text=Az írás diszkrét elemekből építkezik: betűk, szavak, írásjelek. A szavakat szóközzel választjuk el egymástól. A beszédre a folyamatosság a jellemző, gondolatainkat nem szavanként ejtjük, hanem a gondolati egységet egy szónak tekintve azt folyamatos ejtjük ki. A beszédben tehát nincsenek megszakítások a szavak között, sőt a mondat gondolati egységeinek határát is többnyire csak a dallammenet megváltoztatásával érzékeltetjük, nem pedig szünettel. A beszédben a szüneti tagolás sokkal ritkább, mint az írásban. A szünet ugyanakkor fontos eleme a beszédnek, csak magasabb szinten, például a mondatok, tagmondatok között, felsorolásnál stb. A beszédszintézisnél tehát törekedni kell arra, hogy az elkészített beszédjel folyamatos legyen, és arra is, hogy az esetleges tagolásokat a dallammenet megváltoztatásával vagy esetleg szünet beiktatásával csak azokon a helyeken hozzuk létre ahol a mondanivaló megkívánja. Törekedni kell ugyanakkor arra is, hogy a szünetek a hangsor megfelelő helyén jelenjenek meg, ezzel segítve az elmondott gondolatok megértését. A folyamatosság és a tagolás a beszéd szintjén tehát más szabályokat kíván, mint amilyeneket az írásban alkalmaznak.