Ezen az oldalon a Debreceni Egyetem hangyász csapatának legfontosabb kutatatási eredményei vannak összefoglalva közérthetően magyarul. Lásd még a hangyatartással kapcsolatos anyagunk és a publikációs listánk.

 

1) Az invázív kertihangya (Lasius neglectus) egy Európába behurcolt  többkirálynős hangyafaj. A sok királynőnek köszönhetően akár több négyzetkilométer kiterjedésű ún. szuperkolóniákat is képes létrehozni. Kimutattuk, hogy e szuperkolóniák területén abnormálisan magas egyedszámmal képviselteti magát. Ennek hatására az őshonos hangyafajok gyakorlatilag eltűnnek a szuperkolóniák területéről és a legtöbb talajlakó ízeltlábúfaj egyedszáma is lecsökken kivéve párat, melyek egyedszáma megugrik ott. Sokáig úgy tapasztaltuk hogy a szuperkolóniák egyre nagyobb területet foglalnak el, de az elmúlt években több szuperkolónia is összeomlott.

http://web.unideb.hu/tartally/antfarmer_elemei/image169.gif

 

 

2) A védett Maculinea hangyaboglárka lepkék hernyói életük nagyobbik részében Myrmica hangyáknál fejlődnek. A hangyák etetik őket és/vagy a hangyák fiasítását eszik. Bebizonyosodott azonban, hogy a különböző Maculinea fajok különböző populációi különböző Myrmica fajokhoz alkalmazkodtak, így csak az adott fajoknál fejlődnek sikeresen. A helyi gazdafajok ismerete tehát természetvédelmi jelentőségű. A mi vizsgálataink főleg a Kárpát-medencére terjedtek ki, ahol azt tapasztaltuk, hogy nemcsak egy, hanem több gazdafajt is használhat egy populáció, de az egymáshoz közeli populációk gazdahasználatában jelentős különbségek lehetnek.

http://web.unideb.hu/tartally/antfarmer_elemei/image043.gif

 

 

3) A Myrmica hangyákon előfordul egy Rickia wasmannii nevű (Laboulbeniales) gombafaj, melyet megtaláltunk a Kárpát-medencére. Ez a gomba, mint egy „szőrzet” borítja be a hangyát és e fertőzéssel a hangyák képesek évekig elélni. A gomba és a hangyagazda kapcsolatáról alig voltak ismeretek. Máig nem világos például, hogy a gomba mivel táplálkozik. Vizsgálataink során kiderült, hogy a gomba nem „gyökerezik” bele a hangyagazdába, hanem csak „ül” a kitinpáncélon, ugyanakkor megnöveli a hangya vízigényét. Kimutattunk további két hangyákat fertőző Laboulbeniales fajt is a Kárpát-medencére. Ezzel az Európában előforduló négy hangyaparazita Laboulbeniales fajból hármat megtaláltunk erre a régióra.

12267002905_5b7252cab0_o

Kutatásaink fő támogatói:

Utoljára módosítva: 20 November 2016