb legyen. Ilyen kutató munka eredménye a Profivox elnevezésű magyar nyelvű professzionális szövegfelolvasó, amelyik 1999-ben készült el, és azonnal üzembe állították egy olyan mobil telefonos szolgáltatásban (Mail mondó) amelyben a felhasználó meghallgathatta az elektronikus leveleinek (e-mail) szövegét. A Profivox II., a továbbfejlesztett változat már regények, könyvismertetők stb. felolvasására is alkalmas. A rendszer értelmezi a könyv szövegét, megvalósítja a legfontosabb hanglejtési formákat és ritmikus, többnyire korrektül hangsúlyozott kellemes hangzású beszédet szolgáltat.