|
|
| |
Nyelv-ész
Nyelvi
kérdésekkel, elsősorban a sajtónyelvvel foglalkozó fórumszoba. Állandó
szakértő vendége dr. Balázs Géza nyelvész professzor. |
| |
 |
|
|
|
1 |
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Szerintem
a statisztika meglehetősen jól mutatja az állást: döntetlen. Én
személyesn a bolgár alakot köznyelvibbnek érzem, de tudjuk: Bulgária...
Ilyen kérdésekre használhatjátok a www.e-nyelv.hu honlap nyelvi gyorsszolgálat szolgáltatását. |
|
|
|
|
Nagy Tamás
regisztrált felhasználó
|
A
pont az ilyen esetekre szakosodott, noha nem magyar nyelvű oldal
(www.googlefight.com) szerint a bolgár szó 1 530 000 oldalon szerepel,
míg a bulgár 2 230 000-en. Eszerint tehát a BULGÁR a jó. (igaz, ebbe
bele kell számolni az olyan esetleges jelentéseket is, amikről nem is
tudjuk, hogy léteznek, pl. lehet, hogy létezett egy BOLGAR vagy BULGAR
nevű ember, ami döntően befolyásolhatja, hogy hány internetes oldalon
szerepel a név).
Egyébként szerintem is a BOLGÁR a jó. De a szakértő dönt... |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Én
is úgy tanultam, hogy bolgár, Bulgária. A Google azonban 75.600
találatot ad a "bulgár" szóra. Ennek dacára szerintem helytelen.
Megnéztem az Osiris helyesírási szótárban, abban nem is szerepel a
"bulgár" szó.
Az InfoRádió által megkérdezett riporterek és hírszerkesztők szerint a "bulgár" szó nem helyes.
A Makkai László és Mócsy András szerkesztette Erdély története című
szakmunka első kötetének egyik, bolgárokkal (bulgárokkal?) foglalkozó
fejezetében azonban a tudós szerzők felváltva használják a két szót,
tehát lehet, hogy mindkettő helyes, talán egyik tájnyelvi. Érdekes
részlet a tanulmányból:
"(A bulgárokról) Anonymus nem tudta, hogy a honfoglalás idején
független államot alkottak, s akkor a magyarok még „nándor”-nak
nevezték őket. Csak 1000 után kerültek bizánci uralom alá, s ettől
kezdve lett magyar nevük a bolgár vagy bulgár. Ezért tekinti Anonymus
Salanust, Menumoroutot s valószínűleg Gladot is bizánci alattvalónak,
bár a két utóbbit nem mondja bulgárnak. Azt viszont mint kortárs élte
meg Anonymus, hogy a bulgárok 1185-ben románokkal és kunokkal
szövetkezve lerázták a bizánci uralmat, ezért szerepelteti együtt e
három népet (a románokat blak néven) Glad tartományában. "
Várjuk Balázs Géza ítéletét. Bolgár vagy bulgár? |
|
|
|
|
Katona Zsuzsa
regisztrált felhasználó
|
Egy
olyan kérdésem lenne, amire eddig azt hittem, tudom a választ, és most
teljesen elbizonytalanítottak. Műkorcsolya közvetítést néztem és egy
párosnál, akik Bulgária színeiben indultak, mindig azt mondta a
kommentátor, hogy ők a bulgárok... Meg a bulgárok így, a bulgárok
úgy... Nekünk meg annak idején úgy tanították, hogy az ország Bulgária,
az állampolgárai meg a bolgárok... És mivel én így tanultam, nagyon
bántotta a fülemet, ahányszor csak kimondta a kommentátor. Lehet, hogy
ez mindenki számára egyértelmű, és primitív kérdés, de
elbizonytalanodtam, mi van, ha én tudom mégis rosszul. Szeretnék
segítséget kérni: most akkor hogyan helyes? Bulgárok, vagy bolgárok?
Vagy netán már mind a kettő elfogadott, csak valahogy lemaradtam róla?
A választ előre is köszönöm!
Zsuzsi |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| A
Szerintem... reklámra rímelő köznyelvi jelenségeket elemeztem az Édes
Anyanyelvünk tavalyi egyik számában, vagy a februáriban vagy az
áprilisiban. Örülök a kiegészítéseknek. géza |
|
|
|
|
H. Tóth Hajnalka
regisztrált felhasználó
|
Találtam egy gyöngyszemet a témában. Egy lány írta az iwiw oldal üzenőfalán:
Hogy milyen vizsgákat szeretek?
A jó vizsgákat szeretem!
Reggel nyolcra meghirdetős, mégis délután ötkor kezdődős
Másfél órát vizsgáztatós, a végén megbuktatós
Három mondat után ötöst adós
Kialvatlan, kávévedelős
Nikotinfüggős
Csak egy napot tanulós, mákosan négyest kapós
Tanár kávézni kimenős
Mindent kipuskázós nem lebukós
Dolgozatcsoportokat összecserélős
Mínusz tíz fokban miniszoknyában vizsgázós
Megalázós, csak az apró betűs részekre rámenős
Indexet elhagyós
Két sör után UV-zős
Vizsga közben pisilni menős
Szétültetős, terminátoros, smasszerkedős
Megszívató puska-likvidátoros
Indexszéttépős, ajtón kihajítós
Zakót levetős
Indexből kilógó karós
Évismételtetős
Vizsga előtt rinyálós, végén ötöst kapós
Javítóvizsgán csakazértis megbuktatós
Jegyzetet elkunyerálós, vissza nem adós
Kajapénzt elfénymásolós, éhendöglős
Nem értős bemagolós
Szilveszter után másnaposan vizsgázni menős
Mindent kihúzós könyvkifestős
Tanulás helyett kocsmában ülős, de ott nagyon parázós
Degeszre zabálós, 10 kilót felszedős
Idegességtől koplalós anorexiásokat megszégyenítős
Jobb jegyet kikönyörgős
Vizsgáról rémálmodós
4-est kapós hisztizős javítani menős
Társtudból megbukós
Semmi nem tudós, mégis kidumálós
Könyvet nyelvtanilag kielemzős korrektúrázós
Könyvet vizsga után elégetős
Szerintem |
|
|
|
|
H. Tóth Hajnalka
regisztrált felhasználó
|
Folytatva az üzenőfalon elkezdett gondolatmenetet...
Megnéztem az RTL KLUB honlapját, ahol a csirkés srácnak van egy
külön site-ja: a www.rtlklub.hu/szerintem alatt, ahol a reklámokat, a
kampány részleteit, az óriásplakátokat és egy fórumot is talál az ember
róla. Sőt. A Geszti Péter csapata által kitalált kampány olyan sikeres
lett, hogy megnyerte az Arany penge díjat, ami az év legkreatívabb
reklámjának jár. Az s-szerkezetes szavakon kívül még a 'szerintem' szó
is hozzá, vagyis a csirkés fiúhoz kötődik újabban, merthogy minden
reklámspot végén ezzel fejezte be mondandóját. A reklám valahogy így
szólt: "Milyen a jó film? Tengeralattjárós, üldözős, romatikus
bombázós. Szerintem."
Olvastam egy cikket, amiben tanárok panaszkodtak arra, hogy
néhány vicces kedvében lévő diák így válaszol a feltett kérdésekre órán
is. Most, hogy az RTL élőben elhantolta a csirkét, talán majd csitul a
lelkesedés iránta, de az biztos, hogy a tavalyi év nyelvi
manipulációjának legnagyobb eszköze volt. Sajnos már kitöröltem a
karácsonyi leveleket, de az üzenőfalon idézett stílushoz hasonlóak
jöttek. Kell még egy kis idő, mire ezt a hülyeséget is elfelejtjük.
Szerintem... (Látod?!) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Nem annyira bonyolult.
A régi irodalomban még így is volt: vajh mi! - ebből rövidült: vajmi.
Eredete: vajon mi? - de rövidült formában vajmi már nem kérdés,
hanem önálló szó, jelentése talán "valami". A Gábornak az esélye vajmi
úgy keletkezhetett, hogy a vajmi kevés szerkezet rövidült.
Ennél pontosabb választ (etimológia) csak szótárközelben adható,
most itt nincs ilyen. De ha kb. 2 hét múlva fölteszed ezt a kérdést a
www.e-nyelv.hu-n, akkor ott szakszerűbben is. |
|
|
|
|
Nagy Tamás
regisztrált felhasználó
|
Honnan ered a VAJMI kifejezés?
Bevallom, élő beszédben előszeretettel használom, de fogalmam
sincs, hogyan kellene. Eddig mindig a VAJMI KEVÉS összetételben
mondtam, de a múltkor olvastam csak magában.
Tehát, például:
"Gábornak vajmi kevés esélye van."
de most láttam így is:
"Gábornak az esélye vajmi."
Hogy kell használni? Honnan ered? Egyáltalán helyes? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Mit fűrészel a macska?
Mit?
A kutya fáját!
Búék! |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Élesben
is megy már a www.e-nyelv.hu, bár kisebb hibák még adódhatnak. Örömmel
veszem a látogatásokat, és a hozzászólásokat. Géza |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Még
valami, helyes-e az eltés és a dués. Szigorú értelemben nem helyes, de
elkezdtük a könnyebség kedvéért a betűszókat kiejtés szerint is írni.
Először talán a pártneveket, de csak képzett formában: emeszempés,
emdéefes, majd a különféle inztézményeket is: eltés, dués. Én is a
köznapi "helyesírásban", internetes helyesírásban elfogadhatónak tartom
ezt, de vigyázzatok, iskolai dolgozatban nem. Azért nem, mert ha a
betűszókat elkezdjük kiejtés szerint írni, elképzelhető, hogy nem
tudjuk azonosítani őket. Pl. TEgnap az emerben voltam és néztük az
emtévét. MR-ben az MTV-t. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Ezek a toldalékos formában megváltozó szavak, nem mindig következetesek:
akadémia - akadémikus
szláv - szlavista
Vannak ingadozók:
légió - legionárius - légionárius
A kompatibilis, ha jól gondom, nem változik, tehát az akadémikus mintájára alakul.
vezeték nélküli - szerintem, bár...
ELTE-s, viszont corvinos... (az egyik betűszó, a másik síma tulajdonnév). |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
Szerintem,
ha van magyar megfelelője, akkor mindenképp azt használjuk, mert mi,
magyarok Pozsonyba, és nem Bratislavába utazunk. (Ferihegyen sem azt
mondják, hogy a "Perisz-be / Pári-ba tartó járat...".) Bántja is a
fülemet, amikor hallom a pályaudvari hangosbemondóból, hogy "a
vín-zűdbánhófba tartó vonat...". Ami a magyaroknak szól, azt mondják
magyarul, a nemzetközi járatokat meg amúgy is bemondják több nyelven,
ahol nyugodtan Kosicézhetnek, Wienezhetnek.
Kompatibilis - bizony, szerintem is így kéne, hisz' egy külföldről
átvett szóba mért csempésznénk hosszú í-t. Azonban ha összevetjük
hasonló példákkal, kicsit megtorpan az elképzelés:
profit_á_bilis - profit_a_bilitás
rent_á_bilis - rent_a_bilitás
...ezek alapján a kompat_i_bilitás helyes, de az alapszó mintha a kompat_í_bilis akarna lenni, nem?
Vireless - legfeljebb annyira, mintha kejbordot, mouszét vagy
szkannert mondanánk. Ha nem tudjuk eredeti nyelven kiejteni, akkor
mondjunk vezeték nélkülit. Különben is szebben hangzik így. (Gyakran
olvasom egybeírva: vezetéknélküli. Nagyon hibás így?)
Újabb kérdés: "ELTE-s" / eltés - az első helyes, de használhatjuk-e a másodikat? (Ahogy gyakran írjuk: "dués".)
Illetve: "Corvinus-os" / "corvinus-os" / "Corvinusos" / "corvinusos"? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Ma fordultak hozzám a Hír tévéből, hogy hogyan használjuk a határon túli magyar neveket? Pl. pályaudvar:
- Vonat indul Bratislavába, Kosicébe, Cluj-ba... |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Kösz, én is a laptopra szavaztam volna, az egérpad remek példa hozzá.
Jó tett helyébe...
kompatibilis - akkor, ha a t utáni i-t hosszan ejtjük.
És:
vireless? - hallottam magyar kiejtés szerint is. |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
Laptop. Ha egérpad és nem egérped, akkor bizony határozottan laptop. (Vagy notebook, és pont.)
Viszont nekem is van egy kérdésem: kompatibilis vagy kompatíbilis? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Hogy ejtsük? Laptop vagy leptop??? |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
Nőnek nők a többese, helytelen a növek.
Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?
Csók - ha adják - százával jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.
Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet.
Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek,
Erre sokan felfüleltek,
Kik a népet felültették,
Mindnyájukat leültették.
Foglár fogán foglyuk van.
Nosza tömni fogjuk.
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje, vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet, Országának
nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek,
Minden előítélettől mentek,
Estefelé arra mentek,
Én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget.
Megtanultam, hogy két fél alkot és garantálegészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem,
Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.
Hiba mentes mentő vagyok,
Szőke Tisza partján mentem,
Díszmagyarom vízbe esett,
Díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek.
Fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent késköszörűs
K lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
Hagyma lapult kosarában, meg egy adag körözött.
Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal,
Nevét írják vörös tussal,
Lezuhanyzott meleg tussal,
Prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron,
Árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon,
Kitartásod meghat Áron.
Felment - fölment, tejfel - tejföl, ...
Ne is folytasd barátom!
Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?
Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
"Kedves egesz seggedre!" köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: "tevéd, tévéd, téved, Merjél
mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.
Pisti így szól: "Kimosta anyukám a kádat!"
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: "Enyém, enyéd, enyé", Nem
tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié. |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Kedves Beáta,
köszönöm az érdeklődésed, én nagy pártolója vagyok a tájszólás(om)nak, szívesen beszélek róla.
A "csihissé mék" azt jelenti, hogy "rettentő mértékben ideges
leszek, nagyon felidegesítem magam", a "garaboly" "vesszőkosár", a
"bakafütyürütyü" pedig "katonapuska". |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Zsolt, add meg a szavak értelmét! (Bár úgy tudom, hogy a kérdésed föltétele után válaszoltál rájuk).
További nyelvjárási szavak bőven találhatók pl. Új Magyar Tájszótárban.
Valamint ismerek egyetlen olyan székely mondatot, amely csak helyi szavakat tartalmaz:
Putyulom a lapítón a vinettát.
Vagyis: Klopfolom (trancsírozom) a deszkán a padlizsánt.
|
|
|
|
|
Csanádi Beáta
regisztrált felhasználó
|
Meg
tudná mondani nekem, hogy mit jelentenek ezek a szavak? Ugyanis
kiselőadást szeretnék tartani nyelvcsaládokkal, világnyelvvel,
tájszólással kapcsolatban! Ehhez szeretném a segítségét kérni! Előre is
köszönöm
Ui: Esetleg tudna adni még tanácsot, hogy hol szerezhetnék róla bővebb információt? Köszönöm |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Szerintem
is jó az esőt mondott: egyébként tudományosan detrakciós, elliptikus
szerkezetnek nevezzük az ilyet, vagyis nagyon tömör: hiszen: "Esőt
mondott a meteorológus"-ból rövidült. A nyelv tele van ilyenekkel, ez
teszi lehetővé, hogy félszavakból is értsük egymást.
De én is hallottam ám a buszon valami jót. Egy férfit fölhívtak, és ő jó hangosan ezt mondta:
"ja,mindjárt beérek, csak a busz rendszámtábláját nyaldossa egy csiga"! |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
A
"múlvára" szerintem egy nagyon hasznos szerkezet, de nagyon csúnya -
így aztán az használja, akinek az előző érv fontosabb, mint az utóbbi.
Én most egy pozitív dolgot szeretnék megírni. Legutóbb a
villamoson, hajnal háromnegyed ötkor hallottam egy beszélgetést: "-
Szerinted esik? - Nem tudom, bár esőt mondott...."
