message=A fonetikai alapú személyazonosítás azt jelenti, hogy a személy kilétét beszéde szegmentális és szupraszegmentális jegyeinek vizsgálatával határozzuk meg. A lényeg tehát az, hogy a beszéd minden olyan elemét felhasználjuk a személy azonosságának megítélésére, amelyek az adott hangmintában találhatók. Ezeknek az elemeknek a meghatározásához a percepciós (észleléses) és műszeres elemzések egyaránt fontosak. Mivel a vizsgálandó hanganyagok minden esetben egy már korábban valamilyen technikai berendezéssel rögzített hangfelvételek, így időtartamuk és technikai színvonaluk széles határok között mozog. Egyik esetben stúdióminőségű, máskor telefonvonalról felvett hangminta elemzésével kell a személy kilétét meghatározni.
A személyazonosítás lényege tehát az, hogy viszonylag rövid időtartamú beszédminta (I.) alapján meghatározzuk azt a személyt, akinek hangjáról a jelzett felvétel készült. Az azonosításhoz szükség van egy olyan hangfelvételre (II.) is, aminek hanganyagát össze kell hasonlítani az I. számú hangfelvétellel, hogy az azonosságot vagy különbözőséget ki lehessen mutatni. Amennyiben nem áll rendelkezésre a II. hangfelvétel, abban az esetben csak a személy egyéni adottságaira vagy tájegységhez való tartozására lehet következtetni. A rendelkezésre álló hangfelvételek alapján az azonosítás lehetősége a következő:
Az I. hangfelvétellel nincs összehasonlítandó minta. A személy nemének, életkorának, testsúlyának, nemzetiségének, tájegységhez való tartozásának meghatározása, illetve becslése.
A II. hangfelvétel személye ismeretlen: a két vagy több hangfelvételen beszélő személyek azonosságának vagy különbözőségének megítélése.
A II. hangfelvétel személye ismert: a II. számú hangfelvételen hallható személy azonosságának megállapítása.
Az első esetben csak olyan fizikai és statisztikai adatok alapján lehet a döntéseket meghozni, mint a hang magasságának férfiakhoz és nőkhöz tartozó átlagos értéke, vagy az életkor növekedésével összevethető magasabb frekvenciatartományú beszédkomponensek intenzitásának csökkenése, az anyanyelv hangkészletének hibás ejtése, valamint tájnyelv használatának megléte.
A második esetben a II. hangfelvétel személye is ismeretlen. Ekkor már az egyes hangok, hangsorok szegmentális és szupraszegmentális jegyeinek vizsgálatával a beszélő személyek azonosságának meghatározása lehetséges.
A harmadik esetben a II. hangfelvételen hallható személy ismert. Az I. es II. hangfelvétel hangjainak és hangsorainak megfelelő fonetikai alapú elemzésével és az adatok egyeztetésével a személy pontos kiléte meghatározható.
A 2. és 3. pontban leírt azonosítást azonban nagymértékben befolyásolhatja a hangfelvételek időtartama és a hangrögzítés technikai színvonala. A rövidebb időtartamú és rossz technikai színvonalú hangfelvételek megnehezíthetik, illetve kérdésessé tehetik az azonosítás sikerességét.
Az egyéni beszédjellemzők a szegmentális és szupraszegmentális szerkezetben egyaránt megtalálhatók. Mivel önmagában egyetlen paraméter sem nyújt megfelelő információt, csak a paraméterek együttes vizsgálatával lehet a kívánt eredményt elérni. Az elemzéseknek ki kell terjedniük a zöngés hangok első három formánsára (F1, F2, F3), azok sávszélesség-értékére, a zöngétlen hangok zörejgócaira (Z1, Z2), valamint minden hang időtartam-értékére. Ezek az értékek spektrografikus elemzésekkel alapvetően meghatározhatóak. Figyelembe véve azonban a spektrogramok kiértékelésében rejlő bizonytalanságot, valamint a spektrogramon nem kimutatható "rejtett" összetevőket, szükség van más, kiegészítő vizsgálatra is. Ezek közé sorolhatjuk az FFT-vel a hang tiszta fázisáról készített energiaspektrumot, valamint a hang vagy hangsor átlag-energiaspektrumát. Hasonló kiegészítő vizsgálat az LPC-s analizáció, ami az adott hangot megformáló üregrendszer átviteli karakterisztikáját mutatja meg. Vizsgálhatjuk még a beszéd dallamát, intenzitásszerkezetét, valamint statisztikai adatokat kaphatunk az alaprezgésre és annak százalékban (jitter) és dB-ben (shimmer) kifejezett ingadozásaira.
Az azonossági döntés meghozatalánál azonban minden esetben figyelembe kell venni a percepciós tesztelés eredményét. Nem zárható ugyanis ki, hogy a többszöri meghallgatásos vizsgálat esetleg olyan műszeresen nem vagy csak nagyon nehezen kimutatható elemre világít rá, ami befolyásolhatja a vélemény végleges meghozatalát.