Aki anyázik, avagy a zagyva nyelv szószólója
SZEMERÉDI MAGDA NY. ÚJSÁGÍRÓ - Nem tudom, ki ez a Kontra Miklós, mint nyelvésszel még nem találkoztam a nevével, Balázs Gézával ellentétben, akinek nyelvművelő munkáját nagyra tartom, s aki ellen ágál az írás szerzője.
Egyszerűen elképesztő, amit Kontra Miklós papírra vetett - a keveréknyelv védelmében! Álságos módon úgy tesz, mintha értünk, a határon túli magyarokért szállna síkra, mert szerinte „anyázik” az, a becsületünkbe gázol, aki arra figyelmeztet, hogy a szlovák, román, szerb szavakat belekeverni a magyar beszédünkbe - helytelen. Nem tudhatom, Kontra Miklós hol szívta magába az anyanyelvet, de úgy látszik, fogalma sincs róla, hogy mi, a határokon kívül rekedtek, nap mint nap megvívjuk a harcunkat anyanyelvünkért - s elsősorban a legrombolóbb, a környezet nyelvének beszivárgása ellen. Aki tudatosan ragaszkodik anyanyelvéhez, nem tarkítja a kisebb ellenállásnak engedve, idegen szavakkal. Csak az igénytelen, tudatlan emberek beszélnek zagyva, keverék nyelven, de az értelmiség nem süllyedhet ilyen mélyre.
K. M. ostorozza „az egynyelvű szemlélet”-et. Fából vaskarika!? Mi ez - rosszul felfogott tolerancia a nyelvek összemosására, egy globális, zagyva, „határtalanított nyelv” beteges víziója? Vagy csak a határon túli magyarság anyanyelvének végső elsorvadását szeretné látni, hogy aztán már ne is értsük meg egymást? Mert ha a székely román szavakkal tűzdeli teli a beszédét, mi a szerbbel, a felvidékiek szlovákkal - hogyan értenénk meg egymást? Ezt akarja? Újabb Bábelt? Isten nélkül.
Idézem: „a Kossuth rádió nyelvművelő műsorai azért kártékonyak, mert sokszor anyáznak”. Egyes „menő” körökben illik szidni a Kossuth rádiót, de az útszéli jópofáskodás nem igazán illik egy komolynak szánt eszmefuttatáshoz.
Köszönjük, K. M., mi ebből nem kérünk. Inkább igyekszünk a magyar nyelv szabályainak megfelelően beszélni, s ebben segítségünkre vannak az olyan nyelvészek mint Lőrincze Lajos, Grétsi László és Balázs Géza.
(Megjelent a Magyar Szó 2006. augusztus 9-i számának „Közös íróasztal” rovatában)