Mégis, ha nyolc évvel később, 2010-ben bárki végigsétál a körúton vagy bármelyik nagyobb plázában, esetleg olyan tévét vásárol, amit a „Feel the difference” vagy a „Digitally yours” szlogennel reklámoznak, beláthatja, hogy a magyar nyelv törvényi védelme nem tűnik problémamentesnek.
Eltér a szlovák nyelvtörvénytől
A magyar nyelvtörvény eltér a szlováktól annyiban, hogy nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. A 2001. évi XCVI. Törvény kizárólag a gazdasági reklámokra, az üzletfeliratokra és a közérdekű közleményekre vonatkozik, a szabályok betartását a reklámoknál a fogyasztóvédelmi hatóság felügyeli.
„Mivel a törvény nem vonatkozik az árujelzőkre, vagyis a terméknévekre, a védjegyoltalom alatt álló, gyakran idegen nyelvű szlogenekre, márkajelzésreke, bármire, ami a terméket a többitől megkülönbözteti, nagyon kevés esetben, nagyjából évente egyszer-kétszer kell a reklám nyelvezete miatt eljárnunk – mondta Kathy Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője. – Ezek szinte mind olyan esetek voltak, amelyeknél a hirdető azzal érvelt, hogy külföldieknek reklámoz, ezért írja angolul a reklám szövegét. Ezt azonban, amennyiben nem védjegyoltalom alatt álló szlogenről van szó, a törvény értelmében nem teheti meg.”
Ha szabálysértést tapasztalnak, először csak felszólítják a törvényszegőt, és csak akkor bírságolnak (akár százezer forintra), ha szabályszegő tizenöt napon belül nem változtat a reklámon.
Az üzletfeliratok nyelvezetének betartását a működési engedélyt kiadó kerületi jegyző felügyeli. A hetedik kerületi jegyző irodájában megtudtuk, hogy az utóbbi években összesen egy köztéri külföldi kifejezés miatt panaszkodó állampolgári megkeresést kaptak.
A jogszabály nem vonatkozik a magyar nyelvben már meghonosodott idegen nyelvű kifejezésekre, azonban előfordulhat, hogy a hatóságoknak kétségük támad, hogy adott kifejezés honos-e már, vagy még nem. Ebben az esetben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvhelyességi Tanácsadó Testületéhez fordulhatnak. A Kiefer Ferenc akadémikus nyelvészprofesszor által vezetett hattagú testület ilyenkor állásfoglalást fogalmaz meg, például ők mondták ki, hogy a nonstop kifejezés egybeírva már meghonosodott a magyarban, ezért nem muszáj lefordítani. A pizzéria is ilyen, feleslegesnek látszik olaszlepény-sütödének magyarítani. De vajon mi lesz a peep show-val?
Bár a fogyasztóvédők és a jegyzők sem kapnak túl sok bejelentést, a testület vezetője, Kiefer professzor elmondta, hogy 2001-től 2008 végéig alig-alig fordultak hozzájuk kérdésekkel, 2008 végétől egyre gyakrabban: „Újabban már hetente több kérés is érkezik hozzánk. Konkrét példát nem tudok most említeni, de minden esetben olyan angol nyelvű kifejezésekről volt szó, amelyek egyértelműen a magyarban meg nem honosodott idegen nyelvű kifejezésnek minősülnek, amit a hivatal is meg tudott volna állapítani.”
Bukásra volt ítélve
Kiefer Ferenc szerint előre lehetett tudni, hogy ez a jogszabály nem lesz érvényesíthető. „A nyelvészek túlnyomó többsége már a törvény előkészítésekor ellenezte a nyelvhasználat törvényi szabályozását. Nemzetközi tapasztalatok alapján is tudtuk, hogy egy ilyen törvény betartása nem lehet sikeres. És azt is tudtuk-tudjuk, az, hogy egy idegen kifejezés mennyire honosodott meg, nem állapítható meg mindig egyértelműen. Ugyanakkor egy idegen nyelvi kifejezés, ha sokat használjuk, előbb-utóbb meghonosodik. A mai magyar nyelv alapszókicsének sok száz eleme idegen eredetű!”
A testületet az MTA Nyelvtudományi Intézete működteti. Az infrastruktúrát és
a feltételeket az MTA biztosítja, a testületnek azonban külön költségvetése
nincs. Az akadémiai törvény értelmében a tanácsadó testület az Akadémia
közfeladataként végzi munkáját, tagjai külön díjazást nem kapnak. Ugyanez
vonatkozik az MTA összes hasonló bizottságára és azok tagjaira is, tudtuk
meg az MTA sajtóosztályán.