Írások, interjúk | Képek | Videó- és hangfelvételek
Meghalt Varga Pista

VARGA ISTVÁN kézilabdázó pályafutása
(Az adatok egy részét Éliás Gábortól, az MKSZ versenyigazgatójától kaptam, hálás köszönet érte. Varga Pista 1965 előtti pályafutásának adatai az Abony sportja a kezdetektől a nyolcvanas évek derekáig c. kiadványból származnak. A dőlt betűs részek a saját megjegyzéseim.)

Született: 1943. szeptember 7., Abony
Elhunyt: 2014. december 6., Debrecen

Posztja: bal átlövő

Klubjai:
1954–?1957: Kálvin úti iskola (Abony). — Megjegyzés: 1954-ben a Kálvin úti iskola Vincze Antal, Gyigor István, Nagy József, Kecskeméti István, Tarnóczai Ferenc, Őze Imre és Varga István összeállítású csapata az általános iskolák megyei döntőjén, Gödöllőn, harmadik helyezést ért el. Lényegében ebből az együttesből alakult ki a későbbi abonyi csapat.
1958–1959: sportkörön kívüli felnőtt csapat (Abony). — Megjegyzés: Az első igazi felnőtt csapat, amely már jelentős játékerőt képviselt, 1957-ben alakult ki Abonyban. Ez a csapat már rendszeresen edzéseken vett részt, de a játékosok nem voltak a sportkör tagjai, bajnokságban még nem szerepeltek, csak tömegsportszinten, szpartakiád versenyeken, ünnepi villámtornákon vettek részt. A kézilabda sikerek 1957-ben kezdődtek, a községi szpartakiádon már több helyi csapat indult. A járási szpartakiádon, Nagykőrösön, első helyen végzett az abonyi csapat, majd Dunakeszin, a megyei bajnokságot is megnyerték. 1958-ban nőtt a szakosztály létszáma, újabb és újabb tehetségek bontakoztak ki, ekkor lett a csapat tagja Varga István. 1958-ban újabb sikerek jelezték a fejlődést: első hely a járási, a megyei és a területi szpartakiádokon. A sorozatsikert Vojter László, Vincze Antal, Czmorek Károly, Kecskeméti István, Vigh Sándor, Bodor István, Sulyok Géza, Őze Imre, Nagy József, Dobozi Gyula, Mérész Sándor, Sz. Tóth Károlv és a 15 éves Varga Pista érte el.
1959–?1964: Községi Sportkör (Abony). — Megjegyzés: Az 1959-es esztendő volt a fordulat éve az abonyi kézilabdasport történetében. A csapat ekkor már Magyar Sándor testnevelő irányításával készült a feladatokra, és ekkor még a KISZ égisze alatt szerepeltek a különböző tömegversenyeken. Ebben az évben is a Spartakiádokon való sikeres helytállás volt a fő feladat. A járási versenyt biztosan nyerték Cegléden, és a megyei szpartakiádon, Dunakeszin is első helyen végeztek. A Vácon sorra kerülő területi döntőn is sikerrel jutott túl az együttes, és ezzel bejutott az országos döntőbe. Augusztus 18–20-án Budapesten, a Népstadion pályáin kerültek sorra az országos szpartakiád döntője, amit csapat fegyelmezett, lelkes játékkal megnyert. A nagy siker után az abonyi csapat beosztást nyert a Pest megyei I. o. kézilabda bajnokságba és megkezdte bajnoki sorozatát. Az 1959-es esztendőben az addig különböző neveken szereplő abonyi sportegyesület a Községi Sportkör nevet vette fel. A megalakult kézilabda szakosztály vezetője Fabula András, edzője Magyar Sándor testnevelő volt, a csapat munkáját Tatár Sándor intéző segítette. — A Képes Sport 1972. július 25-i száma ezt írja Vargáról: 1955-ben az Abonyi TSZ SK-ban kezdett kézilabdázni.
?1964–1965: Honvéd (Nagytarcsa). — Megjegyzés: Az Abony sportja kötet számai némileg pontatlannak tűnnek, de a lényeg kiderül: Varga Pista nyolc (??) éven át játszott a megyei bajnokságban, majd 1966-ban (?? – 1964 lehetett ez az az év) Nagytarcsára vonult be katonai szolgálatra, ahol az alakulat csapatának erősségeként a megyei bajnokságban folytatja. Ekkor már ismert játékos volt, tudásban, eredményességben kiváló eredményeket ért el. Nem is volt sokáig Nagytarcsán, a Bp. Honvéd hamarosan leigazolta NB I-es csapatába. Varga a Magyar Hírlap 2013. szeptember 6-i számában így