www.e-nyelv.hu

cseszter · Csatlakozott: 2006.02.13. Hétfő 11:29 Hozzászólások: 1

Tisztelt Manyszi!

Ma délelőtt a Kossuth Rádió Napközben c. műsorában hallottam Önökről. Nagyon tetszik, hogy helyesírási tanácsot lehet kérni bizonytalanság esetén. Elhangzott egy idézet valamelyik tv csatornán használatos figyelmeztetésről, amely valahogy igy hangzik: Következő műsorunk megtekintését...... Ez a figyelmeztetés 5 hibát tartalmaz, hallottam a műsorban. Sajnos a végét nem hallottam. Szeretném megtudni milyen hibákat találtak a mondatban.

Köszönettel, Cseszter

balazsge

Pisti · Elküldve: Szer. Feb. 15, 2006 12:44 pm Hozzászólás témája:

Tisztelt Balázs Géza!

Ön ezt írja:

balazsge · Elküldve: Pént. Feb. 17, 2006 11:46 am Hozzászólás témája:

Kedves "Cseszter" (ha megadna valami nevet, egyszerűbb lenne):
Először is köszönöm tartalmas hozzászólását, véleményét. Sokban segít ahhoz, hogy véleményemet pontosabban, érvrendszeremet világosabban fejtsem ki. Más dolgokat félreért vagy nem ért.
Pedig igyekeztem didaktikusan összefoglalni a véleményemet. Kérem, olvassa el még egyszer a két mondatot (az egyik a mindennap, sokszor rossz hangsúlyozással hallható, a második az általam javított):
„Következő műsorunk megtekintése 12 éven aluliak számára csak nagykorú *felügyelete mellett ajánlott!” (*mondathangsúly)
„A következő műsorunkat 12 évnél fiatalabbaknak csak *nagykorú felügyeletével ajánljuk!”
Ezek után röviden még egyszer összefoglalom a gondolataimat:
A hivataloskodó és passzív szerkezetet jelentő befejezett melléknévi igenévi állítmány helyett cselekvő igét javasoltam. A terjengős (analitikus) megtekintése ajánlott helyett azt, hogy ajánljuk. Elhagytunk egy újabb terjengős formát: a műsorunk megtekintése szerkezetet, hiszen egyszerűbben is mondhatjuk: műsorunkat. Egyszerűsítettünk további két terjengős kifejezést, névutós szerkezetet: aluliak számára, felügyelete mellett: aluliaknak, felügyeletével, ráadásul az egyiket magyarosabbra is cseréltük: fiatalabbaknak.
Kérdésem, hogy a két mondat között Ön észlel-e különbséget, s ha igen, akkor az mi?
Azért kérdezem, mert csak ekkor van értelme a további magyarázatnak.
Ha nem észlelne különbséget, avagy azt elhanyagolhatónak véli, akkor (hogy egy újabb kérdést megtakarítsunk) a személyi jövedelemadó-bevallásának útmutatójából (magyarázatából) kimásolom Önnek a következő részt, s kérdezem, hogy ebből következik-e valami az Ön számára (természetesen a fentiekkel összefüggésben):

"A természetbeni juttatások közül adómentes: … az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző 60 és az azt követő 30 napon belül tankönyv, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évi 10 ezer forint értéket meg nem haladóan juttat (adómentes iskolakezdési támogatás)…"

Érdeklődve várom a véleményét!
BG

Pisti · Elküldve: Pént. Feb. 17, 2006 11:11 pm Hozzászólás témája:

Tisztelt Balázs Géza!

Rájöttem, hogy mi az igazi problémám. A kulcsszó: figyelem.

Ha Ön figyelmesen olvasta volna el a hozzászólásomat, akkor nem keverne össze "cseszter"-rel. Fogalmam sincs, ki lehet ő, én Pisti vagyok.

Ha Ön figyelmesen olvasta volna el a hozzászólásomat, akkor észrevette volna, hogy 5, azaz ÖT pontban megfogalmazott kérdéseimre szerettem volna választ kapni Öntől. Egyáltalán nem gondolom, hogy az én véleményemet ne lehetne kritizálni, megvitatni. Ön azonban meg sem próbált a felvetéseimre válaszolni, csak ismételte magát. Megtisztelt volna, ha veszi a fáradságot, és reagál rájuk. Vagy esetleg ez már a fizetős szaktanácsadás kategóriájába tartozik? Komolyan mondom, nagyon elszomorított.

