Előnyben a magyar szavak
Magyar Nemzet 2001. augusztus 10.

Simits Timea
Munkatársunktól

Néhány héten belül a parlament elé kerül a kormány által már elfogadott, „a magyar nyelvnek a reklámok és üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról” szóló törvénytervezet.

A Magyar reklámszövetség elnöke szerint divattá lehetne tenni a magyar kifejezéseket

Levendel Ádám, a Magyar Reklámszövetség elnöke úgy véli, divattá lehetne tenni, hogy az idegen kifejezések helyett magyarok szerepeljenek a különböző reklámokban. Grétsy László nyelvész is támogatja az előterjesztést.

Legfőbb célja ezzel az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésének, hogy korlátozza az idegen szavak használatát a kereskedelemben, a gazdasági, üzleti életben való reklámozás során. A tervezet értelmében a reklámcélú köztéri feliratokon, reklámtáblákon szereplő idegen szavakat magyarul is fel kell tüntetni. Ha az adott idegen szónak, kifejezésnek nincs pontos magyar megfelelője, akkor körül kell azt írni vagy megmagyarázni az értelmét.

A tervezettel egyetért Levendel Ádám, a Magyar Reklámszövetség elnöke is, bár szerinte ezt nem feltétlenül törvényi úton kell szabályozni. Lapunknak kifejtette: más módon is célt lehet érni, divattá lehetne tenni, hogy az idegen kifejezések helyett magyarok szerepeljenek a különböző reklámokban. Kijelentette: a reklámszövetség szívesen támogatná olyan versenyek, pályázatok kiírását, amelyek a magyar nyelvi lelemények használatát díjaznák a reklámokban. – A magyar nyelv hajlékonyságában, áthallásában óriási lehetőségek rejlenek, biztos vagyok benne, hogy a reklámszakemberek ezt remekül kihasználva, frappáns kifejezéseket alkotnának – szögezte le.

Az elgondolást a magyar nyelvészek is támogatják, annak ellenére, hogy egy önálló nyelvtörvény gondolatával nem értenének egyet. Mivel a nyelv öntörvényű, ezért szabályozni nem lehet – hangsúlyozta Grétsy László, az ismert nyelvész a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva. Elmondta: nagyon fontos, hogy az emberek értsék a hozzájuk eljuttatott üzeneteket, ezért is szükséges egy ilyenfajta szabályozás létrehozása. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány 61. paragrafusában is megfogalmazódik: a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehetőséget kell biztosítani a hozzájuk címzett közérdekű közlemények magyar nyelven történő befogadására. Grétsy László hozzáfűzte, hogy úgy tudja, ha a törvény életbe lép, az egyes cégeknek lesz türelmi idejük az új szabályokhoz igazodni, sőt a Nyelvtudományi Intézet nyelvművelő osztályán működő szakértő testület is a rendelkezésükre áll majd a kifejezések magyar megfelelőjének megtalálásában, vagy a szó magyarázatával, körülírásával kapcsolatban. Aki nem tesz eleget a törvény követelményeinek, pénzbírságot fizet.