A Magyar Reklámszövetség állásfoglalása:



a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény értelmezéséről

  1. A törvény hatálya a gazdasági reklámokra terjed ki.
    A törvény 1.§ (1) bekezdése értelmében a Grtv.-ben meghatározott gazdasági reklámokra vonatkozik a magyar nyelvű megjelenítés kötelezettsége.
    A Grtv. reklámdefiníciója alapján az olyan tájékoztatás minősül gazdasági reklámnak, amely áru (termék, szolgáltatás, ingatlan, jog, kötelezettség) értékesítését és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését segíti elő. A definíció értelmében nem minősülnek gazdasági reklámnak a társadalmi célú reklámok (mivel ezek esetében mind az eladás-ösztönzési, mind pedig a vállalkozás vagy áru megismertetésének szándéka hiányzik). Hasonlóképpen nem minősülnek gazdasági reklámoknak az álláshirdetések., amelyek ugyan alkalmasak a vállalkozás nevének megismertetésére, de hiányzik az eladás-ösztönzési szándék. Az olyan álláshirdetések azonban, amelyek ugyan tartalmaznak munkaviszony létesítésére vonatkozó felhívást, de ugyanakkor elsődleges céljuk - a hirdetés egészét figyelembe véve - a vállalkozás áruja értékesítésének elősegítése, gazdasági reklámoknak minősülnek.
    Fentiekre tekintettel a magyar nyelv védelméről szóló törvény rendelkezései alkalmazandók a gazdasági reklámokra, nem alkalmazandók a társadalmi célú reklámokra, és nem alkalmazandók az álláshirdetésekre, kivéve, ha azok valójában burkolt gazdasági reklámok..
  2. A magyar nyelvű megjelenítés kötelezettsége nem terjed ki a vállalkozás nevére, megjelölésére és az árujelzőre
    A törvény 1.§ (1) bekezdése értelmében a magyar nyelvű megjelenítés kötelezettsége nem terjed ki a vállalkozás nevére, megjelölésére és az árujelzőre. Az árujelző fogalmát a törvény 5.§(2) bekezdése határozza meg:
    "5.§(2) E törvény alkalmazásában árujelző: a külön törvényben szabályozott védjegy és földrajzi árujelző, valamint minden más jellegzetes elnevezés vagy megjelölés, amelyről valamely vállalkozás áruját vagy szolgáltatását fel szokták ismerni, függetlenül attól, hogy az elnevezés vagy a megjelölés iparjogvédelmi oltalom alatt áll-e."
    E meghatározás alapján árujelzőnek minősül a termék jellegzetes csomagolása, valamint a védjegyoltalom alatt álló szlogen is.
  3. A magyar nyelvű megjelenítés kötelezettsége nem terjed ki a sajtótermék idegennyelvű részeire, mellékletére és különkiadására.
    A törvény 1.§ (3) bekezdése értelmében a magyar nyelvű megjelenítés kötelezettsége nem terjed ki a sajtótermék idegennyelvű részeire, mellékletére és különkiadására. A kiadó köteles egyértelműen és közérthetően jelölni az idegennyelvű rész, melléklet vagy különkiadás jelleget.
  4. A törvény hatálybalépése, átmeneti szabályok.
    A törvény 2002. február 17-én lép hatályba, rendelkezései e naptól kötelezőek. A törvény 6.§(2) bekezdésében foglalt átmeneti szabály értelmében a törvény hatályba lépése előtt közzétett reklámokra a törvény rendelkezései 2003. január 1-től alkalmazandók. E rendelkezés alapján tehát a 2002. február 17-ét megelőzően már közzétett, a törvény követelményeinek nem megfelelő reklámokat 2003. január 1-ig lehet közzétenni.