Olyan szép, nem? Melyik nyelv lenne képes erre? "Esőt mondott" -
kész. Nem mondjuk, hogy "a tévé, a meteorológus, az
időjárásjelentés..." "Esőt mondott" - és ennyi, kész, passz, mindenki
érti, aki magyar. Olyan szép ez. Szerintem. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Meggyőztetek, számítógépes bemutatót vagy előadást tartok.
"múlvára kell", egy fölösleges túlképzés, ráadásul szokatlan,
merthogy a névutókat nem szokás ragozni: asztal fölére, asztal alára,
asztal melléje?
|
|
|
|
|
Beke Dani
|
Híjj, ez érdekes téma..
Szerintem a "számítógépes prezentáció" kifejezés már tartalmazza
azt az információt, hogy kivetítőt (projektort) használ az ember (mivel
monitoron eléggé bután venné ki magát mutogatni), és ahogy a Marci is
mondta, nem a Power Point az egyetlen prezentáció-készítő program.
Tehát szerintem Géza számítógépes prezentációt tart, a vetítés anyagát pedig a Power Point programmal állítja össze.
Nekem is lenne egy érdekes kérdésem: az egyik szemináriumon
felmerült, hogy helyes-e, hogyha azt mondja az ember, hogy "ez az
anyag/feladat/stb két hét múlvára kell" ? Kb. fele-fele arányban
fogadtuk el és tartottuk helytelennek, szerintetek jó-e, vagy ha nem,
mi a jobb helyette? (Csak hogy befolyásoljak: szerintem jó, én
használom, de csak mert azt vallom, hogy ha használják az emberek,
akkor helyes, mert létezik.)
Üdv,
d. |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
Az
a baj, hogy a power point nem az egyetlen szoftver, amivel bemutatót
(prezentációt) lehet készíteni. Lehet, hogy az én műveletlenségem, de
úgy tudom, hogy a prezentáció mindig valamilyen bemutató. Nem feltétlen
termékbemutató. Márpedig arra használjuk a számítógépes-diavetítősdit,
hogy valamit bemutassunk. Innentől talán hívhatjuk egyszerűen
bemutatónak (avagy prezentációnak, merthogy ez is idegen eredetű szó,
és az menőbb) :)
(a diavetítés meg azért nem jó, mert ugyan a powerpoint is diának
hívja a megjelenített képeit, de a dia eredetileg statikus eszköz, a
számítógép pedig remekjól tud animálni, dinamikusan számolgatni, etc...
- nem stb, mert az etc menőbb:)
Menedzserek meg eddig is voltak, csak nem így hívtuk őket :) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Naszóval
most szombaton Egerben előadást tartok, de szeretném azt is közölni,
hogy Power Point-progarm segítségével. Akkor én most prezentációs
előadást tartok (=termékbemutatóst), diavetítésest (=vetített diásat,
nem!), vetítésest???, számítógépes vetítésest?
Nem könnyű dolog ez.
Eddig hogy lehettünk meg menedzserek nélkül???
|
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
A powerpointos bemutatóra tökéletesen használható a prezentáció kifejezés, nem?
A menedzser meg sajna nem egyenlő az igazgatóval, mert engem erről
úgy okítottak, hogy vannak egy jól szervezett vállalkozásban
munkavállalók, menedzserek és igazgatók. A munkavállalók menedzserek
szeretnének lenni, a menedzserek meg igazgatók. De a lényeg az, hogy
külön szintek ezek elvileg. Persze vannak kis vállalkozások, ahol ennek
nincsen sok értelme, de én úgy vettem észre, hogy most nemrég ismeri a
magyar ezt a szót, s bizony komolyabbnak és felkészültebbnek látszik,
ha valamilyen-akármilyen menedzsernek nevez(tet)i magát. Gondoljunk
bele, mennyivel jobban hangzik a vécésnéninél a köztisztasági
menedzser. :) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Ha
a power point-os bemutató egy önálló műfajjá válik, akkor kell
használni.S ekkor már nem feltétlenül egy név, egy programnév, hanem
közszó lesz. Gondoljatok McAdam-ra és a makadámra, és MrSandvich-re és
a szendvicsre. Tehát lehet, hogy poverpointos bemutatót tartok??? Vagy
elég lenne azt mondani, hogy vetítettképes előadást????
A menedzser divatszó, gyakorlatilag fedi az igazgató vagy az
ügyvezető vagy a képviselő. A marketingmenedzser nyugodtan lehetne
marketingigazgató. De erre azt mondják a marketingesek, hogy az nem
ugyazaz.
A magyar fa és a német Baum/Holz szó sem ugyanazt jelenti... |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
| Szvsz,
nincsen magyar megfelelője abban az értelemben, ahogy mi használjuk :)
Ugye az angol to manage igéből származik és bizony ennek magyar
megfelelője az igazgat, intéz, irányít, vezet, boldogul, stb.
Felesleges lefordítani ennek bármelyikére, mert ugye egy menedzser
(legalábbis mintahogy egyetemünk menedzsment ismeretek c. tantárgya
keretein belül megtudhattam) tervez, vezet, irányít, ellenőriz, stb... |
|
|
|
|
Koczó Kata
regisztrált felhasználó
|
| Ma
angol órán a tanárral arról beszélgettünk, hogy vajon van-e a
"menedzser" szónak magyar megfelelője? Ti ezt hogy mondanátok? Mi hiába
gondolkodtunk rajta, nem jutott eszünkbe semmi:)! |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
| Szerintem
ezt is felesleges magyarítani, mert ez a program neve, magyar neve
nincs. Szóval, ha az ember power point-os bemutatót tart, akkor power
point-os bemutatót tart. Lényeg, hogy ne írja le így. De kimondva nincs
vele bajom, mert ez a program neve. Ha pedig mindenképp magyarítani
akarunk, akkor nem ezt a kifejezést kell, hanem magának a programnak
kellene magyar nevet találni. Abban lenne ráció, bár akkor elszabadulna
a pokol, hiszen mindennek kellene magyar megfelelő, ami program,
illetve számítógépes szakkifejezés. |
|
|
|
|
Németh Gabriella
titkárságvezető
|
| Én így mondanám: prezentálok! :o) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Power pointos bemutatót tartok. Ti ezt hogy mondanátok? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Köszönöm, indításnak jó: Magyarul, helyesen.
Várom a további javaslatokat. A jövő héttől előzetes információkat is kiteszünk a honlapra az irodáról.
Az iroda neve egyébként jónak tűnik? Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi)? |
|
|
|
|
Cifka Péter
regisztrált felhasználó
|
Egy szlogen javaslat, amit Kőszegi Dániel ajánlott a figyelmembe:
"Magyarul, helyesen". |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
A
DUE mellett nyitandó nyelvi iroda neve ez lesz: Magyar Nyelvi
Szolgáltató Iroda (Manyszi). Kellene még hozzá egy jó szlogen
(jelmondat) és logo (cégér).
Jelmondatra javaslatok: Közérthetően magyarul, magyarul - magyarán, fordítson magyarról magyarra, Magyarról magyarra.
logo egyelőre nincs.
Ki tud segíteni. Nem kívánjuk ingyen! Géza |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Van
egy google.helyesírás/hejesírás nevű, című portál, amely, ha jól értem
a google-ban talált nyelvi formákból készít másodpercek alatt
statisztikát. VAgyis hogy melyik formát milyen arányban használja a
nép.
Jó ötlet, csak az baj, hogy az elején egy kicsit cikiznek, azt
írják,hogy én lennék az akadémiai (kicsit lenézett) helyesírás őre,
Nádasdy kollégám a kritikusa - és egyébként is forduljon mindenki
hozzám, akinek problémája van.És odateszik a dués e-mail-címemet. Nem
baj, nyitottam egy újat. Titkos. |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
Néhány kényszerű magyarításba futottam, és sajnos nem a szlengben, hanem hivatalos helyeken:
- szájt (site)
- domén (domain)
- szupport (support)
Kiderült, nem egyedi példákról van szó, a Google az első kettőt már
20-30 ezer helyről ismeri, az utolsót csupán 800-ról. Kell-e, szabad-e
ez a magyarkodás?
Egyébként: girosz vagy gírosz?
(Ja, és az örökké fel-felbukkanó kompatibilis tör még sok
borsot az orr alá, ugyanis a magukat tehetségnek érzők előszeretettel
írják hosszú í-vel. A renitensek törekvése meg is látszik: a Google a
helyes változatból tízszer annyit sem talál, mint a hibásból, azonban
reverzibilis 36-szoros és a konvertibilis 3000-szeres szorzóval alázza
hosszú í-s társait.)
Gézának: az "újszavas" fórum jó ötlet, alapanyagban biztosan nem lenne hiány. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Nekem
a netes napló nagyon tetszene, de úgy látszik, nem elég pontos. Persze
semmilyen fordítás nem pontos. A George Bush - Bokor György példa azért
nem jó, mert a neveket félreértés/azonosíthatatlanság miatt nem
fordítjuk (újabban, de kulturánként más módon), pl. ma már most érkező
nevekkel kapcsolatban nem mondjuk, hogy Marx Károly, Verne Gyula, May
Károly. Korábban volt erre törekvés.
A netes naplót terjeszteném.
Mit szólnátok egy olyan fórumhoz, amelybe bedobnánk új vagy érdekes szavakat, és valamiféle eljárással szavaztatnánk őket?
Géza |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
| Internetes
napló. Egyszerűen. Bár a világon mindenhol blognak hívják. Olyan dolog
ez, hogy ha kint kitalálnak valamit, akkor hívjuk már mi is úgy, hiszen
ez a neve. Ez olyan mintha George Bush-ra azt mondanánk, hogy Bokor
György. Másfelől viszont megjegyzendő, hogy nem minden blog netes
napló, de minden netes napló blog. Szóval elgondolkodtató ez továbbra
is... Vigyázni kell arra, hogy nem hívhatunk minden blogot naplónak,
hiszen sok-sok fajtája van a blognak. Én leginkább az internetes napló
kifejezéssel volnék kibékülve (ha valóban napló blogról van szó),
hiszen az "on-line-osított" az meg olyasmit jelent számomra, hogy
megvolt már analóg formában és akkor valaki csinált belőle digitálisat,
vagyis interneteset. Nem? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Megjöttem
Közép-Amerikából,több "kis" országot láttam, és mindenütt spanyol
(latin-amerikai) zenét hallgattam, s Costa Ricában alig tudott valaki
angolul (a kisebb helyeken), mindenütt természetesnek tartották, hogy
spanyolul mindenki tud. Hát igen, csaknem 100 milliós nyelv!
Mit lehetne az on-line-osított (helyesírásilag is furcsa) helyett???
Géza |
|
|
|
|
Kiss Mónika
regisztrált felhasználó
|
Az
online-osított szó tényleg csúnya, ebben igazad van Zsolt. De amikor
azt olvastam később, hogy "kis ország vagyunk mi ahhoz, hogy új nyelvet
adjunk a netnek" felállt a szőr a hátamon.
Tudom, hogy politikaelméleti vagy pszichológiai vita tárgya lenne a
"kis ország vagyunk..." kezdetű mondat(ok) elemzése, ezért most nem is
folytatom tovább a témát. Csak annyit teszek hozzá, hogy engem mindig
elszomorít ha valaki azzal próbál indokoni valamit, hogy "mi kis ország
vagyunk ahhoz..." |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
| Az
online-osított szó csúnya, szerintem nem fog elterjedni. Különben is, a
blogban nincs hangzótorlódás, nem jelent magyarul semmit, és megértik a
net nemzetközi világában. Rövid, tömör. Vannak sokkal bénább "magyar"
szavaink. Nem kell magyarítani mindent. Ha pedig szóismétlést kell
elkerülni, akkor írjuk azt: (inter)netes napló. De a blog az blog, kis
ország vagyunk mi ahhoz, hogy új nyelvet adjunk a netnek. Ezek mindig
olyan izzadságszagú, nyakatekert próbálkozások, ráadásul ma már sajnos
nincsenek akkora tekintélyek, akik el tudnának terjeszteni egy ilyen
szót. |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| "online-osított napló" - a blog szinonimája, az Index szerint. Mit gondolunk róla? Nekem nem tetszik az, hogy online-osított. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Kedves Mónika, köszönöm a szép szavakat. Nagyon jól esett.
Két héttel korábban ment le a József Attila műsorom, az interneten még meghallgatható. Ha van rá módod, hallgasd meg.
Zsolt! A telepített idegenvezető szerintem is mulatságos. Szerintem
elég lenne a helyi idegenvezető (bár azon esetleg a helyi származást
lehet érteni, de nem mindegy?). A desztinációt viszont még
kellemetlenebbnek tartom.
Géza |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Az egyiptomi robbantásokról tudósító televízióhíradóban hallottam-láttam ezt a kifejezést:
"telepített idegenvezető"
Hááát, én elég furának, idétlennek érzem ezt. Értem én, hogy arról
van szó: "ott élő, a helyet jól ismerő, nem a turistákkal
érkező-távozó", de ez a telepített nekem a növényt jutattja eszembe.
Jó ez a kifejezés, használjuk? Géza? Többiek? |
|
|
|
|
Kiss Mónika
regisztrált felhasználó
|
| Géza,
most hallgattam meg a szerdai anyanyelvi műsorod ismétlését a Kossuth
Rádión. Nagyon szép volt az "Otthon vagyok" rész a monológoddal, a
verssel és Máté Péter zenéjével! |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
A DUE táborban találtam:
Ede, de bedezodoroztad magad!
A luxus Moszkvics slusszkulcs már régi
A Banda Ede gordonkázik pedig egy valós rádiós példa. Egyszer iszonyatosan belezavarodott a bemondó.
Útelágazás. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
A DUE táborban hallottam:
tök zsír - sőt, ennek fokozása: zsírsátor. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Most a DUE táborban vagyunk, látható a honlapon. Valóságos nyelvi paradicsom ez, ha valakinek van kérdése, itt fölteheti. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| "A koncepciók replikatív szelekcióját ez az organizáció biztosítja" (tud. ismeretterjesztő könyv) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Ezt én is többször hallottam, röhej.
Valami olyasmi, mint a szervizelés... |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Új, legalábbis nekem új kifejezés egy rendőrségi tudósításból:
"rabosított"
Hát ez förmedvény. Tudom, hogy nem írhatjuk, hogy "lecsukták, lecsukott", de rabosított?!!!!!! |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Csupa
kisbetűs reklámfeliratozás ügyében Ádámmal egyetértek. Tehát nem
föltétlenül hiba feliratozásban, de az utolsó mondatod azért jelzi,
fölösleges túl sokat használni. Például a Berzsenyi Dániel Főiskola
honlapján is ez az arculat terjedt el, s egy évig volt rajta (talán ma
is? www.bdtf.hu), hogy berzsenyi dániel főiskola. És itt képzik a
leendő tanítókat, tanárokat. Sokan fölháborodtak.
Szerintem egy kulturális műsorban sem kellene! Egyébként
belenéztem a Kultúrházba, már a neve sem tetszik. Kodály az 1950-es
években kifogásolta, a kultúrház a német Kulturhaus tükörfordítása, a
kultúrház magyarul művelődési otthon/ház.
A műsor szerkezetileg sem tetszik, avítt, unalmas.
"A jegyek kaphatók a kijelölt/nagyobb/ismert jegyirodákban"
mondattal nem tudunk dűlőre jutni. De talán írtam már alább, egyáltalán
minek. Ki gondolja azt, hogy színházjegyek a zöldségesnél, a metró
jegypénztáránál kaphatók? Aki színházba jár, tudja, hogy a színházjegy
a külön az erre a célra szakosodott jegyirodákban, a
közönségszervezőknél és a színházak pénztáránál kaphatók.
balazs geza - reklámhelyesírással |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
Szerintem
Dani ötletével majdnem eljutottunk a megoldásig, az elfogadható
változat így hangozhatna: "Jegyek kaphatók a kijelölt jegyirodákban." A
kijelölt pedig az előbbiekkel ellentétben kellően egzakt meghatározás.
