A polgármesteri hivatal látja a kereskedők hajlandóságát arra, hogy magyar nevet (is) adjanak üzletüknek, ám akad nyelvész, aki szerint az ezt előíró törvény továbbra is végrehajthatatlan.

Január elsejétől a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló törvény – közkeletű nevén a reklámnyelvtörvény – a hatályba lépés (2002. február 16.) előtt megjelent, elhelyezett reklámok, feliratok szövegére is vonatkozik. A jogszabály érvényesülését ellenőrző szervezeteket a végrehajtás mikéntjéről kérdeztük.

Irányelvek híján

A gazdasági reklámok, hirdetések szövegének nyelvét a területi fogyasztóvédelmi felügyelőség tartja szemmel. Jeney Gézától, a Hajdú-Bihar Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatójától megtudtuk: jelenleg saját hatáskörben nincs folyamatban ilyen eljárásuk, s a további esetekhez a főfelügyelőség ez ügyben megfogalmazandó irányelveire várnak. Az igazgató szerint a hajdú-bihari reklámszövegek az országos átlagnak megfelelő mértékben idegenek. Kifogásolható hirdetés esetén reklámbírságot szabhatnak ki, amelynek nincs felső határa; az összeg a várt irányelvektől és a szituációtól, a súlyosságtól is függ.

Nem csak rajtaütéssel

Az üzletfeliratok, illetve az egyes közérdekű, nyilvános helyen megjelenő közlemények szövegét a helyi önkormányzat jegyzője felügyeli. – Már korábban hozzákezdtünk a törvény végrehajtásához – hallottuk Hajdúné Csabai Évától, Debrecen jegyzőjétől. – Az ellenőrzések során emlékeztettük a közelgő határidőre az üzlettulajdonosokat, ami eredményesnek mondható, hiszen a kereskedők kezdtek lépéseket tenni, például tanácsot kértek a hivataltól az elnevezéshez. A továbbiakban nemcsak rajtaütésszerűen figyelünk a táblák nyelvére, hanem a szokásos ellenőrző körutakon is. Emellett a megyei kereskedelmi és iparkamarával közösen is tervezünk ez ügyben felhívásokat.

– Ha az üzletek működtetésének általános szabályait megsérti az üzemeltető, akkor bírságolunk, vagy súlyosságtól függően korlátozhatjuk a nyitvatartási időt, esetleg bezárathatjuk a boltot. Ám a feliratok nyelvének kérdésében nem a büntetés, hanem az együttműködés a célunk, hiszen mindenkinek érdeke a törvény betartása, s bízunk is a sikerben – mondta a jegyző asszony. Hozzátette: nem hinné, hogy olyan vitás esettel találkoznának, amely külső szakértő tanácsát igényelné.

Feljelentősdi

Kis Tamás, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének adjunktusa korábban is hangoztatta, hogy a reklámnyelvtörvény végrehajthatatlannak tűnik. Szerinte ez most sem változott. Mint mondta, ha valaki kijelenti egy szövegről, feliratról, hogy magyar, arról a nyelvtudomány eszközeivel az ellenkezőjét bebizonyítani lehetetlenség, mint ahogy jövevényszó és idegen szó között is nehéz megvonni a határt. Erre – mint fogalmazott – esetleg „csak nyelvművelők és más kóklerek” képesek.