Cserébe valószínűleg én is el fogom Önt szomorítani, mert az első két mondattal kapcsolatban nyelvhelyességi szempontból nem érzek különbséget. Stílusbeli különbséget persze látok köztük. Ön emiatt nyilván azt gondolja majd, hogy sérült, romlott, meglehetősen gyatra állapotban van a nyelvérzékem. Pedig nekem is a magyar az anyanyelvem. Különbséget tudok tenni érthető és érthetetlen mondatok között.

Az szja-útmutatóból idézett mondatot is érteni vélem. Megint csak úgy gondolom, aki figyelmesen, többször elolvassa, az meg fogja érteni. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy EZT a hosszú mondatot esetleg ne lehetne átfogalmazva valamivel áttekinthetőbbé tenni. Minden stílusréteg nyelvhasználatának, így a hivatalos stílusnak is lehetnek ilyesféle problémái.

Csakhogy a mi beszélgetésünk nem erről a mondatról szólt (volna), és az imént mondottak miatt igazságtalan ezt párhuzamba állítani a figyelmeztető mondattal. Ha ez egy vitában fordul elő, akkor azt magyarul "csúsztatás"-nak nevezik.

Egyébként erről az adózásról szóló mondatról az jut még eszembe, hogy rendkívül sajnálatos, ha valaki az adófizetők pénzéből fenntartott szakértői tevékenységének elméleti hátteréről nem hajlandó a saját nyilvános fórumán vitatkozni másokkal.

Ha tehát Ön szerint minden ilyen esetben a nyelvérzék alapján, a helyesség/helytelenség dimenziójában alkotott értékítélet a kiindulópont, akkor le is zárhatjuk a "beszélgetést", mert nekem ebben a konkrét esetben nincsenek ilyen sugallataim. Akkor lényegtelen, hogy félreértettem-e valamit (Ön azt állítja, hogy igen, de nem mondja meg, hogy mit.) Mint ahogy az is lényegtelen, hogy Ön ad-e további "magyarázatot" vagy sem.

Üdvözlettel:
a 12 éven felüli Pisti

balazsge · Elküldve: Hétf. Feb. 20, 2006 10:26 am Hozzászólás témája:

Kedves Pisti!
Először is elnézést a téves megszólításért. Nem vagyok gyakori fórumlátogató, s bevallom, kollégáimmal egy kicsit harcban is állok a fórum technikai túlbonyolultsága miatt. Mint látja, vannak más hátrányaim is.
Fogok válaszolni a kérdéseire. Mindig, minden kérdésre válaszolok.
De mielőtt megtenném, kigyűjtöttem a leveleiből a velem kapcsolatos állításokat:
- figyelmetlen,
- elszomorító,
- "súlyosan problémás",
- prekoncepciós: eleve elítéli az Ön nyelvérzékét,
- csúsztat stb.
Mondja, azt gondolja, hogy ez konstruktív beszédmód? Vagy az internetes fórumokon ez a módi?
Hogy nem azonnal és kimerítően válaszolok, annak az az oka, hogy nincs otthon internetem, feladataim elvégzése után, szabadidőmben válaszolgatok.
De a fórum attól is fórum, hogy mások is beleszólhatnak.
Üdvözli (minden prekoncepció nélkül): BG

Akadékos

Tisztelt Balázs Géza!

Azt szeretném kérdezni, miért gondolja Ön, hogy ha valamit kétszer mondunk el, akkor érthetőbb (sőt talán igazabb is) lesz, mint ha csak egyszer mondjuk el. Pisti itt mondott valamit, és nem azt, hogy nem értette meg, amit Ön válaszolt Cseszternek, hanem azt, hogy nem ért egyet az Ön véleményével, és bizonyos dolgok tisztázását kérte Öntől. Erre Ön megint megírta neki azt, amit ő már egyszer olvasott. Ezt azért jegyzem meg itt az elején, hogy ha esetleg nekem is szeretne válaszolni, ezt szíveskedjék figyelembe venni.

Szerintem a „Következő műsorunk megtekintése 12 éven aluliak számára csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott!” mondat magyarul van, összesen annyi baja van, hogy pont helyett felkiáltójel van a végén, erről viszont nem az tehet, aki ezt a tévében bemondta, hanem aki így jegyezte le. Nem azt mondom, hogy nem lehet ezt másképp is elmondani magyarul, vagy hogy ennél jobb megoldást el sem lehet képzelni, csak azt, hogy így sem rossz.