Igaz, hogy a jegyirodákhoz közelebb nem jutunk, de belekötni talán már
nem nagyon lehet... (Ezt a módszert egyébként is sok helyen alkalmazzák
még a kereskedelem területén: "Kapható a kijelölt üzletekben.")
LJCs: Az említett műsor arculatát még nem láttam, azonban sok más
helyen is előfordul ez, én mégsem érzem elfogadhatatlannak. Eleve
kisbetűs például az Adidas, vagy éppen az említett MTV logója – igaz,
épp amiatt hogy ezek logók, szabály elvileg nem vonatkozik rájuk. Vagy
például a McDonald's-ban az új "i'm lovin' it" szlogennel együtt a
legtöbb megjelenő felirat csupa kisbetűs. Filmek végén is gyakran
előfordul, hogy a stáblistában a neveknél nem használnak nagybetűket.
Úgy érzem, ennek pusztán esztétikai oka van, és senki sem szeretné
átírni a helyesírás szabályait... :) Az egyetlen hely, ahol ez zavar,
az az e-mailezés, ugyanis sokkal kényelmesebb úgy olvasni, hogy már
messziről látom a mondathatárokat. |
|
|
|
|
László Jenő Csaba
regisztrált felhasználó
|
Sziasztok!
Tegnap bekapcsoltam az MTV Kultúrház című műsorát. A program
készítői olyan arculatot találtak ki a feliratozáshoz, hogy minden
betűt, még a nagy kezdőbetűt is kicsivel írták. Szerintetek elfogadható
az, hogy az egyik legalapvetőbb nyelvi szabályt felrúgják a modern
arculat oltárán? |
|
|
|
|
Beke Dani
|
...de akkor meg melyik nagyobb, és melyik nem, ugye.
Az egyetlen megoldás az lenne, hogy "jegyek kaphatók azokban a
jegyirodákban, ahol meg lehet őket venni", de az meg ugye érthető okok
miatt nem jó.
Nincs megoldás. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Akkor az a megoldás, hogy
Jegyek kaphatók a nagyobb jegyirodákban.
Ugye???
(Magánüzenet: a Szótár júliusban és augusztusban szünetel, a szeptemberi újraindításról az új elnökség vitatkozik.) |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
Az
első felvetés mindenképp jogos, hiszen minden jegyirodát ismer legalább
néhány ember, mégsem kapható a jegy mindenhol... (Bár ez olyan, mint az
"ismert ember" kifejezés – ha mi ismerünk valakit, attól még nem
biztos, hogy tényleg ismert ember.) Szerintem azonban annak tudható be
ez a megfogalmazás, hogy nem akarnak a jegyirodáknak ingyen reklámot
(ha elhangzik a jegyiroda neve, annak valószínűleg egy szerződés az
előzménye).
A második felvetésre reagálva: jegy nem feltétlenül a jegyirodában
kapható. Van ahol csak a helyszínen kapható, míg más rendezvényre
telefonon (vagy interneten) keresztül lehet jegyet foglalni. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Jegyek kaphatók az ismert jegyirodákban.
Ha most nem Beke Dani gondolatmenete szerint közelítünk (vagyis, hogy mire kaphatók egyesek a jegyirodában, akkor):
- mi az, hogy ismert jegyiroda? Mihez képest ismert? Vagy nem ismert.
- nem nyilvánvaló, hogy jegy a jegyirodában kapható?
Olyan ez, mint a "cipőt a cipőboltból" reklám. |
|
|
|
|
Beke Dani
|
: )
szerintem a jegyek kaphatókkal semmi baj nincs, én a múltkor megkérdeztem az egyiket, és sok dologra volt kapható. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| EGy
szegedi újságíró kolléga gyakran ír nekem. Most a tetőhéjazat
kifejezést kifogásolta. Vajon mi lehet vele a baja? Egyetértek vele. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Zsoltnak
szigorúan jelentéstani értelemben igaza van. Persze, hogy a mondatokban
van valami túlbiztosítás. De ez a kommunikáció jellegéből adódik. A
hétköznapi életben ezerszer mondunk ilyesféléket.
Abban azonban egyetértek, hogy a média nyelvezete - legalábbis a
közmédiáé - lehetne választékosabb, s ott jobban kellene ügyelni az
efféle mondatokra.
Ma hallottam a Kossuth rádióban:
"még mindig előfordul űrgödrös árnyékszék egyes iskolákban"
Azért ez sem rossz, ugye? Szeretném látni, hogy e fórum látogatói
közül kik tudják, hogy mi az az "űrgödrös árnyékszék". Én is csak
sejtem, de azt hiszem, hogy jól sejtem.
Még két naponta tucatszor hallható médiamondat:
a) Jegyek kaphatók az ismert jegyirodákban.
b) A Balatonnál a viharjelzés alapon van.
Mi lehet ezekkel a bajom? |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Egyetlen nap alatt két tévéhíradóban és egy rádióban hallottam ezt a mondatot:
"Varga Mihály, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere"
Kérdésem: helyes ez így? Szerintem nem. Minek beletenni azt, hogy
"volt", amikor az Orbán-kormány eleve (el)múlt időre utal. Úgy
gondolom, hogy az a helyes, ha azt mondjuk, hogy "Varga Mihály, az
Orbán-kormány pénzügyminisztere". Elég egyszerű ezt belátni, ha
behelyettesítjük egy jóval korábban élt emberrel:
"Kossuth Lajos, a Batthyány-kormány volt pénzügyminisztere."
Ugye, hogy rosszul hangzik?
Igazam van? Géza? Többiek?
|
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Pistike, mondj két névmást!
- Ki? Én? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Vizuálisan is láttam a szememmel. Mi ebben a hiba?
És milyen a magyar hungarikum? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Villámáradat - költői szóalkotás.
Néhány új, vagy legalábbis fura szó a fekvőrendőrre. A fekvőrendőr egyébként jó, kifejező szó.
Az újabbak:
sebességcsökkentésre kényszerítő borda, egyszerűen: borda,
szándékosan létrehozott útegyenletlenség,
útküszöb,
sebességlassító eszköz stb.
|
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Újabb szót alkottak a híradósok! A mádi katasztrófa az egyik kollégia szerint:
villámáradat
No, ki mit szól hozzá?
|
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Én csak most értettem meg a kérdést, tehát nem szótani, hanem grammatikai:
x év előtt
x évvel ezelőtt
Csak tippelni tudok, hogy egy korábbi jelöletlenség váltott át
jelöltségre, talán az egyérelműségre való törekvés miatt. Majd
utánanézek. |
|
|
|
|
Nagy Tamás
regisztrált felhasználó
|
Az
X-et csak én írtam, azt nem írta Rejtő. A hangsúly itt a szerkezeten
van. Akkor nézzük egy példával. Pl. azt mondja Rejtő: 8 év előtt még a
légióban szolgált. Mi ezt most úgy mondanánk, hogy 8 évvel ezelőtt a
légióban szolgált.
tehát az ÉV ELŐTT / ÉVVEL EZELŐTT problémára lennék kíváncsi. Régen így mondták? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Az
"X" mint meg nem nevezett személy fogalma nem tudom, hogy kihez
köthető. Érdekes volna felfedni, nekem már az is új, hogy Rejtőnél
előfordul. Vannak ilyen állandó megnevezések: Gipsz Jakab és Lutz Gizi
stb. (Lutz Giziről megtudtam, hogy Szálasi Ferenc reménytelen
menyasszonya volt.)
A merényletkampány kicsit izzadságszagú újságíró blikkfang. Nem tetszik. Merényletsorozat.
Bár a máj. 11-i ÉS-ben megkaptam, hogy dilettáns és sarlantán és
áltudományos vagyok, kivéve, ha odaírom: szerintem, én inkább...
TEhát: én inkább...
De azért olvassátok el az ÉS-t is.Géza |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Íme, egy új szó, amit a sajtó alkotott (szerintem). De lehet, hogy angolból fordítás: MERÉNYLETKAMPÁNY.
Idézet az MTI-ből:
"Az elmúlt hónapokban tizenegynéhány magas rangú
kormánytisztviselőt lőttek le az iraki fővárosban. Az új kormány
április végi beiktatása óta különösen felélénkült a MERÉNYLETKAMPÁNY,
bizonyítandó, hogy a kabinet nem képes beváltani ígéreteit a stabilitás
helyreállítására: három hét alatt több mint ötszázan vesztették
életüket."
Géza, mit szólsz hozzá? És a többiek? Lehet kampányolni merénylettel?!
|
|
|
|
|
Nagy Tamás
regisztrált felhasználó
|
Ingyen utazhatnak a 65. életévük betöltése napjától a:
1. magyar állampolgárok (ideértve a külföldről hazatelepült személyeket és a menekülteket)
2. Európai Unió többi tagállamának állampolgárai...
Értem a problémádat. Szerintem egyébként rendben van, de lehet, hogy egy ügyvéd bele tudna kötni. |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
Ez egy fotórészlet, mégpedig a BKV utazási feltételeiből.
Tessék mondani, csak én értem félre, hogy ez a mondat nyelvtanilag
azt takarja, hogy a EU többi állampolgára kortól függetlenül, ingyen
utazhat a járatokon? |
|
|
|
|
Nagy Tamás
regisztrált felhasználó
|
Márton:
egyetértek, én sem szeretem, mikor azt mondja valaki, hogy ez vagy az a
szó az ő találmánya. Ma pl. mikor a nagytudású IQ teszt műsorban (amit
természetesen néztem) Vágó megkérdezte Marsi Anikótól egy általam
MIskolcon is ismert kifejezésről, hogy: és ezt Szolnokon mondják? A
válasz: igen, onnan jött. Ez a kifejezés egyébként a "beletört a fű" a
nadrágomba volt, ami ugye azt jelenti, hogy fűfoltos, de erre egy
nyelvészprofesszor azt mondta neki, hogy nem helyes. Kérdezném a
szakértőnktől is: valóban nem helyes???
Ez a hozzászólásom némiképp lehet, hogy ellentmond az előzőnek, de
mindettől függetlenül el tudom képzelni, hogy Rejtő használt saját
kifejezéseket, mint pl. az "x év előtt"-et. |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Hmm, érdekes ez a négy betű, angolban is annyi... és most utánagondoltam, hogy magyarban is... szép kis véletlen egybeesés... |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
Nem
tudom, szerintem nem jó dolog azt mondani egy szóra, vagy egy
szófordulatra, hogy valakinek a találmánya. Csupán annyiról lehet szó,
hogy általa elhíresült, mert az írásai széles körben olvasottak. Tomi,
félre ne értsd, tudom, hogy nem ez a lényege a hozzászólásodnak, csupán
ezt ilyen általános problémaként vetettem fel. Szerintem az "x évvel
ezelőtt" elég régóta használatos, mióta legalábbis létezik matematika,
meg vannak ismeretlenes egyenletek (az meg már jó rég volt) Ámbár, mint
mindig, lehet hogy tévedek, de engem akkor is zavar, ha valaki
ilyeneket mondd pl, hogy "ez az én dumám", "ellopta a szövegemet", stb.
Egy időben én is azt hittem, hogy én találtam ki jófej szófordulatokat,
pedig rajtam kívül biztos rengetegen mondták már, még x évvel ezelőtt
is. :)
A nagyszüleink is használtak négybetűs szavakat az iskolában,
pedig mindenki azt mondja, hogy ez a mai fiatalok találmánya (tény,
hogy ma azért gyakrabban és cifrábban megy ez az iskolákban). Szerény
véleményem szerint maximum felfedezésról lehet szó :) |
|
|
|
|
Nagy Tamás
regisztrált felhasználó
|
| Rejtő
Jenő él mindig azzal a fordulattal, hogy "x év előtt" (mi pedig ezt
most úgy használjuk, hogy x évvel ezelőtt). Akkoriban ezt használta
mindenki, vagy ez az ő "találmánya"? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Igen: kilök, kitaszít, kirak.
Nyelvújítási szó, példa arra, hoyg nem szabad szót alkotni. Van
ugyebár az akol, ezt lehet ragozni: akolból, ezzel a magyar szó véget
ér, de nem, igésítették: akolbólít, s ha már ige, kaphat igekötőt is:
ki kiakolbólít.
Szóval: szerencsétlen. De megmaradt!
|
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
A
"kiakolbólít" szót regényekből ismerem, a passzív szókincsemben van
meg. Azt jelenti, hogy "kilök, kitaszít, kirúg" valahonnan. Ugye?
Az újsághoz no comment. |
|
|
|
|
Miklovicz Szilveszter
regisztrált felhasználó
|
Sziasztok!
A minap kezembe került a Nógrád Megyei Hírlap Grátisz című feletébb
színvonalas reklámújsága. Az egyik oldalon egy A/4-es felületen ez a
szöveg volt (szó szerinti idézés):
Nézhet, mind a moziban! ((!))
Hűséges előfizetőink ((!))
már tudják, hogy rendszeres játékainkon folyamatosan nyerhetnek, s ehhez mindössze az kell, hogy érvényes előfizetéssel,((!))
május hónapban ((!))
45 szerencsés előfizetőnknél fogunk majd kopogtatni, közülük 15-en
egy-egy DVD filmmel, 30-an pedig Nora Roberts regényekkel lesznek((!))
Sorsolás: 2005......((!))
Nos. Ahol ((!)) van, ott lenne elvileg sortörés. Semmit nem hagytam ki.
Valaki megszámolná, hogy mennyi benne a rikító hiba? Nem szidni
akarom a lapot, mert majdnem és is bekerültem, és általában elég
színvonalas... legalábbis látványban. De ezek durva hibák egy ekkora
lapnál. Nem? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Én tudom, de nekem helyzeti előnyöm van, tehát nem mondom.
Az viszont érdekes, hogy egyesek - mivel nem értik - kiakolbólint-ot írnak, mert a bólintnak - szerintük - van értelme.
|
|
|
|
|
Nagy Tamás
regisztrált felhasználó
|
| Acél Anna tanárnőmtől tanultam ezt a szót: KIAKOLBOLÍT. Tudjátok, mit jelent? |
|
|
|
|
Kiss Mónika
regisztrált felhasználó
|
| Gratulálok Tamás, én is az olajban kisütött, lapos, krumplis ételre gondoltam. |
|
|
|
|
Nagy Tamás
regisztrált felhasználó
|
| nemcsak
gatya, de mackófelső is van. :) De a viccet félretéve, azt hiszem a
tócsni (vagy egyes helyeken tócsi) nevű ételre mondják, hogy burmi, nem? |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
| Nekem a hasam jut eszembe a mackóról. De van ilyen gatya is, nem? |
|
|
|
|
Nagy Tamás
regisztrált felhasználó
|
| A mackóról nekem a páncélszekrény jut eszembe. |
|
|
|
|
Kiss Mónika
regisztrált felhasználó
|
| Mi a mackó vagy burmi? (nem állat) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Megerősítem én is: szotyi. Vannak másutt is ilyen helyi szavak. Meg családi szavak is. Lássuk a többit! |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
| Szotyi, nem? |
|
|
|
|
Nagy Tamás
regisztrált felhasználó
|
| Új
felhasználóként, az újságírás iránt érdeklődő, azzal kacérkodó
fiatalként tisztellettel köszöntök mindenkit. Mivel nagyon érdekel a
magyar nyelv, azon belül is a sajtónyelv, azt hiszem, gyakori
látogatója leszek a fórumnak, és ennek a szobának. Lenne is egy
kérdésem, amit mindenkinek fel szoktam tenni: a borsodiakon kívül
tudja-e valaki, hogy mit jelent a MAKUKA szó? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
A mai Népszabadság első oldalának címe nyelvi telitalálat:
Érettségi: történelmet írtak
Azt pedig már biztos mindenki ismeri:
Érettségi kezdetén a tanár megkérdezi:
Hoztak magukkal tesztet, vagy osszak? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Köszönöm a sok hasznos adatot.
