A nemrég kiadott új Magyar értelmező szótárba sok olyan szót soroltak, amelyek a határon túli magyarok szóhasználatában találhatóak csak meg. A kirekesztettség érzését tompítandó került bele sok ilyen kifejezés. Sajnos, a szerkesztők olyan szavakat is ide soroltak, amelyek nem a kisebbségben élő magyarok sajátos magyar kifejezései, hanem a többségi nemzettől átvett idegen szavak magyar toldalékokkal ellátott változatai. Szlovákiai magyar vonatkozásban így került be a: preukáz (igazolvány), horcsica (mustár), tyepi (melegítő, tréningruha), szanitka (mentőautó), lanovka (függővasút, drótkötélpálya) és még sok más szlovák kifejezés. Ha ezt a jelenséget, amelyet nevezhetünk kényelmes szókölcsönzésnek, de akár lopásnak is, elnézzük, akkor ne csodálkozzunk, ha pár év múlva egyveleg nyelveken fogunk beszélni, és nem mindig értjük meg egymást. Minden nemzet anyanyelve megérdemli, hogy szavait eredeti formájukban használják, ne ferdítsék el. A kisebbségben élők pedig tanulják meg saját anyanyelvüket idegen toldalékoktól mentesen használni! Vehetünk át szavakat, ha arra nincs saját megnevezésünk. Kölcsönözhetünk szavakat, ha az egy szakszöveg miatt szükséges, de a nyelvi érintkezésben igyekezzen mindenki a saját anyanyelvén, érthetően beszélni! Ez nem nacionalizmus, hanem a nyelv iránti tisztelet.

(Csicsay Károly–Gubík Mária: Új érettségi vizsga. Magyar nyelv és irodalom. Monitor-feladatlapok. Bratislava: Slovenské pedagogické nakladateľstvo, 2004. 47)