Az Ön kifogásai a következők:

1. Rossz a hangsúlyozása, mert a „felügyelete” nem kellene hogy hangsúlyos legyen. Ez az én nyelvérzékem szerint legalábbis vitatható, ha nem egyenesen téves. Mikor a bemondó a „felügyelete” szót is hangsúlyosabban ejti, valószínűleg tudja, miért teszi. Hiszen ha csak a „nagykorú”-t hangsúlyozná, a következő szót meg egyáltalán nem, az megnehezítené a megértést, mert akkor a hallgató a „nagykorú”-t első hallásra a „felügyelete” minőségjelzőjeként próbálná értelmezni, nem birtokos jelzőjeként, és majd csak azután értelmezné át úgy, ahogy kell, miután rájönne, hogy a „nagykorú felügyelet” értelmetlenség. Továbbá azért is hangsúlyoznia kell a bemondónak a „felügyeleté”-t, mert ez fontos eleme a mondatnak: a nagykorú ne csak jelen legyen, hanem figyeljen is oda arra, amit a gyerek a tévében lát. Vagyis nemcsak a nagykorúság a „döntő szempont”, ahogy Ön írja (de ahogy én nem írnám), hanem bizony a felügyelet is. Ezzel folytatja: „Ha ugyanis a felügyelete szót hangsúlyozzuk, az mintegy valami másnak a tagadását fejezné ki, pl. nagykorú felügyelete, nem társasága.” Ha itt azt, hogy „társasága”, kicseréljük arra, hogy „jelenléte”, akkor éppen azt fogja mondani, amit én is.

2. A továbbiakban azt írja: „a mai médiavilágban egyre kevésbé tudhatjuk [...], hogy milyen állapotban vannak az egyes mondatrészek.” De hát a médiavilágon kívül lehet ezt tudni? Mit jelent az, hogy a mondatrészek valamilyen állapotban vannak? Egyáltalán: van-e ennek értelme? Ön úgy látja, hogy ebben a „kis feliratban” (de ha felirat, akkor meg hogy lehet neki rossz hangsúlya?) „gyatra (sérült) állapotban leledzenek”, mert kettő is névutóval van kifejezve („aluliak számára”, „felügyelete mellett”). De miért lenne ez baj? Mi azt tanultuk az iskolában, hogy a magyar nyelv egyik jellegzetessége, hogy névutók vannak benne, nem prepozíciók, mint az angolban például. Ön azért javasolna mást, mert – mint írja – „Mondhatnánk egyszerűbben (de minek): aluliaknak, felügyelettel vagy felügyeletével.” Tényleg: de minek? Hiszen az elmarasztalt formák is magyarul vannak. És mit jelent az, hogy „egyszerűbben”? Melyik itt az egyszerűbb? Szerintem a névutós forma. Ti. ott egyszerűen hozzáillesztjük a névutót a főnévhez, és kész. A rag esetében emellett még a magánhangzó-illeszkedés szabályát is alkalmaznunk kell (felügyeletévEl, nem felügyeletévAl), és a szótő végén az -e-t is -é-re kell cserélnünk (felügyeletÉvel). A ragos forma tehát nem egyszerűbb, csak rövidebb. És akkor az a kérdésem, hogy nyelvhelyességi szempontból miért baj az, ha valaki egy rövidebb forma helyett egy teljesen szabályos hosszabb formával él, ha neki úgy egyszerűbb?