beszél a Bp. Honvédba kerüléséről: behívtak Nagytarcsára katonának, Budapest légterének védelmére. Leningrádban volt 1964 őszén a Baráti Hadseregek Szpartakiádja, és engem is elvittek. Olyan jól sikerült a bemutatkozás, hogy bekerültem a Honvéd BEK induló csapatába. — A kézilabdaszövetség hivatalos lapja szerint 1964 augusztusában rendezték a Hadsereg Bajnokság döntőit hat csapat részvételével. Hogy Varga a nagytarcsai csapattal eljutott-e a döntőig, nem tudjuk, de az biztos, hogy a hadseregbajnokság során felfigyeltek rá, és meghívták a Magyar Néphadsereg válogatottjába, ami lényegében a Budapesti Honvéd csapatából állt. A Néphadsereg válogatott 1964. november 11–19. között vett részt Leningrádban a Baráti Hadseregek II. Kézilabda Szpartakiádján, ahol a magyar csapat a negyedik helyen végzett. Hogy ekkor már Varga a Budapesti Honvéd igazolt játékosa volt-e (valószínűleg igen), nem tudjuk (a Budapesti Honvéd bajnokcsapatának ez évi játékosai között nem sorolják fel a nevét, de az 1965-ös évet adja meg minden forrás a Honvédba kerülése éveként, és maga Varga is többször nyilatkozta, hogy hamarabb játszott BEK-döntőt (1966), és volt válogatott, mint ahogy a Honvédban pályára lépett volna.
1965–1973: Budapesti Honvéd SE. — Megjegyzés: Varga Pista 1972-ig játszott a Honvédben, 1973 januárjában már Debrecenben volt, de mivel a Honvéd nem adta ki a játékengedélyét, egy évig nem játszhatott. Ilyen módon lehetséges, hogy 1973-ban még papíron a Honvéd játékosa volt.
1974–1980: Debreceni Dózsa. —Megjegyzés: Az előbbi megjegyzésnek megfelelően Varga Pista 1973-tól már Debrecenben volt, ebben az évben ő volt a Debreceni Dózsa edzője, de csak egy év kihagyás után, 1974-től játszhatott a Debreceni Dózsában. NB I-es pályafutását Debrecenben 1980. április 6-án fejezte be a Pécs elleni nyitó mérkőzésen. Ezután 1980 tavaszától 1981 nyaráig a Nádudvar játékos-edzője volt, majd 1981 nyarától az idény végéig a Budapesti Spartacusban játszott. Hogy ezután visszajött-e Nádudvarra, vagy a Spartacusból egyenesen Németországba ment, nem tudom.
?1980–1981: Nádudvari TSZ SK.
1981: Budapesti Spartacus. — Megjegyzés: Varga az őszi idényre igazolt a Spartacusba, ahová azért hívták, hogy segítsen bent tartani az NBI-ben a csapatot, és azt az ígéretet kapta Bácskai Károlytól, hogy szakszervezeti kapcsolatokon keresztül segítenek kijutnia Németországba játszani.
1982–?1983: SV Germania Kassel (NSZK) — Megjegyzés: Varga Pista több forrás szerint 1982-ben ment ki az NSZK-ba. Őmaga erről így nyilatkozott egyszer: „Csak 82-ben engedtek ki, ráadásul kizárólag a negyedosztályba, és a családom sem jöhetett velem. Az edzések mellett dolgoztam, Leopárd tankokat szereltem Kasselban. Negyvenhat éves koromban fejeztem be a játékot, tizenegy évig szerepeltem külföldön.” Egy 1984-es interjújából tudjuk, hogy 1982-ben egy szövetkezet dolgozójaként került ki az NSZK-beli Kasselbe, ahol a napi nyolcórai fizikai munka után járhatott edzésre, kézilabdázhatott. Végül az OTSH elnökének engedélyével 1983. február 1-től profi szerződést köthetett, és valószínűleg ekkor igazolt az SV Seulberghez.
?1983–1984: SV Seulberg (NSZK)
1984–1987: TuS Spenge (NSZK) — Megjegyzés: TuS Spenge csapatában az 1984/85-ös és az 1985/86-os szezonban 431 gólt szerzett, a csapat góljainak majdnem a felét. Az 1984/85-ös szezonban gólkirály is volt 22 bajnoki mérkőzésen 245 góllal. Ebben a szezonban TSG Herdecke elleni mindkét meccsen 17-17 gólt lőtt, a Hamborn elleni 22:21-es idegenbeli győzelemből 16 góllal vette ki a részét. Az 1986/87-es szezonban, amikor már a TuS Spenge edzője volt, a Tusem Essen II. ellen még visszatért, bár 10 gólja ellenére 19:24-es vereséget szenvedtek.
1987–1990: TV Lenzinghausen (NSZK).

