MUNKATÁRSUNKTÓL:

Kötelező lehet a magyar felirat

Népszabadság  2001. 03. 21., szerda, 5. oldal

Várhatóan a hónap végén kerül a kormány, és az év második felében a parlament elé az a törvénytervezet, amely a magyar nyelv használatának egyes kérdéseiről rendelkezne a gazdaságban és a köztájékoztatásban. Nem nyelvtörvényről van szó, hanem olyan szabályozóról, amely csak a legkérdésesebb területeket érinti, és ott sem tiltó, hanem kiegészítő jellegű.

Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunk érdeklődésére elmondta: az Édes Anyanyelvünk Mozgalom, az Anyanyelvápolók Szövetsége, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Professzorok Világszövetsége tavalyi közös felhívására reagál ezzel a tárca. A törvénytervezetet Hende szerint valamennyi említett szervezet, valamint az Akadémia nyelvészeti grémiuma is támogatja.

A tervezet a reklámszövegeket, az üzleti elnevezéseket és a közterületen elhelyezett feliratokat érinti. A jövőben a reklám szövegét mindenfajta reklámhordozón legalább ugyanolyan hangsúllyal magyarul is meg kell jeleníteni. A belkereskedelmi tevékenység céljára nyitott üzletek elnevezésére (a vállalkozások nevének kivételével), illetve a vásárlók tájékoztatására szolgáló közleményeket magyarul is fel kell tüntetni. Magyarán nem elég kiírni, hogy „for sale”, hanem oda kell írni azt is, hogy „végkiárusítás” vagy „árleszállítás”. A közterületeken, a közforgalmi közlekedési eszközökön, középületeken, illetve a mindenki számára nyitva álló magánterületeken elhelyezett, a lakosság tájékoztatását szolgáló feliratokat szintén meg kell jeleníteni magyar nyelven is.

E törvény betartását az előterjesztők szerint a reklámok esetében a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség, az üzletek és a közterületek esetében az illetékes jegyző ellenőrzi. A törvény hatálybalépése után várhatóan 90, illetve 180 türelmi nap áll az érintettek rendelkezésére – mondta Hende Csaba. Az esetleges vitás esetekben az MTA Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása dönt.

– A nyelvészek csak üdvözölni tudják a törvénytervezetet, ami nem egy önálló, általános – ebben a térségben különösen rossz akusztikájú – nyelvtörvény, hanem csak a legkérdésesebb területeket érinti, és ott sem tiltó, hanem addiktív, kiegészítő jellegű – jelentette ki minderre reagálva Grétsy László, az MTA magyar nyelvi bizottságának társelnöke. Reméli, ebben a kérdésben hatpárti egyetértés lesz, és bízik benne, hogy ez a törvény a szomszéd országok számára is követendő lehet.

MUNKATÁRSUNKTÓL