3. A következő kifogásolt kifejezést megint az egyszerűségre hivatkozva marasztalja el: „Azt a szerkezetet, hogy »tizenkét éven aluliak számára« a magyar nyelv egyszerűbben is képes kifejezni: »tizenkét évnél fiatalabbaknak«.” Lehet, hogy így van, de attól a másik még nem lesz rossz. Sőt szerintem az a jobbik. Mert mi azon, hogy „fiatal”, általában nem a 12 éven aluliakat szoktuk érteni (őket még gyermekeknek hívjuk), hanem inkább a 12 év fölöttieket. Aki a magyar nyelvnek az ilyen finomságait is érzi, az valószínűleg inkább az Ön által elmarasztalt kifejezést választja, csak hogy ne használja a „fiatal” szót olyan értelemben, ami bizonyos mértékben ellenkezik a szó általánosabb jelentésével. Ha már mindenáron (sőt bármi áron) javítani akarjuk ezt a mondatot, akár rászorul, akár nem, akkor szerencsésebb lett volna azt javasolni, hogy „kisebbek”, ez jobban közelített volna ahhoz, ahogy ezt mondani szoktuk. És akkor pedig már inkább „12 évesnél”, nem „12 évnél” kisebbek, hiszen életkort életkorhoz viszonyítunk, nem évek számához, azt pedig magyarul így mondjuk: „12 éves vagyok”, nem „12 év vagyok”. (Vagyis szerintem az Ön által ajánlott „tizenkét évnél fiatalabb” helytelen, mert magyarul ezt „tizenkét évesnél fiatalabb”-nak szoktuk mondani, illetve „tizenkét évesnél kisebb”-nek.) Ami pedig az egyszerűséget illeti, a „tizenkét éven aluli” szerintem lényegesen egyszerűbb, és ráadásul még rövidebb is, mint a „tizenkét évesnél fiatalabb”, amely az előbbihez képest annyira bonyolult szerkezetű, hogy lám, még Önnek sem sikerült eltalálnia a helyes formáját. (Az előbbit senki sem szokta elvéteni.)

4. Az Ön következő kifogását érteni értem, de az érveit nehezen hiszem el. Helyteleníti a „befejezett [melléknévi] igenévi állítmány” használatát a mondatban („ajánlott”). Mit mondjak, nekem sem tetszik különösebben, én is szívesebben hallanám helyette az „ajánljuk” formát, mert közvetlenebb, barátságosabb, személyesebb, kevésbé távolságtartó. De ezért hallanám szívesebben, nem nyelvhelyességi meggondolásból. Ugyanis tetszik, nem tetszik, az „ajánlott” mint állítmány bizony magyarul van, még ha érzik is rajta a hivatali irodaszag. Ön szerint csak „[A]kkor használjuk helyesen a befejezett melléknévi igenevet állítmányként, ha igei jellege már elhomályosult. Például: »Legyen áldott az Úr neve!«” Ezzel kapcsolatban azt szeretném megkérdezni, hogy ezt úgy értsem, hogy az „áld” igei értelme már el van homályosulva? Abban is, hogy „Áldjuk az Úr nevét”? Vagy mit szól Ön ahhoz, ha idősebb rokonom így panaszkodik: „Megvolnék, gyerekem, csak nagyon dagad a lábam, nézd meg, most is milyen dagadt!” Az elején még megvolt az igei jelentés, és mire a mondat végére értünk, már elhomályosult? Mert azt nem hinném, hogy ebben bárki is találhatna valami kivetnivalót. Egyáltalán: ki, mikor és milyen nyelvi tények alapján állapította meg ezt a szabályt? Vagy az ilyen szabályokat csak úgy kitalálják valakik? Erre azért szeretnék választ kapni, mert a kívülállók ezekről a kulisszatitkokról nem sokat tudhatnak, és azért időnként egy-egy ilyen szabály kíváncsivá teszi az embert.
Vagy ott a másik mondata: „Eb sétáltatása megengedett.” Nekem sem tetszik, miért is tetszene? De amit Ön ajánl helyette, azt sem hallanám szívesen. Azt írja: „Az idézett mondatok helyesen (de még mindig hivatalosan) így hangoznának: [...] Eb sétáltatása meg van engedve. De mondhatnánk a határozói igeneves szerkezetet elkerülve az élőbeszédre jobban jellemző cselekvő módban is: [...] A kutyasétáltatást engedélyezték.” Itt három dolgot nem értek. Az első, hogy miért kellene elkerülnünk a határozói igeneves szerkezet használatát. Az, hogy „meg van engedve”, szerintem teljesen rendben van, nem azt kellene elkerülni, hanem azt a kényszeredett szerencsétlenséget a mondat elején, hogy „Eb sétáltatása”, ami pedig amúgy biztosan helyes, ha még Ön is annak tartja. A második az, hogy nekünk az iskolában még azt tanították, hogy van kijelentő mód, feltételes mód, felszólító mód, cselekvő módról akkor még nem hallottunk, tehát megkérdezném, hogy azóta lett-e, hiszen a tudomány változik idővel. A harmadik pedig az, hogy hogy kerülhet ide javaslatként az a mondat, hogy „A kutyasétáltatást engedélyezték”, mikor ez egészen mást jelent, mint az előző kettő. Amazok arról szólnak, hogy ez meg van engedve, szabad, ez meg arról számol be, hogy valakik valahol (most frissiben) hoztak egy olyan döntést, hogy ezentúl szabad kutyát sétáltatni. Tessék csak ezt egy táblára felírva elképzelni valamelyik park bejáratánál! Mit értenének abból a járókelők? Számomra meglepő, hogy Ön itt különböző változatokat javasolt, csak azt az egyet nem, amelyik pedig legtöbb ép nyelvérzékű magyarnak legelőször jutna eszébe: „Itt [vagy ezen a helyen, ebben a parkban stb.] szabad kutyát sétáltatni.”

