Nem tiltani, de megk�vetelni!

Nem tiltani, de megk�vetelni!

Dr. Gr�tsy L�szl� a k�sz�l� nyelvt�rv�nyr�l

2001. augusztus 7. (MTI-Press)

- A durva vagy obszc�n szavak, kifejez�sek mindennaposak, s a m�dia r�v�n bet�rnek otthonunkba is. A k�sz�l� nyelvt�rv�ny azonban nemcsak ezek haszn�lata ellen l�p fel majd, a tilt�s helyett a j�zan �sz �s a j� �zl�s erej�vel.

- Sokan az internetet hib�ztatj�k, de �n �gy v�lem, ink�bb t�megt�j�koztat� eszk�z�k a felel�sek az�rt, hogy a gyerekek sz�kincs�be mindink�bb be�p�lnek a tr�g�r szavak �s a durva kifejez�sek. Ebbe a pornogr�fia is belef�r. Magam is t�mogatom azokat a civil kezdem�nyez�seket, amelyek megpr�b�lj�k az er�szakot, az agresszi�t �s a szexu�lis aberr�lts�got terjeszt�, hirdet� vagy csak bemutat� m�sorokat visszaszor�tani!

Gr�tsy L�szl� nyelv�szprofesszor felelte ezt k�rd�s�nkre. Az Anyanyelv�pol�k Orsz�gos Sz�vets�g�nek eln�k�t, aki gyakran megfordul az orsz�gban egy-egy anyanyelvi �rj�raton, egyebek mellett a tr�g�rs�g vesz�lyeir�l, a k�sz�l� nyelvt�rv�nyr�l, a sajt�nyelvr�l �s a divatszavakr�l is k�rdezt�k.

- Sok pedag�gust�l hallom, hogy a kisdi�kok k�r�ben mindennapos a mosdatlan sz�j� besz�d, �s e t�ren szinte t�j�kozottabbak a sz�leikn�l. Ez a "m�velts�g" azonban nagyon rosszat jelent. Olyan t�rsadalomban �l�nk, ahol el�raszt benn�nket a t�megt�j�koztat�s, de �gyes jelz�sekkel, felvil�gos�t�ssal, �tletes pedag�giai fog�sokkal, a sz�l�kkel val� t�rgyal�sokkal �s f�leg a t�megt�j�koztat� int�zm�nyek vezet�ivel val� egyezked�sekkel m�giscsak el kellene �rn�nk, hogy pr�b�lj�k megsz�rni a m�sorokat. M�sk�nt agressz�vak lesznek a gyerekek, �s n�vekszik a fiatalok k�r�ben a b�n�z�s. �gy van ez ugyan a vil�g sz�mos orsz�g�ban, de tiltakozik bennem a j��rz�s. Ma m�r t�l vagyunk azon a korszakon, hogy pr�ds�gb�l kiakadunk a tr�g�r szavakon, ha viszont valakinek minden mondata valamilyen tr�g�rs�ggal v�gz�dik, akkor joggal v�lj�k: az illet� gondolkod�sa is ilyen alantas.

- �m nemcsak a tr�g�r sz�, hanem az idegen szavak, kifejez�sek t�lzott, vagy indokolatlan haszn�lata is nyelv�nk elleni v�tek...

- A rendszerv�lt�s �ta megn�tt az idegennyelv-tanul�sra val� hajland�s�g. R�gen az orosz nyelvvel viaskodtak a gyerekek, �s nem tudtak megtanulni oroszul a k�z�piskol�ban sem. Az angol nyelvet viszont nagyobb kedvvel tanulj�k. Beiratkoznak a tanfolyamokra �s megpr�b�lj�k letenni a nyelvvizsg�t. Ez dics�retes dolog. Az viszont nem tetszik, hogy az �zleti feliratok, plak�tok sok hely�tt angol nyelven �r�dtak. El kell �rn�nk, hogy min�l t�bben tanuljanak idegen nyelvet, de emellett a nemzeti �ntudatot is �rizni, er�s�teni kell, �gy j� volna le�rni, hogy az �zletek szlogenj�ben ne hemzsegjenek az idegen szavak.

- �j nyelvt�rv�ny k�sz�l. Mire vonatkozik majd?

