Rövidesen a kormány elé kerül az a törvénytervezet, amely a magyar nyelv gazdaságban és a köztájékoztatásban való használatának egyes kérdéseiről rendelkezik. Nem nyelvtörvény készül, hanem egy olyan szabályozó, amely nem tiltó, hanem inkább kiegészítő jellegű. Az év második felében kerül a parlament elé, s várhatóan jövő év elején lép életbe. Még 1999-ben a Magyar Professzorok Világszövetsége, a TIT, a TESZ, az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Édes Anyanyelvünk Mozgalom közös felhívást tett közzé, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy valamit tenni kellene a magyar nyelv védelmében. Erre felfigyelve született meg a törvénytervezet. Mint a törvény megalkotója, Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta, hazánkban nincs szükség semmiféle korlátozó az idegen nyelveket háttérbe szorító nyelvtörvényre, arra azonban igen, hogy az idegen nyelvű feliratok magyarul is megjelenjenek. Ő maga a felhívást a rádióban hallotta, s sikerült meggyőznie Dávid Ibolya miniszterasszonyt, hogy szükség egy olyan törvényre, amelyik rendezi a reklámszövegek,
üzleti elnevezések és a közterületeken elhelyezett feliratok körül kialakult helyzetet, ugyanis mindenkinek joga van ahhoz, hogy értse mit szeretnének, s milyen feltételekkel eladni neki. Az elkészült törvénytervezet három nagy területet szabályoz. A gazdasági célú reklámok az írott és az elektronikus sajtóban továbbra is közzétehetők angolul, de ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben, azonos másodpercben, vagy betűméretben magyarul is meg kell jeleníteni. Az üzletek elnevezése továbbra is kiírható angolul, de alatta, mellette annak magyarul is szerepelnie kell, hogy az is élhessen az információhoz fűződő alkotmányos jogával, aki nem beszél az adott nyelven. Ez a vásárlók tájékoztatására szolgáló közleményekre is vonatkozik, például a for sale mellé oda kell majd írni magyarul is, hogy árleszállítás, vagy végkiárusítás. A közterületeken, közforgalmú közlekedési eszközökön, középületeken elhelyezett feliratoknak is az idegen nyelvű mellett a magyart is tartalmazniuk kell.
- A meghonosodott kifejezéseket nem kell lefordítani, mint például butik, manikűr, pedikűr, a határesteknél pedig az MTA dönt arról, hogy melyik a meghonosodott, s melyik nem az - folytatja Hende Csaba. - E népnek a legnagyobb alkotása a nyelve, az összes hatást fel tudta dolgozni, amelynek következtében új és új szavakkal gazdagodott az évszázadok során. Nem áll senkinek szándékában az, hogy ezt a folyamatot megakassza, azonban védelemre is szorul a magyar nyelv. Ezt a kényes egyensúlyt szeretnénk megőrizni, éppen ezért olyan eszközökkel kívánjuk oltalmazni, amellyel az érintett szakmai körök is egyet értenek. Amikor elkészült a törvénytervezet, Grétsy László, az MTA magyar nyelvi bizottságának társelnöke, aki segített annak kidolgozásában is, szakmai körökben végigvitte. Mindenütt egyet értettek vele.
Ez reményt ad arra, hogy nagyobb viták nélkül elfogadja a parlament.
A törvényjavaslat, a hatálybalépést követően hosszú felkészülési időt tesz lehetővé. Kihirdetése után a reklámoknál 90, míg az üzletek feliratánál 180 nap türelmi idő áll az érintettek rendelkezésére, hogy a már elkészült óriás plakátokat, szórólapokat nem kelljen eldobni. Azonban az újat már a törvény szellemében kell elkészíttetni. Amennyiben az üzlet tulajdonosa igazolja, hogy rajta kívül álló okok miatt nem tudja tartani a határidőt, a szükséges engedélyek beszerzéséig haladékot kaphat. Várhatóan lesznek olyanok is, akiknek jelentős plusz kiadást jelent majd a törvény, ugyanis a már évek óta használt reklámtáblái helyett kénytelen lesz újakat csináltatni. A törvény nem terjed ki a cégelnevezésékre, erről a társasági és cégnyilvántartási törvény rendelkezik. A törvény betartását az előterjesztők szerint a reklámokat fogyasztóvédelmi felügyelőségek, míg az üzletek és közterületeken elhelyezett feliratokat az illetékes jegyző ellenőrzi.