Müxik-félét nem küldtetek, a minap hallottam a funkcionál-ra a fuxikot.
Mónika, maradj ilyen, és szeresd a szép magyar nyelven írt cikkeket! G. |
|
|
|
|
Báldy Eszter
regisztrált felhasználó
|
En is ( angol ) roviditesekkel tudom boviteni a listat,
gyakorlatilag beepultek ebbe a "nyelvbe", sokan ugy hasznaljak a
mondatokban, mint sima magyar szavakat:
Tkp - Tulajdonkeppen
Lag - Lassusag
Idle - Henye ( Amikor valaki mar jo ideje nem csinal semmit )
Flood - Elaraszt... ( Amikor valaki ugyanazt az uzenetet sokszor elkuldi )
Afaik - As far as i know ( Ahogy en tudom )
Afk - Away from keyboard ( Nem vagyok gepnel )
Asap - As soon as possible ( Amint lehet )
Irl - In real life ( a valo eletben :) )
Lol - Laugh out loudly ( nagyon rohog )
Nm - Nincs mit / Never mind
Np - No problem
Rofl - Rolling on floor laughing ( foldon fetrend a rohogestol )
Omg - O my god ( Istenem )
Gyk - Attol fugg ki mondja, lehet Gyengebbek kedveert, es Gyakorlatilag is
Hand -Have a nice day ( legyen jo napod )
Btw - By the way ( Igaz is, errol jut eszembe )
Meg egy aranyos:
Bil - Boss is listening ( A fonok figyel ) |
|
|
|
|
Kiss Mónika
regisztrált felhasználó
|
Elolvastam
a véleményeteket a londoni cikkel kapcsolatban. Úgy néz ki öregszem
vagy csak maradi vagyok, de nekem még mindig jobban tetszene az írás,
ha végig magyarul lenne írva.
Ez pedig Gézának szól, igaz nem ige:
tyúxar. |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
Én rövidítéseket tudok sokat, amik az angolból származnak, de gondolom nem ezek érdeklnek leginkább.
Azért néhány:
BRB - Be Right Back (rögtön jövök)
THX - Thanks (köszi)
PLS - Please (légyszi:)
CUL8R - See you later (majd ütközünk:)
WCM - welcome (szívesen)
IMO - In my opinion (véleményem szerint)
és még sokan mások
Ezek sem igék, de én szoktam használni:
valszeg - valószínűleg
perme - a megszólalót helyettesítő szó (pl: perme álmos, vagyis
Marci álmos). Ha a chaten előre a mondanivaló elé írjuk, hogy /me akkor
a becenevünk jelenik meg a /me vagyis a perme helyett...
jó8 - jóéjt (8 = eight, és a kiejtés miatt jóéjt lesz belőle)
chalk - csók (szintén a kiejtés miatt)
Igéken még gondolkodom. :) |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
Szia Géza!
Eléggé "alap", azaz gyakran használt szavakat kapsz tőlem, de itt van néhány:
éő (vagy éö) - helló, szia
cs - "csá", szia
vok - vagyok
re - visszajöttem jelentésben használják, angolból
szvsz - szerény véleményem szerint
sztem - szerintem
h - hogy
figy - figyelj
mmint - mármint
pill - pillanat ("mindjárt jövök" értelemben)
(nem)tom - (nem) tudom
szal - szóval
naon - nagyon
m - mert
v - vagy
zuh - zuhanyzom (by Söri :))
kb. ennyi jut eszembe, amit én/környezetem használunk... üdv :) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
EGy körkérdés:
Cikket írok az e-mailben, chat-ben felbukkanó furcsa igékről. Az
alapige a működik helyett írt/mondott: müxik (mükszik). Ezt szépen le
tudom vezetni.
Most a magyar nyelv hetén hallottam körmendi középiskolásoktól az
ennek a mintájára létrejött fuxik alakot (a funkcionál helyett
mondják).
Ismertek még ilyeneket?
Fontos lenne!
|
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
És akkor most a nyelvész is megszólal...
Én is ismerem Herczeg Zsoltot, együtt laktam vele abban bizonyos
londoni szállodában. Igaz, ő, a többiekkel az első emeleten, míg, mi az
elnökség, a szuterénban.
Komolyra fordítva a szót.
Természetesen úgy gondolom, ha nem szükséges, ha nincs oka, indoka,
akkor (fölöslegesen) ne használjunk idegen szót. Ám az indokoltság/ok
megállapítása nyilván nem egyszerű, és nyelvi törvénybe sem foglalható.
Tudományos, szakmai szövegben inkább elfogadjuk, tűrjük az idegen
szavakat, kifejezéseket. Sőt, néha mulatságosnak is hatna, ha
erőszakoltan fordítanánk.
Ha nincs az adott jelenségre magyar szó, néha jobb, ha nem
próbálkozunk, mert esetleg kinevetnek. Nem javaslom, hogy a hardver
helyett csontmű-t, a szoftver helyett észmű-t mondjatok, bár lehetne az
is.
Ha kisebb, zárt közösségnek szól egy írás, inkább megengedhető a "belső" nyelvhasználat.
Ha stilisztikai oka van az idegen szavaknak, akkor érthető.
Stb.
Vagyis minden esetben önállóan kell dönteni.
Azt hiszem, hogy ezen szempontok figyelembevételével ki-ki el tudja
dönteni, hogy Zsolt írásában indokoltak-e ezek a kifejezések.
Én egyébként jól ismerem őt, s tudom, hogy fölöslegesen soha nem használ idegen szavakat!
Well! |
|
|
|
|
Balla Kolos
regisztrált felhasználó
|
| Hat azert ez vicces "kritika" volt :) |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
Én
ismerem Herczeg Zsoltot és biztos forrásból tudom, hogy jó újságíró.
Személy szerint egyébként nem értek az újságírósdihez olyan nagyon, de
gyanítom, hogy ez a cikk nem véletlenül van így megalkotva. Ez egy
hangvételében vicceskedő élménybeszámoló egy olyan embertől, aki
először járt Londonban, mikor hazaér félig angolul beszél, mert már
odakint úgy megszokta...
Talán lehet, hogy az a baj, hogy úgy olvastad ezt, mint pl. valami
belpolitikai híreseményről szóló híradást. Ott tényleg pöpec módon meg
kell mindent fogalmazni szépen, de ne feledjük, hogy vannak lazább
műfajok, mint pl. az élménybeszámoló :)
Másfelől, hogy technikai kérdésekre választ adjak. De! Van olyan
ember, aki átnézi a cikkeket mielőtt felkerülnek a honlapra. Úgy
hívják, hogy Herczeg Zsolt, felelős szerkesztőként csúfoljuk. Amolyan
magyartanár alkat, meg jó 10 éve újságíró. Majd szólok neki, hogy nézze
át a saját cikkjeit, de rendesen, mert baj lesz. :))))
Szóval szerintem nem egy rossz cikk, de lehet hogy azért gondolom
így, mert a szerzővel napokig együtt laktunk a Norfolk square-en... :) |
|
|
|
|
Kiss Mónika
regisztrált felhasználó
|
Ismét egy dués cikk miatt írok: "Király egy városban jártunk".
Géza, te milyen érzésekkel olvastad végig a cikket? Én vagyok az
egyetlen akit zavar a magyar és az idegen nyelv keveredése egy
mondatban? Senki sem nézi át a cikkeket mielőtt felkerülnek a honlapra?
Lehet, hogy én vagyok naiv, de én a Duésoktól elvárom, hogy igényesen,
az alapvető nyelvtani szabályokat betartva publikáljanak. Néhány
"gyöngyszem" a cikkből:
-Well, ez legyen, persze, a legnagyobb bajunk,
-Of course, mi a hanyagul összeszámolva húszfős magyar szekcióban jártunk.
-Sorry, de nem írok többet,
Én ugyan nem ismerem Herczeg Zsoltot de feltételezem, hogy
egyébként jó író. Javaslom, hogy legközelebb készüljön (és kerüljön fel
a honlapra) egy magyar és egy angol nyelvű cikk is. |
|
|
|
|
Zala Orsolya
főmunkatárs
|
| Engem meggyőzőtt, köszönöm! :) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Akkor nyelvészkedjünk. A vadonatúj eredete:
vad - vadon - vadonnan - vadonnan új - vadonatúj
A vadon kietlen, nem művelt, elhagyatott (vad) hely, a vadonnan
ennek nem használt határozószói alakja, ehhez járult először az új, a
vadonból származó új, a kietlen vidékről származó új jelentésben, majd
összeolvadt a használatban: vadonnanúj - vadonatúj.
Tudom, hogy nem meggyőző, de ma így gondolják!
Mindenesetre remek kérdés volt! BG |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
| Vadonatúj
szó nagyon egyszerűen született: Dadogós, kerékállomány ellenőrző MÁV
munkás azt akarta mondani, hogy "A vonat új kerekei, egész jók", de
sajnos a vonat szó első szótaga közben elkezdett dadogni, így vadonat
lett belőle. Egyébként engem is érdekelne a megfejtés :) |
|
|
|
|
Zala Orsolya
főmunkatárs
|
| Sziasztok,
nekem nem családi szavam van, de napok óta foglalkoztat egy szó.
Méghozzá a "vadonatúj" szóból a "vadonat" rész. :-) Nem tudja valaki,
mi lehet ez? Honnan jön, mit jelent stb.? |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
| Nekem
igen, de én öregnek érzem magam, ezért nem lövöm le a poént most még.
Ja, az enyém megoldása: családi szavunk volt: "nyomk" = "nyomkodás" =
"masszirozás". |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Ismerős szavak-e ezek?
palánkjegy
csengőfrász |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
| Nem talált, de langyos. |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
| Nyomk = távírányító? : ) |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Nálunk a családban volt egy belső szó: "nyomk"
No, vajon mire mondtuk? :-)
Főnév volt. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Hajrá,
mindenkitől várjuk a szavakat. A Duna Tévé Szótár című műsorában minden
szerdán duésokkal megbeszéljük! Ismétlés: szombat reggel! |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
Géza
felvetette, hogy írjunk családi szavakat. Nagymamámtól emíltenék most
néhányat – ő tősgyökeres győri, tehát ezek nem falusi, hanem valóban
családi szavak. Íme:
ninde, idevejsz, ógyám, nix
A jelentésüket egyelőre én is feladom közös megoldásra, tehát várom a tippeket! :) |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
| A
garaboly valóban kosár... A bakafütyürütyüt feladni valójában beugratás
volt, hiszen ezt otthon sem sokan ismerik. Én egy öreg levéltárostól
hallottam: katonapuskát jelent, és az I. világháború környékén
használták, de már kihalt... Ha én "csihissé mék", az azt jelenti, hogy
"megesz az ideg". A mék = megyek. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Igen,
pont erről van szó. Nyugat-Európában valóságos nyelvjárási "reneszánsz"
van. Ennek oka talán a hagyományoktól való elszakadás. Mi még közelebb
vagyunk a hagyományainkhoz. CSak el ne veszítsük őket!
|
|
|
|
|
László Jenő Csaba
regisztrált felhasználó
|
A garaboly nálunk a kosarat jelenti.
A nyelvjárásokhoz:
Szerintem is probléma, ha a palóc nyelvjárás a tévében vicces és
nem egyszerűen elfogadott jelenség. Azonban elkerülhetetlen, hogy az
első sokak számára vicces legyen. Ha majd nem csak egy tehetséges
meteorológus beszéde tér el a köznyelvi formától és több tucat cigány
műsorvezető lesz képernyőn, akkor már megszokott jelenség lesz.
A legnagyobb eredménye az lehet a dolognak, ha ezáltal tudatosul
minél több emberben, hogy aki valamelyik nyelvjárást használja, az
attól még nem bunkó, műveletlen stb. Sőt! Azt bizonyítja, milyen színes
a nyelvünk.
Német ismerőseim nagyon büszkék arra, hogy városról városra másképpen beszélnek.
Üdvözlök midnenkit! |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Eltelt néhány nap, és csak a sergő jött be. Szerintem is körhinta.
A garaboly - falusi legények és leányok! tudni kell! Vagy megkérdezni nagymamát!
És a többire most már Zsolt adja meg a választ:
én csihissé mék
bakafütyürütyü
Apropó:
Ha vannak "családi" szavaitok, küldjétek el!
Még ennél is fontosabb:
Szombathelyi kollégám kérdezi, ő Zalaegerszegen a "golyójátékban"
(régi gyermekjáték) hallotta ezt: "Luxi tág". Akkor mondják, ha lehet
ütni a golyót, jelentése: "Jöhetsz."
nos, ezt a nyelvész sem tudja, honnan jön. Nyilván valamilyen idegen nyelvi torzulmány.
Géza |
|
|
|
|
Kiss Mónika
regisztrált felhasználó
|
| körhita=körhinta |
|
|
|
|
Kiss Mónika
regisztrált felhasználó
|
| Én
csak a sergőt ismerem. Az a vásárokban lévő körhita. Vagy azt is
jelentheti, amikor két gyerek összekulcsolja a kezét egymással szemben
és elkezd pörögni. Egyensúlyba kell tartaniuk egymást közben. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Zsolt
igen messze megy, mondhatni ontológiai távlatokba vezeti el/vissza/át a
jelenséget, vagyis a nyelvjárás a médiában kérdést. Én nem tudom, hogy
Reisz András hogy került a tévébe. Nem hinném, hogy úgy, hogy évekig
izzadtak a tévé urai, hogy valami kuriózumot kihalásszanak, témát adva
a bulvársajtónak - s rajta keresztül annak, hogy a Mi Tévénk milyen jó.
Szerintem ez egyszerűbb eset: Reisz András tehetséges,
meteorológus akart lenni, s valamiért nem adta föl a nyelvjárását. Ezt
a kiválasztói nem kifogásolták.
Mindennek ellenére, amit Zsolt jelez, igaz, illetve sokféle társadalmi jelenség húzódik meg a nyelvjáráshasználat mögött.
Én annak örülök, hogy az itt hozzászólóknak tetszik a palóc
(egyébként igen kirívó) nyelvjrárás a médiában. Elég sokszor
elmondtam/leírtam, hogy ettől nem kellene félni.
A garaboly és a sergő nekem "megvan", de én előnyben vagyok. BG |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Mint
nyelvjárást (az igen feltűnő "őzős" dialektust) - is - beszélő ember én
persze örülök annak, hogy nyelvjárást beszélő ember szerepel
rendszeresen a tévében. De van néhány de.
Nem szeretem, hogy ha ez hír. Mert akkor az olyan, mint ha egy
majmot vinnénk a cirkuszba, és mindenki rácsodálkozna, nevetne rajta és
azt mondaná "deeee aaaaranyoooos!". Éppen ezért nem szeretem, ha a
tévében kampányszerűen, kihangsúlyozottan szerepelnek cigányok,
színesbőrűek, melegek, tájszólást beszélők, egyszóval mindenféle
etnikai, életmód, nyelvi, stb kisebbség. Azt szeretem, ha ők mind ott
vannak, de ez nem poén. Nem ez a poén, hanem a hozzáértésük, az, amit
mondanak stb.
Ha belegondoltok, miért is nézzük nevetve Győzikét?
Hoppá, hoppá. Hát persze, hogy a cigányos és egyben "saalgótaarjaanos" kiejtéséért is.
Azt hiszem, szegény Reisz "kolléga" tájszólása is csak egy
bulvárhír, egy visszatérő poén, szinte műsorelem, produkció, és sajnos
nincs igaza azoknak, akik azt mondják, az ő szereplése hozzájárul
ahhoz, hogy azok, akik primitív előítéletekkel viseltetnek a
tájszólással beszélők iránt, megváltozzanak.
Nekem minden tájszólás csodaszép dallam és sokkal szebbnek tartom,
mint a "mekegő" köznyelvet. No de én az 1919-ben született nagymamám
tájszólásán szocializálódtam, amit a pestiek talán csak szótárral
értenének.
