Pub mellett söröző vagy kocsma is
Népszabadság • 2003. január 2. • Szerző: Munkatársunktól

Január elsejével életbe lépett az úgynevezett nyelvtörvény. A jogszabály kimondja, hogy az üzletekben, a médiában, a közterületeken és a tömegközlekedési eszközökön csak úgy jelenhetnek meg idegen nyelvű feliratok, ha azokat ugyanakkora méretben magyarul is feltüntetik. Mindez az árucikkeken elhelyezett címkékre, használati utasításokra is áll.

(kép: Népszabadság – Szabó Bernadett)

Január elsejével teljes egészében életbe lépett a gazdasági reklámok és üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló törvény. Ennek lényege, hogy a hazai újságokban, rádió- és televízió-műsorokban, az óriásplakátokon, a középületeken és közterületeken, valamint a tömegközlekedési eszközökön idegen nyelvű reklámok és tájékoztató feliratok csak úgy jelenhetnek meg, ha a szöveg – ugyanakkora méretben – magyar nyelven is szerepel. Hasonlóképpen: az áruk címkéin, használati utasításain is el kell igazítani azokat is, akik csak magyarul tudnak. A tavalyi év elején elfogadott jogszabály eddig csak az újonnan nyíló üzletekre, új reklámokra volt érvényes, január elsejétől azonban már nincs kivétel.

A változtatások célja a törvény indoklása szerint a magyar nyelv óvása, a magyar állampolgárok egyik alkotmányos jogának, az információs szabadság nyelvi hátterének biztosítása.jogszabály szerint a távközlés és a tömegtájékoztatás területén a legutóbbi évtizedekben tapasztalható technikai fejlődés miatt „állandóan rengeteg idegen nyelvi hatás” éri a magyar nyelvet, amellyel segítség nélkül csak nehezen képes megbirkózni.

Ami a szabályozás részleteit illeti, a nemzetközi vállalkozásoknak nem kell új nevet felvenniük, illetve új nevet adniuk termékeiknek, mivel a rendelkezés nem vonatkozik a cégnevekre, a vállalkozás megjelölésére és az árujelzőkre. (Az Adidas tehát Adidas maradhat minden további értelmezés nélkül.) A jogalkotó árujelzőnek tekinti azt a védjegyet, elnevezést vagy megjelölést, amelyről valamely vállalkozás áruját vagy szolgáltatását fel szokták ismerni.

Ezzel szemben: a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője korábban lapunkban úgy tájékoztatott: ha például a shop, a pub vagy a citycenter kifejezésekről van szó, ezek a helyükön maradhatnak, de melléjük oda kell írni, hogy bolt, söröző, bevásárlóközpont. Ugyanakkor például a pizzéria kifejezés értelmesen nem magyarosítható. Az idegen nyelvű szlogeneket le kell fordítani magyarra. Kérdés persze, hogy a rendőrök járművein és ruházatán lévő police felirat mellé kötelezően felkerül-e, hogy rendőrség, vagy, hogy a peepshow a jövőben például kukkoldaként hirdeti-e műsorát.

A nemzetközi szabvány szerint, vagyis franchise-rendszerben működő üzletek – ilyen például a gyorséttermi hálózatok többsége – a kivételek közé tartoznak: a cégtábláikon szereplő elnevezések nemzetközileg védettnek számítanak ugyanis. Nem kell magyarul kiírni a kisebbségi nyelven megjelenített gazdasági reklámokat és feliratokat sem, legalábbis a nemzetiségi településeken.

Akadnak olyan szavak, kifejezések, amelyek már meghonosodtak (ilyen például a hotel), ezekre sem terjed ki a törvény. Azzal kapcsolatosan, hogy a kifogásolt kifejezés meghonosodott-e a magyar nyelvben, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kinevezett tanácsadó testület állásfoglalása az irányadó. Végső esetben a panaszos bírósághoz fordulhat. Az előírások betartását a médiában a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség kirendeltségei; az üzletek, középületek esetében a területileg illetékes jegyző; a tömegközlekedési eszközöknél pedig az illetékes közlekedési felügyelet ellenőrzi. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek bírságolási joga van. A jegyző viszont akár 90 napra is bezárathatja az üzletet, és ha a kereskedő addig sem teszi ki a magyar feliratokat, a működési engedélyt is visszavonhatja.