A nemrég kiadott új Magyar értelmező szótárba sok olyan szót soroltak, 
amelyek a határon túli magyarok szóhasználatában találhatóak csak meg. A 
kirekesztettség érzését tompítandó került bele sok ilyen kifejezés. Sajnos, a 
szerkesztők olyan szavakat is ide soroltak, amelyek nem a kisebbségben élő 
magyarok sajátos magyar kifejezései, hanem a többségi nemzettől átvett idegen 
szavak magyar toldalékokkal ellátott változatai. Szlovákiai magyar vonatkozásban 
így került be a: preukáz (igazolvány), horcsica (mustár), tyepi (melegítő, 
tréningruha), szanitka (mentőautó), lanovka (függővasút, drótkötélpálya) és még 
sok más szlovák kifejezés. Ha ezt a jelenséget, amelyet nevezhetünk kényelmes 
szókölcsönzésnek, de akár lopásnak is, elnézzük, akkor ne csodálkozzunk, ha pár 
év múlva egyveleg nyelveken fogunk beszélni, és nem mindig értjük meg egymást. 
Minden nemzet anyanyelve megérdemli, hogy szavait eredeti formájukban 
használják, ne ferdítsék el. A kisebbségben élők pedig tanulják meg saját 
anyanyelvüket idegen toldalékoktól mentesen használni! Vehetünk át szavakat, ha 
arra nincs saját megnevezésünk. Kölcsönözhetünk szavakat, ha az egy szakszöveg 
miatt szükséges, de a nyelvi érintkezésben igyekezzen mindenki a saját 
anyanyelvén, érthetően beszélni! Ez nem nacionalizmus, hanem a nyelv iránti 
tisztelet.
(Csicsay Károly–Gubík Mária: Új érettségi vizsga. Magyar nyelv és 
irodalom. Monitor-feladatlapok. Bratislava: Slovenské pedagogické 
nakladateľstvo, 2004. 47)