5. Ön szerint „a mondatkezdő névelő hiánya is a hivatalos nyelvhasználatra emlékeztet”, ezért azt, hogy „Következő műsorunkat” erre „javítja”: „A következő műsorunkat”. Pedig szerintem sokkal jobb az eredeti. Ti. a „műsorunkat” birtokos személyragos főnév, ilyenkor pedig a névelőt gyakran el szoktuk hagyni, mégpedig, ha hinni lehet a Nyelvművelő Kézikönyvnek, elsősorban „az igényesebb, írott nyelvben” (I. 79). Márpedig ez a mondat az igényesebb nyelvhez tartozik, vagy legalábbis ahhoz tartozott a „javítások” előtt. Vajon kit emlékeztetne a hivatalos nyelvhasználatra az, hogy „Hazádnak rendületlenül...”? Vagy „javítsuk ki” ezt is „A hazádnak”-ra?

Kíváncsian várom én is a válaszait.
Üdvözlettel,
Akadékos

Pisti · Elküldve: Hétf. Feb. 20, 2006 10:12 pm Hozzászólás témája:

Tisztelt Balázs Géza!

Nem terveztem már több hozzászólást, de most mégis védekeznem kell az Ön vitastílusommal kapcsolatban tett megjegyzései miatt, amelyek destruktív hajlamúnak, vagy legalábbis konstruktív eszmecserére képtelennek állítanak be.

Higgye el, ez távol áll tőlem. Sőt, nekem úgy tűnik, ez sokkal inkább Önre jellemző. Nem akarok személyeskedni, egyszerűen csak tényszerű próbálok lenni. Először is, ha - ahogy írja - általában kevés ideje van a válaszolásra, akkor talán nem kellett volna egy olyan hozzászólással indítania a beszélgetésünket, aminek semmi köze a kérdéseimhez. Megjegyzem, ez a hozzászólása annyira kioktató stílusú volt, hogy tényleg elszomorított vele.

Nézzük azokat az állításokat, amelyeket Ön felsorolt:

1. Ön figyelmetlen - miért, nem volt az? Dehogynem, többszörösen is.

2. Elszomorított - ezt már említettem, maradjuk abban, hogy ez elsősorban nem Önnel, hanem velem kapcsolatos állítás, amit a helyzetből adódóan én Önnél jobban el tudok dönteni.

3. "súlyosan problémás" - Ön már megint figyelmetlen (ld. 1.), hiszen ezt nem Önnel, hanem az egyik állításával kapcsolatban mondtam.
Ez bármilyen normális tudományos vitában elfogadott minősítésnek számít.

4. Ön eleve elítéli a nyelvérzékemet - miért, nem ezt tette, amikor a két mondat helyessége közti állítólagos különbség felismeréséhez kötötte a további magyarázatadást? Maradjunk abban, hogy legalábbis erősen ezt sugallta vele. Annak örülök, ha mostanra sikerült megszabadulnia ettől a prekoncepciótól. És ha így van, akkor most már tényleg izgatottan várom a válaszait.

5. Ön csúsztat - most magamat kell ismételnem (ez Önnel szemben nem az én stílusom), de ha megengedi, én így nevezem magyarul azt, amikor valaki ahelyett, hogy érdemi válaszokat adna, az éppen vitatott kérdéssel (annak megvitatása helyett) egy nem igazán odatartozó kérdést próbál összemosni, és indokolatlan párhuzamot von.

