Szakdolgozati lehetőség

Párválasztás és párhűség egy monogám madárfajnál

A barkóscinege egy ivarilag dimorf madárfaj (azaz a hímek és a nőstények kinézete eltér). A barkóscinege hímek emberi szemmel nézve is kifejezetten szépek, és korábbi vizsgálatok alapján azt is kezdjük érteni, hogy a lány barkóscinegéknek milyen fiúk tetszenek. A barkóscinegék korán, már fiatal korukban párba állnak, és egy életre szóló tartós párkapcsolatot hoznak létre. Egy ötletes kísérlettel teszteljük a madarak párválasztását befolyásoló tényezőket és a párjuk iránti hűséget meghatározó tényezőket.

A stresszhormonok közötti kapcsolat kísérletes vizsgálata röpdében

Amikor az embert (vagy az állatot) stressz éri, akkor a szervezete erre egy sor élettani folyamattal válaszol, amik közül az egyik legfontosabb, az ún. stresszhormonok vérben keringő mennyiségének emelkedése. Hogy mik is azok a "stresszhormonok"? A kutatók legnagyobb része ezalatt a mellékvese kéregben termelődő glükokortikoidokat (pl. kortikoszteron, kortizol) tartja. A kutatócsoportuk munkája arra világított rá, hogy a stressz hatására más típusú hormonok (pl. a cukorbetegségben fontos szerepet játszó inzulin vagy ahhoz hasonló ún. inzulin-szerű növekedési hormonok) is aktívan reagálnak a stresszre, így akár ezeket is nevezhetjük stresszhormonoknak. Az alábbi vizsgálatban azt tervezzük vizsgálni, hogy a hagyományos értelemben vett stresszhormonok (glükokortikoidok) és az inzulin-család hormonjai között milyen kapcsolat van. Ezt egy elegáns kísérletben tervezzük vizsgálni, kontrollált körülmények között, fogságban tartott madarakon. A vizsgálatban nem csak a kétféle hormon közötti kapcsolatot teszteljük, de vizsgáljuk a madarak viselkedését is.

Viselkedés, élettan és demográfia vizsgálata fattyúszerkőknél

A szerkők hazánkban fokozottan védett, telepesen fészkelő madárfajok, amelyek hazai költésbiológiájáról rendkívül keveset tudunk. Leggyakoribb képviselőjük a fattyúszerkő, amely Magyarországon rendszeres fészkelő, legnagyobb állománya a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található. Egy 2023-ban indult új projektünk célkitűzése, hogy a faj hazai populációját jobban megismerjük. Ezért a fattyúszerkőkkel kapcsolatos vizsgálatok sokrétűek lehetnek: foglalkozhatsz viselkedéssel, élettannal (pl. hormonális szabályozás, vagy akár molekuláris jelátviteli útvonalak szerepe a madarak szaporodásában), demográfiával (költési siker, túlélés, diszperzió), természetvédelemmel, vagy akár ezekkel együtt. A kutatásban nemzetközi partnereink is vannak, tehát ez egy kiváló lehetőség, hogy bekapcsolódj egy nemzetközi kutatócsoport munkájába is. A kutatás intenzív terepmunkához kötött, de annak a legjavát kínálja: végül is, ki nem szeret nyáron gumicsónakkal evezni egy tündérrózsákkal borított tavon, élvonalbeli tudományos kérdések és egy csodálatos madár nyomában...? :)

Hormon meghatározás tollakból

A tollak növekedése során a vérben keringő szteroid hormonok lerakódnak a tollakba, ezért előzetes feltárás után a tollak kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy belőlük következtessünk a madarak vedléskori hormonális állapotára. Miért érdekes ez? Azért, mert az egyik hormon (kortikoszteron), amit a tollakból ki lehet mutatni, stresszhatásokra válaszul termelődik, ezért a tollakból megtudhatjuk, hogy az adott madarat a vedlés alatt érték-e ilyen hatások. Ez a munka elsősorban labormunkát igényel, de akinek van kedve, részt vehet a mintagyűjtésben is. Az egyik kérdés, amire ez alapján keressük a választ az az, hogy a vedléskori stresszhormon szint megjóslja-e a nálunk telelő vetési varjak mortalitását. Ehhez élő és elpusztult madarak tollaiból határozzuk meg a stresszhormon szinteket, és ez alapján vizsgáljuk, hogy azok, akik később elpusztultak, vajon már a tollnövesztés ideje alatt (a telelés előtt hónapokkal) mutatták-e jelét stressznek, ami rossz kondícióra utalhat. Egy másik vizsgálatban pedig amerikai kollegáinkkal együttműködve a házi pirókok tollainak elemzésével vizsgáljuk a fényszennyezés hatását a madarak stresszhormon szintjére.