- A nyelvhaszn�latnak csak egy sz�k ter�let�re: a rekl�mokra, az �zleti �s a k�zt�ri feliratokra. Ennek az a l�nyege, hogy az �zleteknek a nev�n k�v�l minden k�zlend�j�t magyarul is ki kell �rni. Felt�ntethetik angolul, sv�d�l, hottentott�ul is - ez nem baj, hiszen bel�p�nk az EU-ba �s egyre n� az idegenforgalmunk -, de magyarul is meg kell jelenni�k a feliratoknak. Szeretn�m, ha ez megval�sulna. �sszp�rti egyeztet�s kell hozz� - szerintem ez meglesz -, hiszen semmit sem tilt, csak megk�veteli azt, hogy az oml�svesz�ly felirat ne csak angolul legyen ki�rva, mert angol a f�v�llalkoz�, hanem magyarul is, nehogy a j�r�kel� fej�re essen egy t�gla.

- A nyelvfejl�d�s sor�n mindig felt�ntek �j szok�sok, nyelvi jelens�gek. A nyelv�sz mit tapasztal a harmadik �vezred elej�n?

- Divatszavak mindig lesznek. Most p�ld�ul az "igaz�ndib�l" sz�t k�l�n�sen sokan �s sokszor haszn�lj�k. Sokak szem�t-f�l�t b�ntja ugyan, de m�gsem ront egy nyelven, ha itt-ott egy sz�t felkap a k�zv�lem�ny. A "tanyasi" kifejez�st is sokan elvetik. Tucatjaival kapom a leveleket, hogyan lehet ilyen otromba sz�t haszn�lni. A lev�l�r�k a tanyait �rzik helyesnek, a tanyasit s�rt�nek tartj�k. Nem tudom, mi�rt, hiszen ez ut�bbi csak egy n�pies kifejez�s. A szavaknak megvan teh�t a maguk �lete, divatja, becs�lete, ugyan�gy, mint a keresztneveknek. R�gen az Elem�r a legszebb, legkedveltebb f�rfinevek k�z� tartozott. Ma is sz�p n�v, de nemigen adj�k a sz�l�k ezt a nevet a gyerekeiknek, mert nincs divatban. J�nnek a Zsoltok, a Zsomborok, s olyan keresztnevek, amelyek kor�bban nem is l�teztek. �s - sokszor egy-egy szappanoper�nak k�sz�nhet�en - a szirupos, idegen mint�j� keresztnevek. E t�ren is kell valamilyen szab�lyoz�s, de nem t�rv�ny.

- A sajt�nyelvet sokan, sok helyen szidj�k. A professzor �r szerint milyen az �js�g�r�s nyelve?

- A helyes�r�s tekintet�ben kritik�n aluli. Ez az�rt van, mert a sz�m�t�g�pes szed�s �ta nincs ott az a bizonyos emberi t�nyez�. Nincs korrektor, nincs senki, aki v�gign�zze a lapot a megjelen�s el�tt. A sz�m�t�g�p nagy �ld�s, de �gy nagy �tok is. A legnagyobb p�ld�nysz�m� lapok is tele vannak rossz elv�laszt�sokkal. Ha valaki viszont �tn�zn� az oldalakat, vagy legal�bb a legjobb helyes�r�si programot v�gigfuttatn� a cikkeken, akkor kevesebb hib�val jelenn�nek meg a cikkek. A sajt�nyelv t�bbi r�sz�r�l egy�bk�nt nem ilyen elmarasztal� a v�lem�nyem. Ma is vannak j� toll�, szellemes �js�g�r�k, akik �gyesen b�nnak a nyelvvel, �s olykor �j szavakat is alkotnak. Itt-ott terjed a szleng a nagy lapokban, a bulv�rsajt�ban m�g ink�bb, �s megjelenik az arg� - sajnos a tr�g�rs�g is -, mert manaps�g mindent szabad. Nem ezer, hanem t�zezer lap van, �s hi�nyzik az ellen�rz�s. Ha valaki Magyarorsz�gon milli�kat tesz az asztalra, akkor megkapja a lapalap�t�si enged�lyt, �s senki nem k�rdezi meg t�le, hogy beosztottjai k�z�tt akad-e legal�bb egyetlen szem�ly, aki hivatalosan is �rt a nyelvhez �s az �js�g�r�shoz.

L�rincz S�ndor