Egyébként díjazom a "túlbonyolultság" szóalkotását, eddig nem találkoztam ezzel a képzési móddal. Hát igen, a nyelv folyton változik...
Ha Akadékosnak igaza van, ennek mintájára beszélhetnénk "túlhelyesség"-ről is az Ön "javított" mondatával kapcsolatban (bár én ezt nem tudom eldönteni).

Üdvözli: Pisti

StuDer · Elküldve: Hétf. Feb. 20, 2006 11:04 pm Hozzászólás témája:

Csak egy-két apró megjegyzés:

Mielőtt bárki belelendülne, nem vagyok senki pártján, saját véleményt formálok.

Elindult egy vita, ami az elején érdekesnek tűnt. De most már erőteljesen kötözködésnek, avagy Akadékoskodásnak érzem (Vajon miért ez lett neve?).
Olyan dolgokat hoztak fel ellenérvként és valaki elleni "támadásra", amihez azért nem elég egy-két pillanat, míg kiagyalja valaki. Kíváncsi lennék, meddig gondolkodott a kérdésein Akadékos, és mennyi idő alatt szedte össze a példákat.

Továbbá: A net az ilyen. Értem ezalatt, hogy akármennyire próbál az ember normális hangnemben reagálni, válaszolni, írni, az olvasók többször is teljesen más intonációkat társítanak hozzá és ezekből kerekedik az értelmetlen vita.
Gondolok itt arra, hogy igaz az, hogy Pisti nem azt írta, hogy nincs igaza Balázs Gézának, de Balázs Géza sem azt írta, hogy Pistinek nincs igaza.
Ráadásul a második hozzászólásában, melyet ismétlésként értelmeztek, megpróbálta megmagyarázni, miért gondolja úgy ahogy. Amivel természetesen nem feltétlenül kell egyetérteni.
Miután egyből jött a visszatámadás, úgy gondolom, hogy ezt a magyarázatot már meg sem akarták látni, így most már csak kötik az ebet a karóhoz.
Kétlem, hogy a személyes hangvételű dolgokat itt kellene megvitatni.
Több okból: Nem mindenkinek van ideje azt lesni, hogy mikor kibe köthet bele. A válaszok megérkeznek előbb-utóbb és nagy erény a türelem.
Mindemellett különbözőek vagyunk és illene tolerálnunk egymás stílusát is. De itt megint csak visszakanyarodnék a felesleges intonáció-társításokhoz.

Szóval mindenkinek, aki ilyenbe vágná a fejszéjét, ajánlom elolvasásra a netikett-et, amit a google simán kidob, de más kereső programok is!
Pl. http://www.dunakeszi.hu/netikett.html
De akár válogatni is lehet: http://illem.lap.hu/

Üdvözlettel:
StuDer

pocak · Elküldve: Kedd. Feb. 21, 2006 12:32 am Hozzászólás témája:

Kedves StuDer,
ugye ezt nem gondolja komolyan?

Ön azt írja, nem áll senkinek a pártján. Hírem van az ön számára: de igen. Amennyiben önnek valóban az a véleménye, hogy itt valaki megsértette a netikettet, akkor nem ártana, ha kifejtené, hogy mivel. Tekintve, hogy a szomszédos topikban (igaz konkrét illetőket nem említve) azt is kifejti, hogy egyeseket talán ki is lehetne penderíteni a fórumról, azt hiszem, ez különösen indokolt. Olvassa át a topik fentebbi írásait, és azt fogja találni, hogy Pisti, illetve Akadékos érveket sorakoztatnak föl szép hosszan kifejtve (ön ugyan felrója utóbbinak, hogy nyilván gondolkodott – engedelmével ezt a magas labdát most nem ütném le). Amennyiben ezt ön támadásnak érzékeli, hát lelke rajta, de vicces. Balázs Géza hozzászólásában nem vette a fáradságot, hogy egyetlen érvre is válaszoljon, ehelyett először önmagát ismételte (igen, semmi további magyarázatot nem fűzött eredeti hozzászólásához), majd az SZJA-bevallással kezdett el példálózni, amikor pedig Pisti felhívta a figyelmét, hogy nem kapott érdemi választ semmire, látványosan megsértődött, valamint azt sikerült megtudni tőle, hogy otthon nincs náluk internet.

