Alig akad dolguk a nyelvőröknek
Az V. kerület az igazságügyi tárcától
vár állásfoglalást
Népszabadság • 2003. május 10. • Szerző:
N. H. E.,
K. A. I.
 |
| A New York-palota homlokzata. A leendő szállodáról csak az angolul értők tudhatnak meg valamit (kép: Népszabadság – Szabó Barnabás) |
A budapesti vállalkozások többsége, úgy tűnik, alkalmazkodott a reklámfeliratok, cégtáblák „magyarítását” célzó törvény előírásaihoz. Legalábbis erre utalnak a fogyasztóvédelmi szakemberek és a kerületi hatóságok tapasztalatai. A fogyasztóvédők hatásköre az írott és elektronikus médiában közzétett, valamint a szabadtéri reklámok ellenőrzésére terjed ki, a jegyzők – a működési engedélyek kiadójaként – az üzletek feliratait, nevét, a vásárlók tájékoztatására szolgáló közleményeket vizsgálhatják.
A Fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség márciusi vizsgálata során hét napilapban, három magazinban és 27 reklám-, illetve hirdetési újságban ellenőrizte a reklámszövegeket, közérdekű közleményeket. Tóth Istvánné igazgatótól, a szervezet vezetőjétől megtudtuk, nem találtak jogszabálysértő reklámokat, azaz az idegen nyelvű mellett mindenütt megvolt az azonos méretű és tartalmú magyar változat is. Közterületen azonban láttak törvényt sértő reklámot. Ilyen például az egyik Nyugati téri divatház némely felirata, vagy az épülő New York-palota állványait takaró lepel reklámja, amely a leendő szállodát népszerűsíti. Ezekről minden alkalommal értesítették a kerületi jegyzőket, de a tapasztalatok szerint egyes önkormányzatok lassabban reagálnak, mint más hatóságok.
Szintén kedvezőek a tapasztalatai a XIII. kerületnek, a vállalkozások tekintetében egyik legdinamikusabban fejlődő városrésznek. Az igazgatási osztály vezetője, Forgóné Kroboth Zsuzsanna hangsúlyozta azonban, hogy a nyelvvédelmi törvény alapvetően nem új keletű, általában inkább kiegészítette és szigorította más, például a belkereskedelmi és a cégbírósági törvények előírásait. Megkönnyíti a helyzetet, hogy egy 1997-es kormányrendelet már szabályozta az üzletek feliratait, amelyeknek többek között utalniuk kell az üzlet tevékenységi körére, profiljára. Az önkormányzatok immár hat éve ennek alapján adják ki a működési engedélyeket.
Bár végső esetben a renitens tulajdonos üzletét akár be is zárathatják, ilyenre nem volt még példa. Az osztályvezető úgy vélte, a kereskedőknek, cégtulajdonosoknak is érdekük, hogy a magyar vásárlókat közérthetően tájékoztassák a vállalkozás profiljáról. Az angyalföldi önkormányzat egyébként külön tájékoztató füzetet is összeállított a helyi üzleteknek, kereskedéseknek, hogy a törvény értelmében mire kell ügyelniük, illetve milyen szankcióval jár annak megsértése.
Belváros-Lipótvárosban ezernél több üzlethelyiséget érintett a nyelvtörvény bevezetése – tudtuk meg Rónaszéki László jegyzőtől. A türelmi idő lejártával a kerület írásban figyelmeztette azokat a tulajdonosokat, akiknek még mindig csak külföldi felirat állt cégtábláikon. Ha ez sem használt, pénzbírsággal próbálták jobb belátásra bírni a renitenseket. A többségnek nem volt szüksége erre, de vannak, akik a mai napig nem hajlandók helyesen értelmezni a jogszabályt: a magyar nyelvű felirat mellett továbbra is az idegen nyelvű maradt a meghatározó. A visszaesők pénzbüntetése százezres nagyságrendű is lehet. A kerület azonban nem szívesen rendezkedik be a rendszeres bírságolásra, ezért az elhúzódó vitás ügyekben az Igazságügyi Minisztérium segítségét fogja kérni.