Egyszóval én nem hiszem, hogy a tájszólással kérkedni kell, és azt
sem, hogy ezzel illik kampányolni, vagy egyáltalán egynél többször
rácsodálkozni, mint egy vásári mutatványra: az Elefántemberre, a
Szakállas nőre vagy egy szögevő törpére. Ha egy tévé vagy egy nyelvéért
felelősséget érző ember boldogan mutogat ujjal, akkor jószándékának
puskája visszafelé sül el: komikussá teszi a tájszólást beszélő
közszereplőt.
Érdekesség: ismerek olyan földimet, aki alkalmi újságcikkeit
szándékosan "őző" tájszólásban írta. És ismerek olyat is, aki
szégyellte, ezért bénán mekegett, pedig nem ment neki. És az idősebbek
talán emlékeznek Oszter Sándor Rózsa Sándor-alakításának megalázóan
szánalmas "őzésére". (pl.: "nemös". Hát ilyen nincs. Az nálunk is
"nemes".)
Mindazonáltal én abban sem hiszek, hogy a tájszólás valamiféle
önmagában való érték, nemzeti kincs. Ha van/marad a létjogosultsága,
akkor megmarad, ha nem, akkor elolvad, eltűnik, mert ez a sorsa. Minden
nyelv így jár, nemhogy a nyelvjárások. Ezt bizony nem lehet múzeumba
rakni... De nem is kell.
Szeretnék reagálni Németh Gabi egy jelzőjére is, amit - ismervén
őt - hiszem, hogy meggondolatlanul írt le: "a médiában sem mindenki
tökéletes és egyáltalán nem betegség az, ha valaki vidéki:o)".
Itt két komoly tévedés ordít.
1. Nem igaz az, hogy aki köznyelvet beszél, az tökéletes, illetve
tökéletes nyelvet beszél. És az sem igaz, hogy "nem tökéletes", tehát
hibázik az, aki nyelvjárást beszél. Hiszen amit Gabi írt, abból ez a
(sértő) állítás vezethető vissza. Bár tudom, hogy Gabi nem így
gondolta. Ha mégis, akkor az szomorú... Reisz András igenis "tökéletes"
beszélő, amennyire bárki, aki beszéli az anyanyelvét. Egy nyelv van, a
magyar. És az sem tökéletes, legalábbis nekem a tanáraim a magyar
szakon azt mondták, hogy ilyen minősítésnek értelme sincs, és igazuk
van. A nyelvjárás nem hibás, alsóbbrendű, alárendelt parasztargó!
Egyenértékű változat, egyetlen különbséggel: a köznyevlvet többen
beszélik. Slussz.
2. A nyelvájárás nem a vidék nyelve. Nem a parasztok, a
műveletlenek nyelve. Több egyetemet végzett ember beszéli. Városiak.
(Már elnézést, de én is beszélem. Ha otthon vagyok, az enyéim között,
átváltok.)
Egyébként aki kicsit belegondol/utánanéz, az tudja, hogy a legtöbb
nyelvjárásban nem a feltűnő, megtapsolt vagy kigúnyolt dolgok - például
Reisz hangejtései -, hanem a tájszavak, kifejezések az igazán egyedikek
és érdekesek.
A feleségem, Hajni dunántúli, én dél-alföldi. Amikor
megismerkedtünk, én nem tudtam, mi az a "sergő" ő pedig nem tudta, mit
jelent az, ha "én csihissé mék", mire jó a "garaboly" és mi az a
"bakafütyürütyü".
Várom a tippeket. :)))) |
|
|
|
|
Kiss Mónika
regisztrált felhasználó
|
| Nekem
is nagyon tetszik az a nyelvjárás amit ő beszél. Sokszor ha választanom
kell a sok időjárás jelentés között, akkor az ő műsorát választom a
beszéde miatt. Felüdülés őt hallgatni. |
|
|
|
|
Németh Gabriella
titkárságvezető
|
| Nekem
is tetszik, mert az ő példája azt bizonyítja, hogy ahogy a világban,
úgy a médiában sem mindenki tökéletes és egyáltalán nem betegség az, ha
valaki vidéki:o) |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Nekem
tetszik, hogy vannak ilyen - azt hiszem, mondhatjuk - kuriózumok a
magyar médiában. Ezzel a média is a magyar nyelv sokszínűségét
bizonyítja. (Végre!) Szerintem jó, hogy a médiában nem csak a
"nagyvárosi" nyelvhasználat, kiejtés kap teret. És egyébként is, nekem
tetszik, ahogy beszél :) mosolyt csal az arcomra, és ez már jó. :) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Kérdezem, hogy mit szóltok a nyelvjáráshoz a médiában? Reisz András meteorológus beszéde hogy tetszik? Van, aki nem ismeri? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Szívet
melengető az előbbi két hozzászólás, hitvallás a magyar nyelv mellett.
Én úgy látom, hogy még igen sokáig lesznek Magyarországon olyanok, akik
csak magyarul, illetve esetleg más nyelveket is tudván magyarul is
szeretnének beszélni. A "feelingre" emlékszem, a szlengben gyakori, s
így furakodik be a sajtónyelvbe is.
A tévépaprika ugye azt jelenti, hogy tölteni való paprika?
EGyszer az újpesti piacon ezt láttam kiírva egy hentes ajtajára: M
Nyelv kapható. Gondoltam, bemegyek a Magyar Nyelv című folyóiratért. Ők
marhanyelvre gondoltak. G |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
Sziasztok!
Egyik nap a paprika-botrány kapcsán egy 25000 példányban megjelenő
megyei napilap címlapján(!) olvastam a következő címet: "Mérgezett a
tévépaprika". Ezen eléggé felháborodtam, mert az rendben van, hogy
beszélt nyelvben, köznyelvben, a piacon elfogadott kifejezés, de egy
ilyen széles körben olvasott napilap - és egyáltalán az újságírás -
fontos küldetésének tartom, hogy a magyar nyelv szépségének,
teljességének megőrzését ösztönözze, segítse, így a "tévépaprika"
kifejezés nem hiszem, hogy megfelelő az adott közegben. Szerintem.
(Jaj, megint olyan hosszú mondatokat írok... azt hiszem, valami értelmi
gubanc is van benne... elnézést. Biztos ki tudjátok bogozni!)
Ja, és még valami: a "feeling"-gel kapcsolatban egyetértek Mónikával...
Üdv :) Eszter |
|
|
|
|
Kiss Mónika
regisztrált felhasználó
|
Ezt olvastam a Tallózóban:
"De ez ne rettentsen el senki, ez ugyanis a feeling része..."
Szerintem amikor valaki angol szavakat kever magyar mondatokba,
akkor a saját szegénységi bizonyítványát állítja ki. Ez még beszéd
közben is zavaró, de írásban még inkább. Nekem ez azt jelenti, hogy a
szerző nem ismeri sem a magyar, sem az angol nyelvet.
Én így írtam volna: ...ez ugyanis az élmény/kaland része...
Miért kell indegen szavakat használni és helyesírással leírni
magyar mondatokban, amikor van magyar megfelelője is az adott szónak? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
A válasz: elölről, az előről sem helytelen, csak talán beszélt nyelvi.
Szerintetek mi az oka annak, hogy a magyar ember "vízbe fullad" és
nem vízben fullad. Az lenne a logikus. Németül, angolul úgy is van. BG |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Mai kérdés: előről vagy elölről? Egy újságíró kérdezte. A válasz: |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Ez
egy tömörítő szerkezet: "tölts le valakit valamiként". Persze, hogy
furcsa, mert a gyorsolvasásban arra gondolhatunk, tölts le valakit...
Az Expresszó ötletes név. Vannak egyébként hasonlók, évente
egyszer kiosztják Az én cégérem pályázat nyerteseit, ötletes nevek
szülőinek. Egyik kedvenecem: Netmester - a holnaptervező.
(honlaptervező).
A gyrost ugye ti is mindig gy-vel kezditek olvasni? Nekem nem áll át a tudatom arra, hogy a g utáni y i is lehet.
Az egyik üzenetben látom a pláza szót á-val. Igen, eddig plaza
volt, de már átírjuk: pláza. A plázamoziktól azonban ments meg Uram
engem. Még jó, hogy vannak eldugott helyek, ahol van valami a
hagyományos moziból. G |
|
|
|
|
Miklovicz Szilveszter
regisztrált felhasználó
|
| Szerintem
tényleg nem túl jó megoldás ez a szerkezet: tölts le valakit
háttérképként. Én biztos ezt használam: Tölsd le valakiNEK A képét
háttérként, vagy Tölsd le valakiNEK AZ énekét csengőhangnak. Szerintem
így lenne helyes(ebb).... Nem? :) |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Már
megint (még mindig) én... ezt most olvastam a Megasztár honlapján:
"Töltsd le X.Y.-t színes háttérképként és csengőhangként a
telefonodra!" - erről mi a véleményetek?? nekem valahogy nagyon
furcsa.... |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Egyébként az "Expresszó (Klubmozi és Kávézó)" név nektek hogy tetszik? Szerintem ötletes :) |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
Sziasztok!
"Kicsit" lemaradtam, elég régen néztem errefelé... illetve nézni
néztem, csak írni nem írtam mostanában. Tudom, hogy már elég régen
volt, hogy a "multiplex" és egyéb mozikról beszéltetek, de ehhez a
témához azért hozzászólok most. :)
Nálunk itt Veszprémben sokáig csak egy "rendes" mozi volt (Séd
Filmszínház), bár (majdnem) mindenki szidta, mert kicsi, kényelmetlen,
bla bla bla, egyszóval nem "multiplex". Sokan jártak a székesfehérvári
plázába mozizni... Aztán jött egy (ha jól emlékszem) fél év szünet,
amikor a Séd bezárt (azt hiszem, becsődölt), és új mozi még nem volt...
A mozizni vágyóknak maradt a Séd mozi kamaraterme és a két művelődési
ház vetítései és filmklubjai, melyek közül az egyik egész élvezhető
mozi élményt nyújt. (Ajjaj, de nem tudok ma fogalmazni... bocsánat.)
És egyszer csak megépült a várva várt (?...) pláza, a maga
csodálatra méltó (??) multiplex mozijával, és mindenki nagyon boldog
volt...... aki erre vágyott. (Pattogatott kukorica, kóla, satöbbi.)Aki
meg az igazi mozi hangulatot kereste, még mindig ott volt neki a Séd
kamaratermében berendezett Expresszó Klubmozi és Kávézó, egy nagyon
hangulatos hely. Egy kicsit fapados, egy kicsit olyan, mint a magyar
narancs ("...de a miénk!"). Mindenféle fotel, dívány, karosszék van
bepakolva, és télen az előtérben megfagy az ember, sőt, még bent se
veszi le a nagykabátot. Viszont nincs pattogatott kukorica, csak kint
mindenféle innivaló, a kávétól az alkoholosig - amit mozi előtt vagy
után fogyaszthatnak a látogatók. A műsoron gyakoriak a magyar filmek,
és úgy általában is, oda bármikor megy az ember, jó filmeket láthat.
Szerintem. :) Az egyik kedvenc helyem a városban arra az esetre, ha el
akarok menni valahová. (Te jó ég, ma tényleg iszonyatosan fogalmazom.)
Ha valaki erre jár, és késztetést érez arra, hogy moziba menjen, az
Expresszót érdemes kipróbálni... de lehetőleg ne plusz tíz fok
alatt!... :)) bár ez szerintem hozzátartozik a hangulatához.... Üdv :)
Eszter |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Köszönöm
a megnyugtató választ, ami azt bizonyítja nekem, hogy a nyelvhasználat
hála istennek természetesebb képződmény annál, hogy csupán a nyers
logika szabályozza.
|
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| A
hibát vét-et tautológiának (ismétlésnek, duplázásnak) tartják. Van
ugyanis maga a hiba, azt már nem lehet véteni. Vallják egyesek. És azt
javasolják, hogy mondjuk helyette: hibáz. De nyelvészeti szempontból az
ilyen szerkezet, mint hibát vét nem tekinthető hibának. Én a fentebbi
kifogások miatt nem használom, de nem gondolom, hogy hibázna, aki hibát
vét. |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
| És a "hibát vét" helyes vagy nem helyes? Én vétettem hibát, vagy a kollégám, aki szerint nem helyes? :) Hej, hej... |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
A
nyelvek kihalása valós és közeli jövőkép. Vagyis: a 21.században a ma
ismert nyelvek 90%-a valószínűleg eltűnik. Az ok: a világon ma van kb.
4-5-6000 nyelv (többségében igen kevesek által beszélt nyelv) és kb.
200 ország. Föltehetőleg csak kb. 2-300 nyelvnek van esélye a
fennmaradásra a modern világban. A nyelvkihalás tudományos és humanista
szempontból igen tragikus! Az Unesco ezért röpíti világgá híreit,
jóslatait, és ezért lett 2000-ben február 21. az anyanyelvek napja.
A magyar nyelv nem tartozik a pusztoló nyelvek sorába, mert 1.
még mindig elég sokan beszélik, 2. államnyelv, 3. jelentős a
presztizse. A határokon túl már más a helyzet: ott a magyar többségében
hátrányban van és romló állapotot is mutat. Egyes területeken a
nyelvcsere (a magyar nyelv kiszorulása) már csaknem megtörtént:
Szlovénia, Ausztria. |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Kedves Géza!
Kíváncsi vagyok a véleményedre a "nyelvkihalós" írással kapcsolatban. Egyszer a magyar is ide jut majd?
A másik: egy kollégámmal vitába keveredtünk, mert ő azt mondja,
hogy helytelen az a kifejezés, hogy "hibát vét", merthogy hibát véteni
nem lehet, csak elkövetni. Az én nyelvérzékem szerint pedig helyes, bár
logikus magyarázatom nincs rá, de sejtem, hogy nyelvtörténeti oka van
ennek.
Kinek van igaza? |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
"Évente tíz nyelv hal ki
Körülbelül hatezer élő nyelvet ismerünk a világon – és ezek
legalább felét súlyos veszély fenyegeti. A világ minden részén nyelvek
enyésznek el. Mi több, egy tudós kijelentette, hogy a nyelveket inkább
veszélyezteti a kihalás, mint a madarakat vagy az emlősöket. Steve
Sutherland, a Kelet-angliai Egyetem professzora kiszámította, hogy a
legutóbbi ötszáz esztendőben a nyelvek 4,5 százaléka halt ki – míg a
madaraknak csak 1,3, az emlősöknek pedig 1,9 százaléka.
Mintegy háromszáz nyelvet beszélnek egymilliónál többen. Ezek az
egészségesek – a mandarin kínai, az angol és a spanyol a
legelterjedtebb. Tíz nagy nyelv a föld népessége csaknem felének az
anyanyelve.
A világon létező nyelvek közepes lélekszáma azonban csak hatezer
– tehát a világ nyelveinek felét ennyien vagy még kevesebben beszélik.
A nyelvek az emberi önkifejezés egyéb formáihoz hasonlóan jönnek
és mennek, több ezerrel történt már ez anélkül, hogy létezésének
legcsekélyebb nyoma maradt volna. Csak igen kevés – például a baszk, a
görög, a héber, a latin – tartott ki több mint kétezer éven át. Úgy
látszik azonban, hogy eltűnésük üteme egyre gyorsabbá válik. Az UNESCO
azt állítja, a nyelvek kihalási rátája már eléri az évi tízet.
A világon beszélt nyelvek adatbázisa, az Ethnologue szerint 417
nyelvet olyan kevesen beszélnek, hogy a kihalás előtti utolsó stádiumba
ért. Emlékezzünk meg egy mondat erejéig a kameruni luo egyetlen élő
beszélőjéről, a klamat utolsónak maradt képviselőjéről Oregonban, és a
maroknyi lappról, aki Svédországban és Norvégiában a pitei nyelvet
használja…"
Forrás: HVG. A HVG forrása pedig: Jessica Williams: Merre tart a
világ? című új könyve, benne 50 megdöbbentő ténnyel világunkról.
Ajánlom mindenkinek. |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Tolltár. :)
Kishajtó :) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
A Fábry eszembe jutott. Valaki azt javasolta a wellness-re, hogy mozogda.