A témára tehát két hallgató jelentkezését is várjuk.

Vetési varjak tollazatának reflektancia vizsgálata

Milyen színe van a vetési varjúnak? Ez úgy tűnik, mint egy vetélkedő kérdés kiscsoportosoknak az oviban. Persze fekete. De ha láttál már közelről vetési varjút egy napos téli reggelen a városban, talán észrevetted, hogy a tollai néha lilás-kékes árnyalatban csillognak. Ezek a tollazat szerkezetéből (és nem a benne lévő pigmentekből) fakadó ún. strukturális színek. Azt, hogy ez mennyire tér el az egyes testtájak között, hogy ez mennyire függ össze a madarak kondíciójával, nemével, élettani állapotával, túlélésével - most te vizsgálhatod modern módszerek és eszközök (spektrofotométer) segítségével. A téma végezhető 100%-ban irodai munkaként (pl. tollak reflektancia vizsgálatával), de ha van kedved, bekapcsolódhatsz a terepmunkába is, aminek során Debrecenben fogunk be varjakat.

Táplálékérzékelő mechanizmusok evolúciója

Az vagy, amit eszel – tartja a mondás, de hogy a tápanyagok és a különböző életszakaszok szabályozása milyen mélyen kapcsolódik egymáshoz, azt egészen a közelmúltig nem értettük. A molekuláris biológia új eredményei rávilágítottak arra, hogy létezik egy olyan mechanizmus, ami alapvető szerepet játszik számos életfolyamat, mint pl. a növekedés, anyagcsere, szaporodás és az élethossz szabályozásában. Ez a molekuláris jelátviteli út, az ún. mechanistic target of rapamycin (mTOR) úgy működik a sejtekben, mint egy üzemanyagjelző, ami a sejtek számára nélkülözhetetlen építőelemek elérhetőségének függvényében szabályozza a fehérjeszintézist. Ebben a projektben számos táplálkozási kezelést alkalmazunk japán fürjeknél, hogy specifikusan serkentsük vagy éppen gátoljuk az mTOR útvonalat. Mivel az mTOR pálya nem pusztán az egészséges működésért felelős, de szerepe tetten érhető metabolikus zavarok és az öregedés során is, a folyamat tanulmányozása hozzájárulhat olyan emberi betegségek kezelésében, mint pl. a diabétesz vagy időskori betegségek. Ha érdekel a molekuláris biológia, szeretsz laborban dolgozni, de mégis szertnéd ezt egy kézzelfogható modellrendszerben vizsgálni, ez a téma tetszeni fog. A kutatást a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karral együttműködésben, egy nemzetközi csoport keretében végezzük.

Filogenetikai komparatív elemzések

A fenti témában az szerepelt, hogy az énekesmadarak fiókái a szüleik gondoskodására szorulnak. Nem minden madárral van ez azonban így. Némely madarak kikelésük után teljesen önállóak, és semmilyen szülői gondoskodást nem igényelnek. Mások ugyan kikelésük után pár perccel már ugyan gyorsan szaladgálnak és önállóan táplálkoznak, de azért még szüleik védelmére, melengetésére szükségük van. Vajon melyik az ősi állapot? A védtelen, gyámoltalan fiókákból alakultak ki az önálló fiókák az evolúció során, vagy fordítva? Milyen más tényezők határozzák meg azt, hogy mely madárcsoportokban találunk fészeklakó és fészekhagyó fiókákat? Ezt, és ehhez hasonló kérdéseket vizsgálunk több száz vagy ezer madárfaj jellegzetességeinek összehasonlításával, és leszármazási kapcsolatainak felderítésével. Ilyen, ún. filogenetikai összehasonlító (komparatív) elemzéseket több témában is tervezünk. A témára ezért két vagy akár három hallgató jelentkezését is várjuk. Ez a munka is szabad időbeosztásban, önállóan végezhető, akár otthonról is. Magabiztos angol nyelvtudás fontos (legalább jó olvasási szinten).