Nevelőedző: Magyar Sándor.

Edzői: Dékány Rezső, Varga Jenő, Balázs Jenő, Simon Csaba, Faludi Mihály, Ökrös István, Berekméri Lajos, Benyáts Balázs

Első válogatottság: 1966. március 20., Budapest (Franciaország 31–17, vb selejtező)
Utolsó válogatottság: 1978. november 12., Debrecen (Románia 18–22) — Megjegyzés: Ezen a mérkőzésen, a Debrecen Kupa 78 utolsó meccsén, amit a másnapi Népsport a 126. válogatott meccseként említett, Varga Pista 9 góllal a legeredményesebb magyar játékos volt. Ezen a meccsen lőtte a világ egyik legszebb kézilabdás képén megörökített időntúli szabaddobását, amiből azonban nem lett gól, mert Penu kitornázta a jobb alsó sarokból a labdát.
Válogatottsága/góljai: 126/882 — Megjegyzés: A korabeli sajtó búcsú meccse alkalmából 126-szoros válogatottként ír róla, a 60. születésnapján Vargán lévő trikó szerint is 126 válogatott meccsen szerepelt, és 882 gólt lőtt, de a 127-es szám is előfordul válogatottságainak számaként (ő maga is mondja ezt). Éliás Gábor közlése szerint a Népsport, az OTSH dokumentumai és egyéb sportkönyvek átolvasása után (kiszűrve például a Budapest-válogatott néven stb. játszott mérkőzéseket) az lett megállapítva, hogy Varga Pista hivatalosan 119-szer volt válogatott, és 411 gólt lőtt. Ezt a számot tartja nyilván a kézitörténelem.hu oldal is. Részemről maradok az 1978-ban hivatalos 126-nál.

Legjobb eredmények:
olimpia 6. (1976), olimpia 8. (1972)
2× vb-8. (1967, 1970),
5× magyar bajnok (Budapesti Honvéd: 1966, 1967, 1968, 1972, Debreceni Dózsa: 1975),
5× MNK győztes (Budapesti Honvéd: 1967, 1968, 1971, 1972, Debreceni Dózsa: 1979),
6× gólkirály (1972, 1974, 1975, 1976, 1978, 1979),
világválogatott (1975),
az év kézilabdázója (1975),
Európa-válogatott (1985).
— Megjegyzések: 1. A müncheni olimpiai torna második legeredményesebb játékosa volt. 2. 1975. november 1-jén Dortmundban a világválogatott legeredményesebb játékosa volt (Világválogatott : NSZK 25 : 21 – Varga 6 gól). 3. Az 1975-ös, a Debreceni Dózsa győzelmét hozó bajnokságban 26 meccsen a csapat 601 góljából 294-et (mérkőzésenként átlagban több mint 11-et) szerzett.

Edzői tevékenysége:
Debreceni Dózsa (1973, férfi NBI)
Debreceni Dózsa (197?–19??, női ?megyei, ?NBII)
Nádudvar (?1980–?1981, férfi NBII, játékos-edző)
DMVSC (1981, női NBI)
TuS Spenge (1986–1987)
TV Künsebeck (1988–?)
Kiskőrös KKC (1998–1999)