A pendrive-ra van valami javaslat? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
CSütörtökön a Fábry-show-ban elhangzott egy magyarítás, mintha -da/de képzős szó lett volna. Ki emlékszik rá?
Az offshore-cégre egy erdélyi levelezőm azt javasolja: délibábcég. :))
Egy másik levelezőm mulatságosnak tartja, hogy egy PVC-ajtókat
készítő asztalos magát "műanyag asztalosnak" nevezi. Ez ugye fából
vaskarika? Igen az. Ha eltekintünk attól, hogy az asztalos sem csak
asztalt, hanem széket, ablakot, polcot stb. is készít. Ilyen a nyelv.
BG |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Törvényekkel,
szabályokkal aligha lehet valamit megoldani, persze lehet, hogy ez kell
a neveletlen emberiségnek. Én a nyelvtörvénnyel (reklámnyelvtörvény)
sem értek egyet, szerintem egy normális ország normális emberei
önmaguktól világos, vonzó és ötletes magyar nevet adnak üzletüknek,
persze esetleg melléírják a gyöngébbek kedvéért, hogy PUB. Pedig
kocsma. Most éppen fordítva van.
A tegnapi kedvencem:
Szamovár - söröző - gyros van! (valahol Budán)
És:
Kávézda (Lajos utca)
Én imádom a filmekeket, a Bolyai Műhellyel rendszeresen járunk
(zártkörű) vetítésekre, végignézzük a világ filmművészetének legjobb
alkotásait, akiknek ez kimarad, csak a popcornos-beszélgetős mozi
marad, nagyon sok mindenről lemaradnak! G |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Én nagyon nagy mozirajongó vagyok, havonta két film a minimum: ez az egyetlen költséges hobbim.
A multiplexben engem is idegesít a zörgés, de talán a beszélgetés
még jobban. Viszont hiába van házimozim, a moziélmény akkor is
pótolhatatlan.
Egyébként épp legutóbb olvastam el a falon egy multiplexben, hogy
a dolgozók kivezethetik a rendetlenkedőket a teremből. Csak szerintem
senki sem él ezzel. A másik fontos újdonság, hogy kábé három hete az
Országgyűlés módosította a szabálysértési törvényt. Mostantól
büntethetők a házibuliban, lépcsőházban, moziban, színházban, egyéb
úgynevezett "korlátozottan nyilvános helyeken" rendetlenkedők, másokat
zavarók is. Persze, még nem tudnak róla az emberek, és hát kínos is
alkalmazni ezt. De jó tudni, hogy van rá jogunk immár! Pénzbüntetést
kaphatnak.
Szintén segítene valamilyen ötletes, hatásos, trendi reklámfilm,
amit a film előtt beadnának, és ami ellene hatna az ilyennek, előre
"leégetné" a piszok zajongókat, illúziórombolókat, szándékosan hangosan
röhögőket. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Kedves
Gabi, kösz a tanácsot. Én egyébként, zártkörű vetítésre (filmklub) az
Odeonba járok, igen remek hely, nagyon jó büfével. De ott válogatott
közönség van, nem ilyen "közönségtelen-ség". - De azért kíváncsi vagyok
mások véleményére is, hiszen az mégis elborzasztó, hogy film, a tizedik
múzsa ide züllik! M űvészfilmet - szerintem - nem lehet háttérzajban
nézni! Géza |
|
|
|
|
Németh Gabriella
titkárságvezető
|
| A
megoldás: multiplex mozikba délelőtt a legérdemesebb menni, olyankor -
fogalmam sincs miért :o)-, szinte üresek, kiválóan el lehet
terpeszkedni az összes környező szék(b)en és senki nem zörög a
popcornos zacskóval. Nekem inkább az a bajom velük, hogy mind
ugyanolyan. Jobban szeretem, ha egy mozinak van karaktere pl. Müvész
(csak nincs hosszú ü a klaviatúrámon). |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Régen voltam multiplex-moziban. (Egyébként miért multiplex?)
Most, ERdőss Pál Üvegfal című, megindító filmjének bemutatójára
mentem el a Mammutba. A film egy leukémiás kislányról, családjáról
szól. Egyébként csodás, lírai, emberi - én az ilyen filmeket szeretem.
Mellettem, mögöttem kb. 10-14 éves forma lányok ültek, popcornnal,
kólával. Már rosszat sejtettem az elején, de gondoltam, hogy a
pattogatott kukorica azért kb. 10-15 perc alatt elfogy. Nekem
legalábbis annyi idő is elég. Nem árulok zsákbamacskát, nekik végig
kitartott: zörgés, keresgélés a zacskóban, fogyasztás, kólahörpögés.
Közben egy haldokló kisleány, ugyanannyi idős, mint ők. Egyébként
figyeltek, csak egyszer szólaltak meg a film alatt, akkor, amikor a
taxi oldalán megjelent egy reklám: Burger King.Akkor egymáshoz bújtak,
mondtak valamit egymásnak. Máskor nem.
Kb. a film felénél a mellettem ülő kislányt megkértem, hogy ne
zörögjön a zacskóval. Meg is köszöntem. Onnantól fogva óvatosabban
halászta ki a kukoriaszemeket, de ezzel még nagyobb zajt okozott.
Azt hiszem, a következő két évtizedben sem fogok multiplex moziba menni.
Géza |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
A
megoldás természetesen az, hogy a "sárga málna" egy csodálatos
jelentésfejlődés - a szlovákiai magyarban, kicsit hasonló a "szőke
(kiejtve: szőüke) kólához". A nyelv ilyen - ez a példa egyébként
eladható az érettségin jelentésfejlődés címszó alatt.
BG |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Mellékelek
nektek ide egy levelet. Naponta sok hasonlót kapok. Az ebben foglalt
ráadásul igen érdekes is. Ez a nyelvi valóság, mit szóltok hozzá? A
nevet kitöröltem. BG
Tisztelt Tanár úr!
> Már többször próbálkoztam tanácsot kérni az alábbi problémámban,remélem
ezúttal talál néhány percet a megválaszoláshoz.
> Az egyik tanárkolléga kijavított, mikor kértem a „ sárga málnából”,
szerinte sárga üdítőt kellett volna mondanom.Nálunk, Tardoskedden a „ málna”
szót úgy használjuk mint például a „tea” kifejezést, hiszen itt sem
mondjuk,hogy hársvirág főzetet iszom, hanem hársteát.Lehet-e használni a
málna szót ilyen tekintetben, nem málnából készült üdítők megnevezésének is?
> Tisztelettel: Cz. I. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Kedves
Zoli, ez lehet, hogy így van, és el is fogadom. A mindennapi
nyelvhasználatban azonban általában nem törekedni a tudományos
pontosságra.
Ezért mi, nyelvészek, teljességgel elfogadjuk pl. azt, hogy kockás füzet, holott tudjuk, ez négyzethálós.
És azt is elfogadjuk, hogy a Nap keleten kél, pedig nem kél sehol,
merthogy áll. Mi "kélünk". De amikor ezt mondjuk, akkor mindig
visszarévedünk az ómagyar korba, a geocentrikus világképbe.
Más:
Ma kaptam egy levelet. Egy kollégám az e-mail-t szeretné
megkülönböztetni a hagyományos, papírlevéltől. Kitalálta rá a p-mailt.
Mit szóltok hozzá? Én hozzászóltam, de csak később árulom el, hogy mit.
G |
|
|
|
|
Érsok Zoltán
regisztrált felhasználó
|
A
cunami kérdésben tudnék egy picit okoskodni. Egyes írások alapján én
úgy értelmeztem, hogy a szökőár egy összefoglaló név, amibe a cunami is
bele tartozik, ez a tengerrengés által keltett lökéshullámból képződött
szökőár. Aztán lehet még sokmindentől szökőár, de ez most, a sokféle
szökőár közül, egy cunami volt.
Ennyit okoskodtam.
Z. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Mivel az alábbi üzenetet nem dobta vissza a gép, tudom, hogy mit nem szabad leírni:
a válaszom valami ilyesmi volt.
az idézőjel kettős jel, az első/kezdő a magyarban lent van (ez
írógépes és/vagy számítógépes hatásra kerül fel - a Word lent kezdi, az
emil nem ismeri),
a második pedig értelemszerűen fent van.
Azt írtam még le - de ezt tilos, hogy ha "idézőjelben van az egész
mondat, és még egy idézetre van szükségem, akkor két felső vesszővel
teszem idézőjelbe a szót". Remélem, most kibabráltam ezzel a buta
géppel. Géza |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Kétszer
is írtam választ az idézőjelekre, de "fórumhiba" miatt kidobta a gép. A
felső idézőjeleket megemlítette, mint valami tiltott dolgot. Ha ezt is
kidobja, akkor - rendszergazda, ha nem, akkor ne használjatok felső
idézőjelet, de ne is kérdezzetek róla. Ilyen - NINCS! Géza |
|
|
|
|
Beke Dani
|
| Amennyire
én tudom, az angol használja a felső idézőjelet (egy- és kétvonásost),
a magyarban ugye elméletileg lent kéne kezdeni két vonallal, szerintem
az internet miatt terjedt el az angol forma itthon is. |
|
|
|
|
Miklovicz Szilveszter
regisztrált felhasználó
|
| Szóval
akkor leírom mégegyszer. Van ugye a két felső vonásből álló idéző jel.
Ha jól tudom, ezt kellene a magyarban használni. Sokszor látok
embereket akik csak egyet írnak, holot szerintem az az angol nyelvre
jellemző (az általam ismertek közül). LEgalábbis én csak ott láttam
eddig. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Kedves Szilveszeter, nem értem a kérdést, vagy nincs ott minden jel:
mi a különbség a " " és a között?
Erre tudom a választ. De lehet, hogy nem ez a kérdés.
Igen, a cunaminak a "konnotációs" (érzelmi, többlet-) jelentése nagyobb. BG |
|
|
|
|
Miklovicz Szilveszter
regisztrált felhasználó
|
Szerintem
azért mondják mindenhol cunami-nak, mert nagyobb hatást tudnak elérni
vele, idegen, az átlag ember nem tudja hogy ugyan az a kettő, nagyobbá
tudják tenni.
Lenne nekem is egy kérdésem.... Már rég óta nem jövök rá, hogy mi a
különbség a " " és a között. (kettő vonás és egy vonás.... :) Valami
olyasmit vettem észre angol tanulásom alatt, hogy angolban az -t
használják. - talán. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Szerintetek miért beszél a média mindig cunamiról?
Nem ugyanaz, mint a szökőár?
Géza |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Izes
levél, csakúgy, mint az ízes palacsinta - lekváros levél/tészta -
palacsinta. Azért kédeztem, mert az "íz" szót a lekvárra elég szűk
körben használjuk. Én még olyat életemben nem hallottam, hogy Anyuka
adj nekem egy ízes kenyeret! Ízzel kentem meg a kenyeret! De ez is
nehezen elképzelhető: Anyuka, készíts nekem ízes palacsintát.
Az ízes palacsinta -szerintem - csak a palacsintasütők feliratain él, élő ember pedig ki nem mondja. De lehet, hogy tévedek.
Ráadásul nekem mindig tréfásan is hangzik: a diós palacsinta nem ízes? az talán ízetlen. Jó, ez ízetlen tréfa volt.
Arra bizony van példa, hogy valami kimondását elkerüljük. A joghurt helyett puding, remek! Nem pudding?
Ádám kérdezi, hogy reklámhatásra milyen más nyelvi szokás terjed.
Én például az IBM-et (íbéem)a reklám hatására szoktam magyarul mondani.
Ja! Szerdán 17.30-kor a kecskeméti Református Gimnáziumban tartok
előadást (Fő tér), akit érdekel, és arra jár bejöhet! A cím: A nyelvek
virágoskertje vagy temetője lesz-e Európa? |
|
|
|
|
Németh Gabriella
titkárságvezető
|
Viszont
nekem az jutott eszembe (már jó ideje gondolkodom rajta, csak eddig
lusta voltam megkérdezni), hogy helyes-e, ha a mondatainkban a
tulajdonnevek elé névelőt teszünk (pl. azt mondta a [név]..., hogy...).
Nekem kicsit zavarja a fülem, ennek ellenére néha én is használom.
(A joghurt/jogurt dilemma elkerülhető puding vagy krémtúró fogyasztásával:o)
|
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
Én
joghurtnak mondom, és abban, hogy legtöbben így mondjuk, nagy szerepe
van a reklámoknak is. A leghatásosabb nyelvújító ugyanis szerintem a
média, elsősorban a televízió. Gondoljunk akár a Duracell vagy
Chevrolet márkára...
A Duracellt a legújabb reklámfilmek előtt írás alapján ejtettem,
azonban a tévészpot hatására kezd terjedni az angolos "gyuraszell"
forma is (bár elég lassan, mivel még szokatlannak hat – többek között
nekem is, így egyelőre maradok a "duracell"-nél).
A hazánkba frissen érkezett Chevrolet márkanevet pedig
reklámfilmjeinek megjelenése előtt leginkább "sevrolet"-nek mondtuk,
azonban mióta a tévéből halljuk a hivatalos ejtési módot, kezd terjedni
a "sevrolé" is.
Ha van hasonló példátok, szívesen fogadom! |
|
|
|
|
Németh Gabriella
titkárságvezető
|
| Az ízes levélnél már csak az ízes evél lenne viccesebb! :o) |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
| Szerintem lekváros tésztaféleség. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Talált, elsüllyedt.
A tiramisu olaszul tudóknak: tiramiszu. Ez az eredeti forma. Jelentése: Húzz fel engem!
A magyarok az íráskép alapján tiramisu-nak olvassák, s-sel. Ez az
olaszul tudók fülét bántja. De nincs mit tenni, ha a magyar magyarul
olvassa, joga van hozzá.
Ugyanez ez eset a joghurt-é. Én jogurt-nek ejtem. A szüleimtől
így tanultam. Ő felvidékiek, tudnak nyelveket, azt is tudják, hogy a
német Joghurt-ot ír, de jogurtot ejt. A magyarországi mérvadó magyarok
nem tudták, ezért a németes Joghurt formát h-val ejtik. Ezzel se lehet
mit tenni, ha egyszer a nép úgy dönt, hogy "betűejt", akkor betűejt.
Én most otthon jogurtot eszem, a rádióban joghurtot mondok.
Az Auchan-ban tiramisu ízű kocka kapható.
Remek.
És láttam "ízes levelet" is. Szerintetek mi az?
Géza |
|
|
|
|
Szalagyi Dorina
regisztrált felhasználó
|
| Köszi, Géza! Nos, én a tiramisut úgy ejtem, ahogy írják, magyarosan, de pl az egyik nagynéném "tiramiszunak" ejti. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Többeknek:
a magyarban nincs passzív, korábban volt, ma részlegesen van szenvedő
igeragozás, pl. közhírré tétetik, de azt aligha mondjuk, hogy az étel
általam megetetik. A magyar a passzívot különféle körülírásokkal, pl. a
Dorina által említett határozói igeneves szerkezettel oldja meg: a
könyv el lesz olvasva (valaki által), a bolt ki van nyitva, a rácsos
kapu pedig zöldre van fesve (úgy ám). Ezek természetesen szép,
szabályos mondatok, ezek jelentik a magyar passzívumot. Néhány esetben
azonban nem tudjuk képezni, vagy furcsa: a macska fel van mászva azért
furcsa, mert a felmászik cselekvő ige, nehéz belőle passzívumot
képezni. Az eszik-iszik igének is ilyen okok miatt nincs passzívuma,
természetesen kényszerből képzik: meg van edve/éve, meg van idva/íva -
ezek részben nyelvjárási, de mindenképpen szokatlan képzésmódok. Nem
szoktuk mondani, inkább körülírjuk: Kivettem a kaját a mikróból, és
hamarosan megeszem. (cselekvő formában).
