A magyar nyelv nemzeti létezésünk legfontosabb megnyilatkozása, nemzeti hovatartozásunk kifejezôje, a magyar kultúra és tudomány, illetve a tájékoztatás legfôbb hordozója. Ezért a magyar nyelv védelme, átörökítése az utódokra, nyelvi környezetünk épségének megóvása, egészséges alkalmazkodóképességének fenntartása a ma élô nemzedékek közös felelôssége.
A magyar nyelv - a magyarság befogadó gondolkodásmódjának megfelelôen - mindmáig képes volt a külsô nyelvi hatások nyelvi rendszerünkbe építésére. Nyelvünk hu tükre a magyar nemzet történelmi útjának, a nyelvfejlôdés honfoglalást megelôzô állomásaitól a középkori európai kultúra közös forrását jelentô latin nyelvuség meghatározó szerepén át a magyar nyelv tudatos formálására, a modern magyar nyelv megteremtésére irányuló XIX. századi nyelvújításig, napjainkig.
A legutóbbi évtizedekben bekövetkezett technikai fejlôdés a távközlés és a tömegtájékoztatás olyan új lehetôségeit bontakoztatta ki, amelyek jelentôs hatással vannak minden nemzet nyelvére. Az állandósult és megsokasodott idegen nyelvi hatásokkal a magyar nyelv nehezen képes megbirkózni. A nyelv fejlôdése elengedhetetlen társadalmi szükséglet. A nemkívánatos nyelvi hatások ellensúlyozása azonban törvényhozási lépéseket is szükségessé tehet.
Az Alkotmány 61. §-ában biztosított információszabadság tényleges gyakorlásának is elemi feltétele, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehetôségük legyen a hozzájuk címzett, közérdeklôdésre számot tartó közlemények magyar nyelven való megismerésére, befogadására.
A magyar nyelv megóvása közérdek. Védelme megkívánja a társadalom, a közélet, különösen a gazdasági, politikai és kulturális szereplôk megkülönböztetett figyelmét.
Az Országgyulés ezért a magyar nyelv megóvása, az információszabadság alkotmányos joga nyelvi hátterének biztosítása érdekében a következô törvényt alkotja:
A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok nyelvi követelményei
1. § (1) Magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvu rádió-, illetve televíziómusorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett, a gazdasági reklámtevékenységrôl szóló 1997. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Grtv.) meghatározott gazdasági reklámban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is - a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelzô kivételével -, magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthetô úgy is, hogy - ugyanazon reklámban - az idegen nyelvu szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvu megfelelôjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetôen, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvu szöveget (szövegrészt).
(3) A magyar nyelven kiadott sajtótermék idegen nyelvu részeiben, mellékletében vagy különkiadásában, valamint az idegen nyelvu rádió-, illetve televíziómusorban, továbbá azt közvetlenül megelôzôen vagy követôen közzétett reklámra az (1) bekezdésben foglalt követelményt nem kell alkalmazni.
2. § (1) Az üzlet feliratain az üzlet elnevezését - a vállalkozás neve, a vezérszó és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelzô kivételével -, valamint az üzletben, illetôleg az üzlet kirakatában a fogyasztók védelmérôl szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven meg kell jeleníteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthetô úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvu szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvu megfelelôjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetôen, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvu szöveget (szövegrészt).
Egyes közérdeku közlemények nyelvi követelményei
3. § (1) A közterületen, a középületeken, a mindenki számára nyitva álló magánterületen és épületeken elhelyezett, a polgárok tájékoztatását szolgáló, valamint a Magyarországon nyilvántartásba vett közforgalmú közlekedési eszközökön elhelyezett, az utasoknak a közlekedésbiztonsággal, illetve a közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételével összefüggô tájékoztatását szolgáló - a gazdasági reklámtevékenység körén kívül esô - közleményeket tartalmazó feliratokat magyar nyelven kell megjeleníteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthetô úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvu szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvu megfelelôjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetôen, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvu szöveget (szövegrészt).
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményt nem kell alkalmazni a kulturális örökség védelmérôl szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján védett területeken, épületeken és építményeken lévô eredeti feliratok esetében. A felirat eredetiségének kérdésében vita esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalást ad az eljáró hatóság megkeresése alapján.
4. § (1) Az 1. §-ban foglalt követelmények érvényesülését a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség és a megyei (fôvárosi) fogyasztóvédelmi felügyelôség ellenôrzi. Ha az ellenôrzés során e törvény elôírásait sértô reklámot észlel, a Grtv.-ben meghatározott jogkörében eljárva intézkedik a jogsértô állapot megszüntetésérôl.
(2) A 2. §-ban foglalt követelmények érvényesülését az üzlet muködési engedélyét kiadó jegyzô ellenôrzi. Ha az ellenôrzés során e törvény elôírásait sértô magatartást észlel, a hatáskörére és az eljárására irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelôen eljárva intézkedik a jogsértô állapot megszüntetésérôl.
(3) A 3. §-ban foglalt követelmények érvényesülését
a) a felirat helye szerint illetékes jegyzô, a fôvárosban a fôvárosi kerületi önkormányzat jegyzôje az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) elôírásai szerint,
b) közforgalmú közlekedési eszközön elhelyezett felirat esetén a közlekedési eszközt üzemeltetô szervezet székhelye szerint illetékes területi közlekedési felügyelet a hatáskörére és eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések szerint
ellenôrzi, és e törvény elôírásait sértô felirat észlelése esetén intézkedik a jogsértô állapot megszüntetésérôl.
5. § (1) E törvény alkalmazásában a meghonosodott idegen nyelvu kifejezések nem minôsülnek idegen nyelvu szövegnek. Ha valamely idegen nyelvu kifejezés meghonosodottsága tekintetében vagy a magyar nyelvu szövegfordítás nyelvhelyességét illetôen kétség merül fel, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület állásfoglalása irányadó, amelyet az eljáró hatóság az Áe. rendelkezései szerint szerez be.
(2) E törvény alkalmazásában árujelzô: a külön törvényben szabályozott védjegy és földrajzi árujelzô, valamint minden más jellegzetes elnevezés vagy megjelölés, amelyrôl valamely vállalkozás áruját vagy szolgáltatását fel szokták ismerni, függetlenül attól, hogy az elnevezés vagy a megjelölés iparjogvédelmi oltalom alatt áll-e.
6. § (1) Ez a törvény a kihirdetésétôl számított 60. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépése elôtt közzétett, az 1. § hatálya alá esô reklámokra a törvény elôírásait 2003. január 1-jétôl kell alkalmazni. Ezen idôpontot követôen a törvény hatálybalépése elôtt közzétett reklám csak e törvény elôírásainak megfelelô megváltoztatása (kiegészítése) esetén tehetô közzé, illetôleg tartható fenn a reklám közzététele a továbbiakban.
(3) A törvény hatálybalépése elôtt elhelyezett, a 2. § hatálya alá tartozó, az üzlet elnevezését megjelenítô, valamint a fogyasztók tájékoztatását szolgáló más feliratokat, illetôleg a 3. § hatálya alá tartozó feliratokat legkésôbb 2003. január 1-jén e törvény elôírásainak megfelelôen kell megváltoztatni (kiegészíteni), vagy kicserélni.
(4) Az e törvényben meghatározott követelmények nem érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 42. §-ában meghatározott kisebbségi nyelven megjelenített gazdasági reklámokat és feliratokat azokon a településeken, ahol az érintett anyanyelvu kisebbségnek kisebbségi önkormányzata muködik.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejuleg a belkereskedelemrôl szóló 1978. évi I. törvény 14. §-ának (3) és (4) bekezdése a hatályát veszti.