Láng Róbert:

Nyelvtörvény

Már tárgyalja a kormány a magyar nyelv használatáról szóló törvénytervezetet, amely a reklámszövegek és üzleti elnevezések magyaros megszövegezésére ad útmutatást. A jogszabályt az Édes Anyanyelvünk mozgalom, az Anyanyelvi Konferencia, az Anyanyelvápolók Szövetsége és más szervezetek is sürgetik. A majdani törvény betartását az előterjesztők szerint a területileg illetékes jegyző és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzi. A kormány reméli, hogy a nyelvtörvény ügyében hatpárti egyetértés lesz. Bízik benne, hogy ez a törvény a szomszéd országok számára is követendő lehet.
Megkísérlem felvázolni a tervezet útját a törvény megszületéséig.
A preambulum a kancellária miniszterhez kerül, aki véleményezésre adja ki a kabinetirodának. Innentől az Integrációs stratégiai Munkacsoport és az Infrastruktúra és Környezetvédelmi Referatúra foglalkozik vele. Az első három paragrafust az Agrármarketing Centrum veszi szemügyre. Ekkor ismerhetik meg a makro- és mikrogazdaság szereplői a gazdasági és üzleti elnevezések magyaros kifejezésmódját. Így alakulhat ki konszenzus a civilszférával. Számítógépes világunkban igen fontos a magyar helyesírási programok kifejlesztése és széleskörű alkalmazása is. Ebből a célból a hatodik szakasz impúruma a Magyar Államkincstár Software Fejlesztési Főosztályához és Programfinanszírozási Igazgatóságához, valamint más állami szervezetekhez kerül. A disputa természetesen nem lehet parttalan. A kutya sem kíváncsi például a Magyar Akkreditációs Bizottság, vagy a Magyar Kereskedelemfejlesztési Intézet Tradeinform Irodája véleményére. Summa summarum a tervezetet ezután a koalíciós pártok frakcióülésein vitatják meg, ahová meghívják az ombudsmant is. Persze a parlament plenáris ülése előtt. És most jön a kérdés lényege. Hogyan reagáljon egy jól pozícionált, pszichodinamizált, pragmatikus, konzervatív, de konfrontációt is vállaló, radikális párt a nyelvtörvényre? Hát csak úgy, hogy álljon ki bátran a hajléktalanok mellett, ne irritálja a publicisták, politológusok, szellemi hajléktalanok fanyalgó stílusa. És mit tegyen a konstruktív ellenzék?
Ne szóljon bele az ügybe, hiszen hidegszívűségénél fogva nem is érthet ehhez a fontos kérdéshez. Foglalkozzanak csak a médiakuratóriumok körüli anomáliákkal, az való nekik. A törvény megsértőit persze szankcionálni kell. Ezt a Lex Pokol mintájára bírósági procedurával lehet abszolválni. Nehogy úgy járjunk, mint a státustörvénynél, ahol az etnobiznisz érdekeltjei kerekedtek felül.
Úgy vélem, a reklámszövegek és üzleti elnevezések magyaros megszövegezéséről szóló törvényt hatvan-hetven százalékos többséggel fogja az országgyűlés elfogadni. Ez szolgálná igazán az országimázst

(Hólánc)