A kérdésem a "nyugodjon nagyapámra" vonatkozott. Ez így
mondattanilag jelzős szerkezet: milyen nagyapám? nyugodjon. De ennél
furább ügyről van szó. Mit jelent? A nagyapám, aki már
nyugszik/elhunyt... Tehát egy tagmondat beékelődik jelző gyanánt a
főmondatba. Mi ez? Ez lenne a mondatátszövődés vagy a magyar kötőmód!
Én fedeztem fel, örvendjünk neki együtt!
Ha valaki élőnyelvi példát tud rá, vendégem egy sörre/tiramisura, de valódi példának kell ám lenni!!!
Egyébként hogyan ejtenétek ki: tiramisu???
Géza
|
|
|
|
|
Szalagyi Dorina
regisztrált felhasználó
|
| Tudok az úgynevezett szenvedtető igékről, de most jövőidőben mondtam, ám lehet, hogy ez se változtat túl sokat jelenleg. |
|
|
|
|
Németh Gabriella
titkárságvezető
|
Nálunk
erre azt mondták még általános iskolában (jajderég volt ez már:o), hogy
úgy nem mondunk ilyet , ahogy olyat sem, mint például azt, hogy a
macska fel van mászva a fára:o)))
Némely idegen nyelvek azt mondják erre, hogy szenvedő szerkezet, de nem tudom, mi használunk e ilyet. Szerintem nem:o) |
|
|
|
|
Szalagyi Dorina
regisztrált felhasználó
|
| Géza,
ez a nyelvi kérdés éppen akkor jutott eszembe, amikor a mikróból
kivettem a megmelegített vacsorámat. Nos, lehet, hogy iylen nem
létezik, de mégis egyfolytában ez jár a fejemben. Az ételre aztmondtam,
hogy meg fogom enni - meg lesz.... és itt elakadtam. Ugyanez van az
italoknál is, meg fogom inni - meg lesz... (Hogy egyszerűbb legyen, pl:
meg fogom venni - meg lesz véve). Vagy, esetleg ez a forma nyelvtanilag
egyántalán nem helyes? |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
| Nyugodjon? Gondolom annyit tesz, hogy elhunyt. Nálunk, Dél-Alföldön azt mondják: elhalt. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Na, kedves fórumozók, mintha beragadt volna ez az oldal! Ha olyan szót hallotok, ami érdekes, furcsa, különleges, írjátok meg!
Egy kérdés: hallottatok-e már ilyen nyelvtani szerkezetet:
"Nyugodjon nagyapámtól hallottam ezt a szép történetet"
Szerintetek mi ez a "nyugodjon nagyapám" szerkezet?
Jó fejtörést: BG |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Természetesen ez a helyes:
B. ú. é. k.!
Ügyelni kell a szünetekre is!
Persze a reklámhelyesírásban el lehet tőle térni. Tehát, mindenkinek Bújjjékk!!! |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Változatok egy témára plakátokon:
BUÉK!
B.U.É.K.!
BÚÉK!
B.Ú.É.K.!
Buék!
Búék!
Most akkor melyik a helyes? És valóban helytelen, amit Mezei Tomi
honlapunk kapcsán is kifogásolt, ti.: "Boldog Új Évet Kívánunk", azaz a
csupa nagybetű?
|
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
InfoScreen: Köszöntjük Viola nevű kedves utasainkat! A Viola magyar eredetű női név, jelenetése: viola.
Gratulálunk. Ez egy gratuláció. BG |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Eszter és Ádám olyan klassz választ adott, hogy nekem nincs is mit hozzátennem.
Annyit talán csak, hogy az élőbeszédben sokan mindenütt csak amit
mondanak, ami az egyeztetési felületesség miatt van így, és félreértés
nem adódik belőle. Én azonban mind élőbeszédben, mind írásban
megkülönböztetetem. Írásban ti is ragaszkodjatok hozzá!
ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG, HASZNOS ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDEN FÓRUMLÁTOGATÓNAK! GÉZA |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
Az
"ami/amely" különbségével már foglalkoztunk egy korábbi Szótár (akkor
még Helyesen) adásban. Holndonner Robi hozott erre egy rendkívül találó
példát:
a) Pisti kifacsarta a citromot, amelynek megitta a levét.
b) Pisti kifacsarta a citromot, aminek megitta a levét.
Az első mondatban Pisti a citromlevet itta meg, míg a másodikban
leszidhatták, mert szükség lett volna a citromra. Tehát Eszter
tökéletesen mondta. :) |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Tehát pl.: "Réka kiszállt az autóból, ami hiba volt" és "Réka kiszállt az autóból, amely aznap jött ki a szervizből". |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Belekontárkodok: tudtommal az "ami" egész mondatrészre, az "amely" egy adott kifejezésre, szóra, stb. vonatkozik. Szerintem. :) |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
| A
"mail-vitába" nem szállok be, de Gézától azért kérnék egy nyilvános
eligazítást abban az ügyben, hogy mikor használatos az "ami" és mikor
az "amely" szó? Vagy szabad keverni? |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Mail:
félreérthető? Szerintem ha valaki azt mondja, hogy "mail", egyértelműen
mindenki az e-mailre gondol. (A hagyományos levelet "levél"-nek mondjuk
így is... vagy nem erre gondoltál?) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
A
w úgy tudom, hogy a műszakiaknál vevé, a www-t Vágó valóban vuvuvunak
próbálta meg - egyénileg magyarítani - Vu Bush-ról nem hallottam, de ez
inkább vicc lehet. Vágót megpróbáltam lebeeszélni a vuvuvu-ról, de nem
ment.
Nyugodtan mondjátok: vévévé.
Az email helyett mondott mail is terjed, bár az talán félreérthető. Bg |
|
|
|
|
Mezei Tamás
regisztrált felhasználó
|
| A
"vevé" az inkább tudományos, nekem a hetvenéves, igazi professzoros
középiskolai fizikatanárom mondta mindig vevének a "w"-t. Amúgy mi a
baj a "duplavé" névvel? A "vu" az valami borzasztóan bután hangzik, a
"vevé" túlságosan zizeg, a "duplavé" meg a nevében hordozza azt, hogy
miről is szól ez a betű. |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
| Különben is a W az hivatalosan "vevé", nem? |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| A
"George Vu Bush" nem helytálló, mert eddig sem "George Duplavé
Bushnak", hanem "G. Dáböljú Bushnak" mondtuk, nem??? a "vuvuvu" szörnyű
szerintem, nem is értem, hiszen már mindenki "vévévé"-nek mondja... |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
| Ha
már az online és az e-mail szóba került, mit szóltok a Vágó István-féle
"duplavé" nyelvújításához? Szerinte "vu"-nak kéne ejtenünk. Ezt először
a Legyen Ön is Milliomos végén hallottam, amikor az internetcímben levő
három duplavét "vuvuvu"-nak mondta, néhány napja pedig az amerikai
elnököt hívta "George Vu Bush"-nak. |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
| A kedvencem: "Kalandorok íméljenek!" - Azt hiszem eredetileg Geszti Péter szülte ezt, valamikor 5 évvel ezelőtt. |
|
|
|
|
Szalagyi Dorina
regisztrált felhasználó
|
Ma már az is elterjedt egyes körökben, az e-mail (ímél) rövidítése.
Pl : Kaptál ma mailt? (mélt) |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
Hmm,
valóban, az evél nem valami jó, ha magángangzóra végződő szó után
áll... "kaptál ma evelet?" ez tényleg kicsit sok.. meg az "ímél" már
annyira elterjedt, hogy nagyon... vagyis.. e-mail :)
az online-ra tényleg kéne... |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Próbáljuk
meg az evél formát? Toldalékoljuk csak: eveleztem ma, kaptam egy evélt,
jött ma eveled? Túl sok az e. Talán... Összetételben: evélcím. Nem
tudom.
Az online-ra a balatonberényi (2000?) táborban kitaláltunk egy nagyszerű szót, de elfelejtettem. Élőkapcsolat?
Nem jut eszembe.
Talán valaki tud segíteni.
Szerintem is kellene rá valami új szó. |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
e-vél...
ez tetszik :) de az biztos hogy lustaságból kihagynám belőle a
kötőjelet... egyébként tényleg jó, és sokkal rövidebb, mint a
drótposta... meg az hogy hangzik már - "küldök egy drótpostát"?? jó,
tudom, nem így kell írni :) akkor: "küldök egy levelet drótpostán"????
a "küldök egy evelet" viszont aranyos.. bár a baj itt is az (lesz),
hogy az e-mailt már nagyon megszoktuk. nekem egyébként az "emil" is
tetszik, bár ez kicsit olyan, mint a korábban már említett
bázisugrás...
más: Géza, arra van valami kifejezés, ha valaki "online", azaz rá
van kapcsolódva a hálózatra? "hálón van"... - ez szerintem nem olyan
jó... lehet, hogy van valami nagyon egyszerű kifejezés, csak épp nem
jut eszembe!! :) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Szerintem
a "nyelvtanóra-témát" tartsuk fönn, várjunk még észrevételeket. Ez
azért is fontos számomra, mert most írom Benkes Zsuzsa szerzőtársammal
a 0. évfolyamos és az érettségire felkészítő nyelvtankönyvet. Azt
biztos tudjátok, hogy az I-IV. középiskola számára már megírtuk a
teljes sorozatot (Nemzeti Tankönyvkiadó), benne volt a Tallózóban is.
Ha lennének olyan ÖTLETEK, amelyeket szívesen látnátok egy
BEVEZETŐ vagy egy ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ könyvben, akkor írjátok meg.
Más:
Most szólt az egyik hallgatóm, hogy az e-mail, legyen e-vél. Már hallottam ezt a javaslatot, megosztom veletek.
Legyen ez a fórum a mai magyar nyelvújítás fóruma is!
BG |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
Ja,
értem már az automatikus tárgyeset(et). :) (<< erről van szó?)
Egyébként valóban nem hülyeség... de pár évtizedig még biztos nem
"honosodik meg", főleg ha a (nem rossz értelemben) régimódi tanárok nem
úgy tanítják, nem úgy beszélnek majd... és az biztos, ha tizenhat évig
kitettem a tárgyragOT, a maradék száznégyben is kiteszem. (Már ha élek
120 évet.. :))
"A nyelvtan több, mint szabályismeret" - ez a másik probléma az
amúgy is ritkán megtartott nyelvtanórákkal. Sajnos ezt szintén nem
tartják be. Szinte csak elméletet, szabályokat, szófajokat, stb.
tanulunk, ritkán van olyan feladat, amely igénybe venné nyelvi
kreativitásunkat. És ha van, általában nincs sikere, mert a lusta (!)
diák magol, nem megért, nem gondolkozik. (Más kérdés, hogy aki nem
magol, viszont gondolkozik, lehet, hogy még lustább... - tapasztalat...) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Ez
egy újabb kérdés, hogy a tanárok, magyartanárok miért nem tartanak
nyelvtanórát. Nem szeretik, utálják, elszabotálják. Talán azért, mert
nem értik a nyelvtant. Mert nem szerettették meg velük a főiskolán, az
egyetemen.
Holott a nyelvtan több, mint szabályismeret. A nyelvtan - logika,
a nyelvtanóra - kommunikáció, kifejezéskészség-javítás és játék,
művelődés (nyelvi művelődés), nem csak "grammatikázgatás", elemzés,
helyesírás.
Óriási gond, hogy nem tartanak nyelvtanórát - mellesleg ütközik
az összes pedagógiai dokumentum előírásaival. Lehet, hogy ennek is van
némi köze a szövegértési problémákhoz?
Az én tanárnőm, az I. László Gimnáziumban sem szerette a
nyelvtant, de kötelességből megtartotta. Gyorsan túlestünk rajta,
elmondta a lényeget, lediktálta a vázlatot, mondta, hogy tanuljuk meg,
azután következett az élmény: valamit alkossunk stb.
Ez lenne a minimum.
Persze vannak más magyartanárok is, hiszen több nyelvhelyességi,
helyesírási, retorikai versenyen veszek részt, és ott olyan diákok
vannak, akiket felkészítettek.
Más:
Az automatikus tárgyeset egy játék - valamilyen filmből származik.
Nem kell kitenni a -t tárgyragot, mert úgyis érthető. "Nem kell kitenni
a -t tárgyrag0, mert úgy is érthető." De majd akad valaki, aki jobban
rávilágít. BG
Hamarosan nyelvújító mozgalmat indítunk ehelyt. |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Mi
az? Én még nem hallottam róla... Hogy is hallottam volna, ha hetek -
mit hetek, hónapok - óta alig volt nyelvtan órám, mert ugyanaz tanítja,
és mindig irodalmat tart helyette (egymás után lenne az irodalom és a
nyelvtan). Nagyon szeretem az irodalmat, de azért az kicsit durva hogy
több mint egy hónapja nem volt nyelvtanunk, és azt sem tudom, most
egyáltalán hol tartunk... :( Úgyhogy egy-két nyelvtan lecke jól jön :)
Szóval mi is az? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Marci, kösz az adalékot!
- Pistike, mondj, légyszíves két névmást!
- Ki? Én?
Hallottatok az automatikus tárgyesetről? Mi az? |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
Bocsánat, nem teljesen a tárgyhoz tartozik, de gut-besser-gösseres történetről jutott eszembe.
Nálunk az egyetemen a dékán bácsinál vizsgázott valami gépész
gyerek géptanból. Amúgy sem volt túlságosan sikeres a vizsga, de ennek
ellenére kapott egy mentőkérdést:
- Sorolja fel a négy ütemet!
- Gyújt, sűrít, lenntart, kipufog.
- Mi volt a harmadik?
- Lenntart.
:)
Ugye mindenki hallotta Sub Bass Monster örökbecsű, 4 ütem című
nótáját. Abban tényleg ez volt a refrén, viszont sokkal inkább szólt a
füvezésről, mint a négyütemű motorokról. Azóta se végzett a srác
nálunk, gyanítom nem is nagyon fog. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
| Ehhez
a szövegértés témához kapcsolódik a TANULMÁNYOK rovatban található
Kommunikációs létformák című előadásom. Ezt a Szöveg/félre/értés
konferencián már elmondtam. Ennek annyi a pedagógiai vonatkozása, hogy
a körülöttünk lévő kommunikációs "tér" átalakult, de erről nem vesz
tudomást az oktatást, a gyerekek viszont ebben nőnek fel. Szerintem ez
is oka lehet a szövegértési problémáknak. BG |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Megdöbbentő
adatok. A legnagyobb probléma viszont az, hogy akit a legjobban érint a
dolog, általában fel sem fogja, hogy ez gond! Mit érdekli őt, ha neki
van az osztályban a "legmenőbb dumája", ha ragadnak rá a (hozzá
hasonlóan "intelligens") pasik/csajok, ha az "ősök" le sem sz**ják,
mikor és mit csinál... "Tanulás, egyetem? Hogy én is öltönyös balf*sz
legyek?? Á, bazzeg, ez nagyon tré..." Hát ez a baj. Én is megdöbbentem
az "átlag" értelmi színvonalán nemrég... amikor a hangján is hallani,
hogy unintelligens. Komolyan, és ez nagyon rossz érzés... még
szerencse, hogy vannak olyanok is, akikre a Zsolti által említett
problémák nem igazak. Csak sajnos nem elegen... és még csak nem is
sokan. |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
Elhatároztam, hogy széllel szemben fogok PISA-lni!
Van egy nagyon fontos téma, amiről szeretném, ha zengene ez a
honlap, ha már önmagát az impresszumban "a holnap újságíróinak
honlapjaként" azonosítja.
A téma a PISA-jelentés, az a nemzetközi felmérés, ami azt
vizsgálta, hogy mennyit tudnak az adott országok diákjai, illetve
főképp azt, hogy tudják-e alkalmazni, használni a tudásukat.
Írt erről Balázs Géza is a fórumban (és nyilatkozott nekem az
InfoRádióban), s van róla egy cikk a címlapon is. Olvassátok el,
gondolkodjatok el rajta.
A cikk alá belinkeltem a téma összes cikkét tartalmazó Hírkereső-válogatást is nektek.