Egy szó mint száz, itt is a sajnos jól megszokott nyelvművelő attitűddel találkozunk: fellengzős állítások a nyelvről, amikről az első komolyabb kérdés után kiderül, hogy érvekkel védhetetlenek. Az, hogy Balász Gézának nem tetszik a szóban forgó mondat, természetesen szíve joga, de amikor a saját ízlését igyekszik valamiféle igazságként elhinteni („több sebből vérzik ez a mondat”, stb.), az már kissé kínos.

Szóval talán túl kéne lépni a sértődöttségen, és Pisti meg Akadékos gondosan kifejtett, értelmes kérdéseit kéne megválaszolni otthoni internet híján a Manyszi irodából. Ha már a mi kis adónkból tartják fenn, hát okosodjunk általa. Amennyiben BG valóban megalapozottan fejtette ki eredeti véleményét, ez nyilván nem lesz nehéz. Ráadásul nem is hiszem, hogy BG az ön védelmére szorulna.

Pocak

ps. Felhívnám az adminok figyelmét, hogy a topik a legeslegelső pillanattól fogva off. Nem kéne esetleg új címet adni neki?

abrage · Elküldve: Kedd. Feb. 21, 2006 9:41 am Hozzászólás témája:

Tisztelt Mindenkik, akik itt megszólaltok!
Valaki is komolyan hiszi, hogy bg-től választ kaphat valamire is? Vagy a Vogultól vagy Manyszitól vagy mitől? Ennek az egésznek a pénz a lényege, amit megkapnak. Ha nem így lenne, akkor a nyelvről nyelvészek szólnának itt. Nem bg, akinek papírja van róla egy akadémiai habitusvizsgálatról, hogy nem nyelvész. Akkor miért akarjátok olyan érvelésre kényszeríteni, amire nem képes? Vagy csak a cikizés megy? Ahhoz neki nem kell segítség, hogy kiröhögtesse magát, elég volt, amikor helyesírási hibákat gépelt a Duna tévében. Nem kéne annyira komolyan venni ezt a kis (?) fizetéskiegészítést szolgáló irodát.
Géza (sajnos)

pocak · Elküldve: Kedd. Feb. 21, 2006 10:39 am Hozzászólás témája:

Akadékos

Kedves Mindenki!

Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ez a beszélgetés nem Balázs Gézáról szól, vagy legalábbis eredetileg nem ő volt a fő téma, hanem felmerült itt egy-két kérdés, és vagyunk egypáran, akik ezekre továbbra is választ szeretnénk kapni, mert tényleg kíváncsiak vagyunk rá. Tehát azt javasolnám, hogy ne tereljük el más irányba, és tartózkodjunk attól, hogy a fórum bármelyik résztvevőjének személyét illető megjegyzéseket tegyünk. Itt nem a személy a fontos (bocsásson meg, aki úgy gondolná, hogy márpedig az övé az), hanem a probléma. Tehát ha lehet, maradjunk annál!

Ugyanakkor kénytelen vagyok megjegyezni, hogy azt is elég sajnálatosnak tartom, ha valaki (itt főleg StuDer beszólására gondolok) azonnal támadásnak nézi azt, ha az emberfia tisztességes, civilizált hangnemben elmondja, hogy ő nem ért egyet egy véleménnyel, és meg is indokolja, hogy miért nem. Miért lenne ez támadás? Ez hozzátartozik a világ természetes rendjéhez: ha valaki olyasmit állít, amivel én nem tudok egyetérteni, akkor miért ne mondhatnám ezt el nyilvánosan, ha a másik vélemény is nyilvános volt? Én nem érzem úgy, hogy valakit is támadtam volna, eszem ágában sem volt ilyesmi, a másik vélemény gazdájáról egy árva szót sem írtam, sem jót, sem rosszat, amivel bárhogyan is minősítettem volna, és akkor meg miért baj az, ha én is elmondom a magam véleményét a szóban forgó problémáról? Netán Balázs Gézával nem szabad nem egyetérteni? De hát ő hálistennek élő ember, miért kellene rá alkalmazi a "róla vagy jót, vagy semmit" elvét? Ráadásul róla én nem is mondtam semmit, mert, megint hangsúlyozom, itt nem a személy a fontos, hanem a vélemény.

Akadékos

pocak

pocak · Elküldve: Kedd. Feb. 21, 2006 2:35 pm Hozzászólás témája:

Ja, és valaki tényleg nevezze már át a topikot, lécci. Vagy tegye át az egészet egy újba alternatív megoldásként.