text=A szövegfelolvasók minősítésére ma még nincs egységesített, szabványos eljárás. A mai gyakorlatban működő magyar szövegfelolvasók közül egyedül a Hungarovox (1983) és a Profivox (2000) rendszerre végeztek tudományosan megalapozott minősítési vizsgálatot. Ilyen teszt elvégzésére célszerű beszédkutatással foglalkozó szakembert felkérni, ugyanis igényes tesztet csak megfelelő szakértelemmel lehet elkészíteni.
A következőkben javaslatot teszünk egy általános minősítési eljárásra, amelyben különböző szempontok figyelembe vételével lehet a szövegfelolvasók teljesítményét megadni.
A minősítéshez szövegeket kell a szintetizátor bemenetére adni, és meghallgatással kell az elhangzottakat - egy megadott skálán belül - leosztályozni. A vizsgálat lépcsőfokai a következők:
I. Alapteszt
Ezt az akusztikai alapvizsgálatot célszerű minden új szintetizátorra - függetlenül az alkalmazás területétől - elvégezni.
A beszédhangok akusztikai tartalma - itt azt vizsgáljuk, hogy a szintetizátor által előállított beszédhangok, hangkapcsolatok megfelelnek-e a nyelv hangjainak, hangkapcsolatainak.
A beszédhangok hangzóssági szintjei - itt azt vizsgáljuk, hogy a szintetizátor által előállított beszédhangok intenzitása megfelel-e a nyelv hangjaira vonatkozó specifikus szinteknek (kiegyenlített-e a beszéd, nincsenek-e benne túl erősen, túl gyengén hangzó hangrészek, hangok, hangkapcsolatok).
A beszédhangok időtartamai - itt azt vizsgáljuk, hogy a szintetizátor által előállított beszédhangok időtartamai kiegyenlítettek-e, megfelelnek-e a nyelv hangjaira vonatkozó specifikus időtartam-arányoknak (nincsenek-e a beszédben kirívóan hosszan "ejtett", illetve túl rövid hangok, amikor a rendszer folyamatosan beszél).
Az akusztikai alapvizsgálati tesztnek az elvégzéséhez össze kell állítani egy olyan szöveget, amelyik tartalmazza a magyar beszédhangok és hangkapcsolatok nagy részét (célszerű a gyakoriságot figyelembe venni). Ilyen szövegek összeállítását az MTA Nyelvtudományi Intézetének Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratóriumától lehet kérni. A szövegekből generált beszédet akusztikus, fonetikus szakembernek meg kell hallgatni, és értékelnie kell az elhangzottakat (általános vélemény, hibalista, javaslat a hibák kijavítására). Naiv hallgatósággal is el lehet végeztetni a tesztet, ekkor csak egy általános véleményt kapunk a szövegfelolvasó rendszer akusztikai minőségéről.
II. Nyelvi teszt
Ezt csak igényes, változatos nyelvi alkalmazásra szánt szövegfelolvasóknál kell elvégezni (e-levél-, regény-, fax-, név- és címfelolvasók). A teszt célja, hogy megállapítsuk a szintetizátor kifejezési képességét (a tervezők milyen mélységig építettek be nyelvi szabályokat a rendszerbe). Itt a nyelv prozódiai sajátosságainak megvalósítását vizsgáljuk. A vizsgálati területek a következők: mondatfajták (kijelentés, kérdés, felszólítás, óhajtás, figyelmeztetés), mondathossz (meg van-e oldva a mondatfajták dallamának és a mondat hosszának összefüggése); dallamszerkezet szöveg szinten (pl. regényrészletek, elbeszélések felolvasásához). Ennek a tesztnek az elvégzéséhez össze kell állítani egy olyan szöveget, amelyik tartalmazza a magyar prozódiára vonatkozó legfontosabb mintákat. A szeintetizátor által felolvasott szöveget célszerű fonetikus szakemberrel meghallgattatni, aki értékelni tudja az egyes minták megvalósításának színvonalát (általános vélemény, hibalista, javaslat a hibák kijavítására). Naiv hallgatósággal is el lehet végeztetni a tesztet, ekkor csak egy általános véleményt kapunk a rendszer akusztikai minőségéről.
III: Funkcionális teszt
Ennek a tesztnek a célja az, hogy az alkalmazandó felhasználási területhez kapcsolódó speciális működéseket vizsgálja.
Speciális feldolgozásra van szükség például elektronikus levelek felolvasásánál, ahol a bejövő karaktersorozatot erősen át kell alakítani, mielőtt a szintetizátor bemenetére küldjük. Ki kell szűrni a nem szöveges karaktereket (csillagok, kötőjelsorozatok, per jelek stb.), szét kell választani a szövegrészeket (cím, dátum, az üzenet szövege stb.), meg kell állapítani a szöveg nyelvét (az egész szöveg magyar-e, egyes szavak nem magyarok stb.)
Hasonló feldolgozásra van szükség az SMS felolvasók tesztelésénél is, ahol például a felhasználók által használt (az SMS kommunikációban kialakult) betűsorozatokat kell kimondásra alkalmas szöveggé konvertálni.
Hangoskönyv-szolgáltatásnál például azt kell vizsgálni, hogy a hosszú mondatokon belül a mondat tagolását milyen sikerrel végzi el a rendszer, továbbá, hogy a mondatok között milyen szüneteket tart. A szövegben elhelyezett XML jelzések feldolgozását is ellenőrizni kell (lehet, hogy a szintetizátor nincs felkészítve ilyen értelmezésre)
Képernyőolvasóknál (vakok és gyengén látók számára kialakított rendszerekben) azt kell vizsgálni, hogy például a betűzési funkcióban a szintetizátor hogyan mondja ki a betűket, továbbá, hogy a beszéd gyorsítása megoldott-e stb.