Írjátok meg a véleményeteket, mert ez a jelentés, bizony, jól lehúz benneteket, kedves diák olvasók.
Azt mondja például, hogy 48 százalékotok képtelen megérteni egy menetrendet, vagy kitölteni egy űrlapot.
Ha tudtok olvasni, nem értitek meg, amit olvastok.
Ha megértitek a matematikát, nem tudjátok használni a mindennapi életben.
Sokat tanultok, de azonnal el is felejtetitek.
Hogy nem érdekel benneteket semmi.
Nem vagytok életrevalók, még a mexikóiak is jobbak nálatok.
No? Igaz ez?
Hallgatás beleegyezés! |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Ma
hallottam egy órán a reklámok nyelvi (idegennyelvi) hatására. Ugye
ismerjük: Gut, besser, Gösser. Egy diák a németórán. Fokozza a gut
melléknevet: gut, besser, gösser.
G. |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
A
tegnapi (szerdai) sajtó tette közzé a legújabb PISA, azonbelül
szövegértési képességeket. Táblázatok mutatják (pl. Népszabadság) a
szövegértésben elfoglalt, igen szomorú helyünket. Előbb
tanulmányozzátok, ti is próbáljátok meg az adatokat vallatni, azután én
is hozzászólok. Már a korábbi PISA-jelentés alapján szerveztem egy
konferenciát 2003-ban, Szöveg/félre/értés címmel, s ott kerestük az
okokat. Nem egy ok van! És lehet, hogy az egészet komplexebben kell
látni. Fontos az együttműködésetek.
Egyébként én sem állok távol attól a summás megállapításról,
amelyet honlapunk is tartalmaz (egy könyv bemutatója kapcsán):
Összeomlott a magyar iskolarendszer.
Ha így van, ha ilyen jelek vannak, akkor elég nagy a baj!
Géza |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
A
magyar diák nem tud olvasni, ha tud, fogalma sincs, mit olvas, mert nem
érti. Ezt nem én mondom, hanem már harmadjára egy világméretű
OECD-felmérés, a PISA mutatja.
Na, ez miért van?
Kisherczeg |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Túl sok minden történik itt egyszerre, csak néhányra válaszolok:
T-Mobile - témobil a kiejtése - van ui. olyan "alapelv", hogy ha
nincs valami más ok, akkor az idegen szavakat mondjuk magyarul.
Gondoljunk a jó "öreg" USA-ra!
De az valóban kacifántos kérdés, hogy látjuk ezt el -s képzővel! A Nyelvtudományi Intézet egy hónapja őrjöng rajta, szerintem:
t-mobile-os,
de vannak más megoldások is.
Mind írásban, mind ejtésben azért javasoljuk a magyar formát, mert
az egyszerűbb, könnyebbé teszi a kommunikációt. Tehát: témobilos az
ismerősöm. De ez azért egy kis tréfa akart lenni.
Örülök, hogy van egy fórum, ahol ilyesmiről beszélünk! Géza |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
| Ha már itt tartunk: témobil, tímobájl esetleg témobájl? |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
Ha a lavina egyszer elindul... :)
Szerintem alapvető problémánk az idegen szavak kiejtés szerinti
átvételénél (most részint magam ellen fogok beszélni, meg nem is), hogy
gyakran nem egyértelmű a kiejtésük: jazz - dzsessz/dzsezz, juice -
dzsúsz/dzsúz. (Utóbbi problémáját a djuice bevezető kampánya próbálta
vicces formában érzékeltetni.) Ha tehát a project írásmódja nem is lesz
garantálhatóan prodzsekt, kiejtésben szinte biztos, hogy dzsé hangot
fogunk mondani. Mivel a Te példáid többségét s dzs-vel ejtjük, ezért
ebben egyetértünk, szerintem.
Elrettentő példaként említem meg, hogy az Értelmező Kéziszótár a
joker-t így hozza: dzsóker. Ezt még én is túlzásnak érzem, de lehet
hogy egyszerűbb "csúnyán" leírni és aszerint mondani, mintsem j-vel
írni, és dzs-vel kiejteni (bár, ki tudja...).
Kicsit körülnéztem a Google háza táján, és az alábbi találati
arányokra bukkantam a magyar oldalak közt keresve: projekt - 460 ezer,
project - 213 ezer (bár főleg angol nyelvű környezetben, így ez nem
teljesen reális), prodzsekt - 4280 előfordulás, míg a renitens
"prodzsect"-re csak egyetlen oldalt dobott ki. :)
Apropó, azt hiszem, ezzel találtunk is egy témát a következő Helyesen-forgatáshoz. :) Vagy Szótár. Vagy mi. |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| jammelés
(abban az értelemben, amikor zenészek zenélnek), joker, bungee jumping
(és nem bandzsi dzsamping), joint (ugyan erre létezik a magyar
"spangli"), de én pl a dzsessz-t is jazz-nek írom és ejtem!! na jó,
mondjuk te többet találtál... de sok mindenben tényleg lusták vagyunk! |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
Pedig nem vagyunk lusták leírni azt, hogy: dzsem, dzseki, dzsessz, dzsinn, dzsip, dzsungel, dzsúsz.
Ellenben még nem olvastam leírva hogy: jem, jeki, jezz, jinn, jipp, jungel, júsz (kiejtve sem :) ).
Tehát olyan lusták mégsem lehetünk. ;)
Az ellenpéldákat pedig várom a másik oldaltól! :) |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Nem,
az szerintem lehetetlen, hogy dzs-vel írják... á, ahhoz túl lusták az
emberek. Meg akkor már inkább projekt... Ezzel szerintem valahogy úgy
van a magyar, hogy projektnek írja és prodzsektnek ejti... |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
Úgy
tűnik, bele kell törődnünk, hogy szívesebben használunk sznobságból
idegen szavakat. Valamiért azt hisszük, hogy a "prodzsektor" jobb és
drágább, mint a "kivetítő" (a "projektor" valahol a kettő között van).
Pedig nem.
Ügyfeleinknek is szívesebben mutogatjuk projectjeinket, mint
munkáinkat – természetesen szigorúan "prodzsektnek" mondva, hogy a
kliensünk még véletlenül se higgye azt, hogy kezdők vagyunk...
A magyar megfelelő tekintetében Eszterrel értek egyet, mivel az én
kezem közül is került már ki jó néhány projekt. A projekt tehát több
mint terv, mivel a folyamatban levő és a már befejezett munkát is
hívhatjuk így.
Kiejtés: ha muszáj, akkor "prodzsektnek" mondom, a "projekt" nem áll a számra.
Leírás: projektnek írnám, bár ezt pont nem lehet "prodzsektnek" ejteni. No de sebaj, ezért is szép a magyar. :)
(Egyébként valószínűnek tartom, hogy a dzs-vel történő írásmód a magyarosodás miatt el fog terjedni.) |
|
|
|
|
Szalagyi Dorina
regisztrált felhasználó
|
| Köszi, Géza! Legalább ezzel is okosabb lettem! |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Hmm..
szerintem a terv az még csak terv (ajjaj, remélem, mindenki érti, mire
gondolok...), míg a "projekt" magát a megvalósítást is magában
foglalja. (Szerintem. Szerintem?? Miért "Szerintem"???) |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Könyörgés
könyörög - tárgyatlan, alanyi ragozású ige, vagyis: könyörgök, könyörögsz, könyörög...
Elterjedt azonban a könyörgöm forma az ikes igék 1. sz. 1. személyű -m végződésének analógiájára: könyörgöm.
Hasonló ehhez: esdeklem.
Mi lehet az oka? Talán a "jobb" hangzás, az ikes igéket talán (!)
jobb hangzásúnak, emelkedettebben érzik. Eszek egy kis kenyeret
(iktelen), Eszem egy kis kenyeret (ikes). Nincs mit tenni, a könyörgöm
állandósult, aki pontos akar lenni, könyörgök-öt mond, aki nem akar
kiválni, azt mondja: könyörgöm.
Projekt
A helyesírása ez, fölösleges az angolos ejtés. Helyettesíthető
valóban nagyon sok szóval, én leginkább a terv szót modom helyette - de
arra azt mondják az okosok, hogy a terv nem projekt. Pedig:
- a DUE-ban megvalósítottunk egy projektet/tervet, megújítottuk a honlapot. (nem mindegy?)
Folyamattervnek, nagytervnek akarták magyarítani. Eddig nem jött be.
Graffitis nemkívánatos
(Elkészült az új szegedi egyetemi központ) Népszabadság, ma, dec. 6.
Az RTL-klub "szerintem-es", -s képzős filmbeharangozója teljes
siker. A DUE Tallózót emiatt kapták/olvasták ki a kezemből a buszon.
Nekem is tetszik. Ugye volt először a filmszlengben a "kardozós-baszós"
film, ez kezedett el szaporodni. Az -s képző bírja. De van még benne
valami. Rátok bízom a megfejtést.
Ma viszont már a Népszabi címében is megjelenik: tehát továbbmegy.
A cikk a 8 mrd forintért épült óriási szegedi egyetemi könyvtárat
mutatja be. A graffitisek ellen kamerákkal védekeznek - grafittis
nemkívántos a könyvtár.
Ez pedig egy nyelvészkedős-gézás oldal lesz.
Na, mi ebben nyelvi humor? Behívtak ezzel kapcsolatban holnap
reggel az RTL-be, de nem megyek. (Nekik elfoglaltságra hivatkoztam,
pedig az ok: hozzájuk soha.)
Géza |
|
|
|
|
László Jenő Csaba
regisztrált felhasználó
|
| Mit
szóltok a projekthez? Engem idegesít, hogy minden projekt/project. Pár
hete belenéztem a Hollandiából közvetített dominós
volágrekord-kísérletbe. Ott például projectnek nevezték az egyes
dominóképeket, mutatványokat. Azért, mert a külföldi szervezők úgy
nevezik, nekünk miért kell? Itt tökéletes lett volna az idegen projekt
helyett a kép, mutatvány, látvány stb. De projektről beszélt egy
hónappal ezelőtt az MTV reggeli műsorában egy modell, amikor a 2005-ös
falinaptárát mutatta be a közönségnek. Miért nem lett volna jobb szó a
munka, terv stb. Vagy csak engem idegesít ez a kifejezés? Egyáltalán
hogy írjuk (project vagy projekt) és hogy mondjuk (projekt vagy
prodzsekt)? |
|
|
|
|
Szalagyi Dorina
regisztrált felhasználó
|
| Köszi, Marci!:) |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
| Ha
jól tudom, akkor ez a tárgyas és az alanyi ragozósdival van
összefüggésben. Mivel ez alanyi ragozás, így "m"-re kell végződnie,
mert például azt mondom, hogy "könyörgöm valamiért" (alanyi) és nem
"könyörgöm azt" (tárgyas). Persze van biztos ezer kivétel, meg nem is
voltam túl szakszerű, szóval biztos vagyok benne, hogy Géza okosabbakat
fog erről mondani. :) |
|
|
|
|
Papp-Kuster Ádám
site admin
|
| Megbillogozásunk elkerülése végett a téma leírását magyarosítottuk. Köszönjük, Eszter, jogos volt az észrevétel! :) |
|
|
|
|
Szalagyi Dorina
regisztrált felhasználó
|
Sziasztok!
Remélem mindenki jó egészségnek örvend!
Géza, figyelj, te erre biztosan tudsz nekem válaszolni: a padomra
egy ige egyes szám első személyben kétféle módon van felírva:
"Könyörgök!" és "Könyörgöm!". Most akkor melyik a helyes forma? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
Jó
szempontokat hoztatok, de... Meglátásom szerint, ha egy új szóról
azonnal elkezdünk "filozofálni", nekem ez jut róla eszembe, ez nem
pontos fordítás, ez rövidebb, ez hosszabb, mint az eredeti, akkor
biztos halálra van ítélve. A spray-re ugye nem tudtok szót. Lett volna
a 60-as években a permet. Erre Tabi László (akkori neves humorista) azt
írta: Két nő beszélget: - Bac/Bak permettel bepermetezem magam. - - Jó
nagy rögöhés lett belőle, s azóta senki nem tudja kiejteni, leírni,
toldalékolni:
spré - szpré - spéj - szpréj - spray
sprayjel - spray-vel, szprével, szpréjjel.
Ez jó mulatság...
Géza |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
Érdekes.. de legalább magyar(os) szó.
Kisherczeg, szerintem ez csak neked jutott eszedbe! :) Közösítés
egyébként nem LENNE rossz, de már valóban nincs semmi problémás vagy
furcsa a kommunikáció szóval sem... és gondoljunk csak bele, hogy
hangzana, hogy "angol-köz"-re szeretnék majd menni? Az "angol-komm"
nekem természetesebb... itt persze bejön egy másik téma, a rövidítgetés
is...
MÁS: most veszem észre, hogy a TÉMA leírása: "Nyelvi kérdésekkel,
elsősorban a sajtónyelvvel foglalkozó topic." Ugye ezt nem gondoljuk
komolyan??? Vagy én írtam volna így, amikor a témát javasoltam??
Ajjaj... szerintem javítsátok ki... :) mondjuk arra, hogy "téma".
Sokkal szebb, nem?
|
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
Én
legjobban azon csodálkozom, hogy úgy honosodnak meg idegen kifejezések
kis hazánkban néha, hogy semmi köze sincs az eredeti jelentéshez. Itt
van pl. a bázisugrás szó. A bázisugrók ugye azok az emberek, akik
épületekről, antennákról, viaduktokról és (föld)szakadékok tetejéről
ugrálgatnak ejtőernyővel. Angolul a BASE jump eredetileg egy mozaikszó,
mégpedig a Buliding, Antenna, Span és Earth szavakból. Mi meg
bázisugrásnak mondjuk... Persze ha azt nézzük, ők is bázisugrának
mondják odakint, mert tulajdonképpen ezt jelenti így összevonva. De
azért elgondolkodtató dolog ez.
Vajon ki miatt honosodnak meg ilyen formában a szavak? Mi a nép,
szájhagyomány útján? Vagy esetleg az újságírók? Vagy a bázisugrók?
Kíváncsi vagyok, mit gondoltok erről. |
|
|
|
|
Herczeg Zsolt
felelős szerkesztő
|
A közösítés szerintem nem jó, mert mindenki röhögni, fog, ugyanis a "közösülés" ugrik be róla. Vagy csak nekem? :-)
Egyébként pedig érdekesnek tartom, hogy az alkalmi vagy profi
nyelvújítók sokszor olyan szavakat akarnak magyarítani, amikkel (ma
már) nincs gond. A kommunikáció szerintem már beépült. Annyi van még,
amivel nem tudunk mit kezdeni, nem tudjuk, hogy kell írni! Tessék
azokkal foglalkozni, kérjük szépen, mi, újságírók!
Vagy jó lenne, ha hozzáértő, tekintélyes szakemberek segítenék az
újságírókat abban is, hogy például a cigány az lehet cigány a sajtóban,
vagy illik romázni? |
|
|
|
|
Dr. Balázs Géza
alelnök
|
A
kommunikáció szóra egy filozófus (!) javasolja a közösítés szót. Elsőre
elég furcsa. De a kommunikáció ellentétére, az exkommunikációra
használjuk a kiközösítést. Miért ne?
Az elmúlt héten Miskolctapolcán rendeztük meg az Ifjú nyelvművelők
konferenciáját. Nagyon tartalmas két nap volt. Jövőre folytatjuk. A DUE
Hírekben közzé is tettem a konferencia tényét, de innen, a DUE-ból
senki nem jelentkezett rá. Pedig érdemes lett volna.
Talán jövőre.
Majd néha benézek ide, ha nyelvészkedtek, igyekszem hozzászólni. Géza |
|
|
|
|
Kovács Eszter
rovatszerkesztő
|
| Köszönjük a témát :) |
|
|
|
|
Bocz Márton
site admin
|
| Várjuk az üzeneteket! |
|
|
|
|
|
1 |
| |
|
|
|