Vércukorszint változásának vizsgálata stressz hatására madarakon

Ha valakit felidegesítenek, azt szoktuk mondani, hogy "felmegy a vércukrom". Vajon miért? Ez részben a stressz hatására megemelkedő ún. glükokortikoid hormonok munkájának eredménye, amik növelik a vérben keringő glükóz szintjét. A madarak vércukorszintje lényegesen magasabb, mint az emlősöké. Ha egy embernek annyi glükóz lenne a vérében, mint amennyi egy átlagos madárnak, akkor minimum súlyos rosszullét kerülgetné, de akár hiperglikémiás sokkot is kaphatna. Vajon a madarak hogy viselik ezt a magas glükóz értéket, és stressz hatására még tovább emelhetik a vércukor szintet? Ezt vizsgáljuk szabadon élő madarak mintázásával. A munka lehetőséget ad arra is, hogy bekapcsolódj a kutatócsoportunk által végzett munkába Európa egyik legértékesebb vizes élőhelyén, a Hortobágyi Nemzeti Parkban.

Miért olyan díszes a barkóscinege fiókák torka?

A barkóscinege fiókák torkán feltűnő, élénk mintázat található. Mi ennek a mintázatnak a szerepe és mi a jelentősége a szülők és fiókák szempontjából? Számos lehetséges magyarázat állítható fel, és aviáriumi vagy terepi megfigyelésekkel, kísérletekkel lehet tesztelni ezeket a hipotézisket. Egyelőre azonban senki sem tudja, Te lehetsz az első, aki ezt kideríti.

Parazitáltságot befolyásoló tényezők vizsgálata barkóscinegéken

A barkóscinegéknek van egy jellegzetes fertőzésük, amit egy atkafaj okoz. Ha az atkák elszaporodnak, a madarak szárnya alatt néha igen nagyméretű ciszták jönnek létre. Vajon milyen madarak hajlamosabbak a magasabb fertőzöttségre? Összefügg-e ez a madarak egyéb tulajdonságaival (pl. a vonzóságukat meghatározó bélyegekkel)? Milyen szezonális mintázat figyelhető meg a tünetek megjelenésében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel lehet foglalkozni ebben a témában, ami lehetőséget nyújt arra is, hogy bekapcsolódj a kutatócsoportunk által végzett terepmunkába.

Énekesmadarak szaporodásbiológiájának vizsgálata a Botanikus kertben

Terepmunkát végezni itt is lehet Debrecenben, az egyetemi kampuszon. A Botanikus Kerttel való együttműködés keretében létrehoztunk egy odútelepet, és az odúkban különböző énekesmadarak költenek. Ennek segítségével a madarak szaporodása kísérhető figyelemmel, és számos érdekes kérdést tudunk vizsgálni a szülők szaporodási befektetésének mértékét befolyásoló tényezőktől kezdve, a költés időzítésének (fenológiájának) szabályozásáig. Ha ezt a munkát valamelyik társaddal együtt szeretnéd csinálni, arra is van lehetőség.

Miért védenek territóriumot a nagy tűzlepkék?

Ez a téma az egyetlen jelenleg, ami nem madarakhoz kapcsolódik, hanem lepkékhez, és egy olyan érdekes viselkedésökológiai kérdést vizsgálunk, aminek természetvédelmi vonatkozása is van. Ezt a kutatási témát az Őségi Nemzeti Parkkal való együttműködésben végezzük. Igen, az ŐNP Debrecenből nézve messze van, de az Őrség az ország egyik legszebb fekvésű vidéke, ahova érdemes ellátogatni, és a Nemzeti Park mindenben segít a munka elvégzését illetően. Akit érdekel a téma, keressen meg, és megbeszéljük, hogy a távolság okozta esetleges nehézségeket hogyan tudjuk megoldani.