Az idegen nyelvű reklámok ellen

Az Anyanyelvápolók Szövetségének felhívása


A parlamentben – értesüléseink szerint – immár küszöbön áll a reklámtörvény elfogadása. Mivel a reklámok óriási népszerűségük következtében napjainkban jobban hatnak köznyelvünk alakulására, mint valaha is hatottak, szövetségünk elengedhetetlennek tartja, hogy a reklámtörvényben legyen olyan rész is, amely a reklámok nyelvhasználatával foglalkozik.

Tudatában vagyunk annak, hogy a reklámokban az idegen szavak használata világjelenség, amelynek hatása, divatja alól a magyar üzleti világot kivonni nehéz, sőt megoldhatatlan feladat volna. Nem is látszott szükségesnek ilyesmivel próbálkozni mindaddig, amíg ez az idegenszó-divat nem vált olyan fokúvá, hogy a magyar lakosság többsége saját anyanyelvén, amelybe pedig, ha lassan is, a gyakran használt idegen szavak is beépülnek, már nem képes megérteni, amit a reklámok s az üzleti elnevezések neki szánnak, vele akarnak közölni.

A legutóbbi években azonban olyan mértékben elszaporodtak a korábban soha nem hallott s immár a megértést nagymértékben gátló idegen, főleg amerikai angol szavak, továbbá tűnnek fel teljesen idegen nyelvű reklámok, reklámjelmondatok, hogy ennek a káros, ártalmas divatnak a felerősödését, további terjesztését nem nézhetjük tétlenül. Anyanyelvünkért és annak használóiért érzett felelősségünk tudatában ezért nyomatékosan arra kérjük fel mindazokat, akiknek a reklámtörvény végső megszövegezésében szerepük van vagy lehet, tegyenek meg mindent azért, hogy a megszületőben levő reklámtörvény, amely szép számmal tartalmaz különféle reklámtilalmakat és korlátozásokat, ne engedjen zöld utat az olyan reklámoknak, amelyek a közérthetőséget veszélyeztető túlzott idegenszó-használatukkal vagy teljes egészében idegen nyelvű voltukkal súlyosan sértik a magyar anyanyelvű lakosság személyiségi jogait.

Nem ringatjuk magunkat illúzióba. Nem gondoljuk, hogy javaslatunk elfogadása tartós és megnyugtató eredményt hoz. Az idegen hatás a jövőben sem fog csökkenni, sőt a jövő Európájában, amelynek létrejötte mindnyájunk érdeke, még sokkal erősebb lesz. Ha azonban úgy szeretnénk majdan az egyesült Európa része lenni, hogy azért nyelvünk és nemzeti kultúránk is megmaradjon, itt, indoeurópai népek gyűrűjében is, akkor legalább ennyit mindenképpen meg kell tennünk.

Még ma, mert holnap talán már késő lesz.

Népszabadság, 97. 06. 10.